Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1895., 1896. ÉS 1897. ÉVEKBEN. 35 Fajszon január végén végződött és 79 fokra emelte a vizet, Pakson 61, D.-Földvárott 60 fokú vízállást idézett elő s fölfelé mindinkább csökkent a visszahatása. A jég vastagsága a Dunán 10—50 cm. közt változott, nem számítva itt a torlódásos helyeket, hol 3 —3’5 m. vastagságú jégpadokat is észleltek. De bár igen nagy hosszúságban és sok helyen igen vastag rétegben volt a Duna átfagyva, a jég elmenetele sehol sem okozott károkat. Ugyanis február végén és márczius elején a jég erősen meggyengült az enyhe időjárás következtében s lassan-lassan elvékonyodott. Mindazonáltal helyenként elég mozgalmas volt a jég elmenetele; pl. Fajszon és Mohácson torlódások képződtek. melyek ott 98. itt 99 fokra emelték a vízszint; az izohydrograde-vonalak sajátságos sűrűsége és záródása mutatja a rajzon e jelenséget. A Dunának a Dráva alatti szakaszáról, mint rendesen, ez évben is előbb vonult le a jég, mint a felsőbb szakaszokról s e körülmény jelentékenyen csökkenti a jég járásával kapcsolatos árvíz veszedelmet. A Duna mellékfolyói közül főként a Vagon mutatkozik 1895-ben jégtorlódás. Január hónapban Sellye és Guta környékén ilyen torlódás folytán magasra emelkedell a vízszín. A Tisza jegéről külön fejezetben számolunk be. A Dráván a jég különösebb jelenségeket nem okozott s szintén minden veszedelem nélkül vonult le. A Száván, mint rendesen, 1895-ben is csak igen jelentéktelen jég volt s az is elment már január hó közepén. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1895-ben. A Tiszti árhullámai. A Tisza 1895. évi középvízállása általában az átlagos évi közepet közelítette meg; néhol valamivel fölötte, néhol alatta maradt anélkül, hogy e körülményből valami különösebb következtetést lehetne vonni. A következő táblázat megmutatja az 1880—89. évi átlagos középvíz és az 1895 évi középvíz magasságát czentiméterekben és hydrograde-okban kifejezve. A Tisza évi középvízállása 1880—89. és 1895. években. Vízmércze állomás Átlagos évi középvíz 1880-89-ben 1895. évi középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde M.-Sziget ............................ 75 25 60 19 Tekeháza ................. 60 28 T.-Ujlak ............................ 17 18 32 21 Tivadar ................ ... 114 25 120 26 V.-Namény ... ... 178 31 183 31 N.-Lónva ... ... 144 30 162 32 Záhony ... ................ 39 28 74 32 Dombrád ... ... 138 27 155 29 Bérezel ............................ 209 35 Vízmércze állomás Átlagos évi középviz 1880—89-ben 1895. évi középviz centiméter hydrograde centiméter hydrograde Tokaj ................ ... 224 33 239 34 Takta-Kenéz ... ... . ъ 145 38 Polgár ................ ... 1 (56 33 194 37 T.-Keszi __ __ 153 37 181 41 T.-Füred__ ........................ . 264 43 Taskonv ............................ . . 298 42 T.-Beö ............................ . . 275 3J Szolnok .......................... 249 39 259 40 Martfű ............................ . 222 39 T.-Ugh ................ ... 183 42 Csongrád ... ... 257 42 252 42 Mindszent ............................ 308 43 296 42 Algyö ... ... ... 307 42 310 43 Szeged .......................... 300 46 289 14 Zenta ... ... ... 303 43 298 42 Török-Becse ................ 215 45 219 45 Titel ............................ 271 4-6 268 46 1895-ben a Tiszának 8 teljes, М.-Szigettől a torkolatig mindenütt kulmináló árhulláma volt és 3 olyan, mely csak éppen Ti telnél és a torkolatnál nem kulminált. Maximális vize 3 árhullámmal volt kapcsolatban márczius és április hónapokban. A legnagyobb vízállásokat a hóolvadás árhullámai idézték elő a nagy tavaszi esőkkel együttesen. Ugyanis 1894-/5 telén igen sok hó esett, jóval több, mint 1887/8-ban. mikor a Tiszán a reá következő tavaszon kivételes és emlékezetes nagy víz volt. A következő összeállítás megmutatja a téli (deczem- ber—február havi) csapadék mennyiségét 1887/8 és 1894/5 években. A téli csapadék mennyisége a Tisza medenczéjében 1887—88 és 1894—95. években. A medencze terjedelme A téli csapadék mennyisége 1887—88-ban A téli csapadék mennyisége 1894 95-ben ezermillió m3-ben ezermillió m3-ben Tisza-Ujlakig ................. ... __ 1-7674 2-2700 Vásáros-aményig .......................... 5-5841 6-7948 Tokajig..................................... ......................... 8-2937 9-4186 Tisza-Füredig ................. ................. 10-5154 11-1823 Szolnokig ............... . ... ... __ 12-1813 12-2337 Csongrádig __ ... ................ 16-9431 17 "7693 Szegedig ................................................... 21-3387 24-5166 A vízrajzi osztály e csapadék-adatok alapján már márczius elejével jelezte a rendkívüli árvíz lehetőségét. 5'
