Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
36 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1895., 1896. ÉS 1897. ÉVEKBEN. A téli nagy csapadékhoz aztán erős tavaszi esők is járultak s így történt, hogy a Tisza vízállása Szolnoktól lefelé minden addigi nagyvizet túlhaladt. Tekeházán és Újlakon márczius végén a jég elmenetelével, a többi állomásokon áprilisban állott elő a legnagyobb víz és az egyes állomásokon a következő magasságokat érte el: M.-Szigeten ___ 73 fokot Tekeházán ... ... 106 « T.-Ujlakon ___ 81 « Tivadaroru__ 95 a V.-Naményban 90 « N.-Lőnyán _ ___ ... ... 95 « Záhonyban _ ... 93 « Doinbrádon ... ... 90 « Berczelen 94 « Tokajban ... __ 94 « Takta-Kenézen 97 « Polgáron ... ... . ... ... 96 « T.-Keszin ... _ 100 « T.-Füreden___ .... ... 99 « Taskonyban ... 100 te T.-Beön ... ... 100 « Szolnokon _ ... 101 « Martfűn ... ... ... ... 104 « T.-Ughon _ ... 106 « Csongrádon ... ... 103 « Mindszenten _ 102 « Algyön _ ... ... ... 104 « Szegeden . ... 104 (C Zentán ... ... 106 « T.-Becsén 109 « Titelen ... ... 102 « Mint a Tisza minden nagy vize, úgy az 1895-iki is több egymásután következő árhullám találkozásából és összegelödéséböl származott. 1895-ben főként a Szamos, Körösök és Maros árhullámai növelték meg a vízállásokat, mert a Felsö-Tiszáról és Bodrogról aránylag kisebb árhullámok érkeztek. 1888-ban pedig fordítva a Felsö-Tisza és Bodrog hozlák a jelentékenyebb víztömegeket, mig a Körösök és az erdélyi folyók kevesebbet. Ez a körülmény különben a két árvíz vízállásainak magasságában is nyilvánul, amint azt a következő összeállítás is megmutatja. A Tisza 1888. és 1895. évi árvizeinek magassága. Vízmércze állomás Maximalis vízállás 1888-ban cm. Maximalis vízállás 1895-ben cm. Különbség cm. Tivadar ... ... ... 731 714 — 17 V. Namény ... ... 900 840 — 60 N.-Lónya... ... __ 817 769 48 Záhony... ... ... 746 686 60 b'erczel ... ... ... 878 820 50 Tokaj ... ... ... 872 815 — 57 Takta-Kenéz ... ... 693 662 — 31 • Vizmércze állomás Maximalis vízállás 1888-ban cm. Maximalis vízállás 1888-ban cm. Különbség cm. Polgár .... ... ... 694 664 — 30 T.-Keszi ... 705 670 — 35 T.-Füred ................ 742 733 9 Taskony ............................ . 856 T.-Beö .... ... ... 866 Szolnok ... ... ... 818 827 + 9 Martfű ... ... 712 815 + 3 T.-Ugh ... ... ... 714 759 + 45 Csongrád ... __ 834 867 + 33 Mindszent 892 911 + 19 Algyö ... ... ... 876 917 + 41 Szeged — ... __ 847 884 437 Zenia ... ... __ 822 874 + 52 T.-Becse ... ... ... 651 732 + 81 Titel ... ... ... 631 648 + 17 E táblázatból kitűnik, hogy a Körösök és Maros már Szolnoktól lefelé érezhetően földuzzasztották a Tisza árvizét. Az 1895-iki árvíz nemcsak magasságánál, hanem hosszú tartamánál fogva is kitűnt. így a 100 fokot megközelítő és 100 fokot meghaladó vízállások he- lyenkint 1—4 hétig tartottak s a folyónak körülbelül 400 km. hosszúságú darabjára terjedtek ki. Bár az árvíz úgy magasságával, mint tartamával egyaránt kivételesen kedvezőtlen volt, mégis az előző nagy árvizekhez képest nem okozott sok kárt. A bekövetkezett töltés-szakadások helyéröl, idejéről s az elöntött területek nagyságáról a következő összeállítás ad fölvilágosítást :* Az 1895-iki tiszai árviz alkalmával töltés-szakadás következtében elöntött területek kimutatása. Sorszám A hely- és idő megnevezése Az elöntött terület kát. holdakban 1 A Szolnok —Csongrád balparti társulat czibaki öblözete víz alá került ápril 9-én este ... ... ...........................................' 8,573 2 A gyálai rétet elöntötte a viz ápr. 9-én este 4,228 3 A t.-becsei nagyrét víz alá került ápril 9-én délután ... ... ... ... ... ........... 3,686 4 A csurogi rét víz alá került ápril 11-én éjfélkor 15.540 5 A mosorini rét a rétközzel és a 4-ik öblözettel viz alá került ápr. 19-én reggel ... 17,392 6 A rudolfsgnadi öblözet víz alá került ápril 19-én este ... ... ... ... ... ... ... 13,099 Összesen _... 62,419 * Itt jegyezzük meg, hogy a Temes-Bega mentén is több töltés- szakadás volt 1895-ben, nevezetesen márcz- 4-én a Moravicza-töltés átvágása folytán víz alá került az alibunári rét 5509 kát. hold nagyságban; márcz. 5 —6-án a Berzova-csatorna elöntött 4150 kát. holdat ; márcz. 16. és 29-én a Bega-csatorna két szakadás következtében elöntött 7000 kát. holdat; végül április 5-én a Temes folyó elöntött 1200 kát. holdat és Szerb-Bóka község belsőségeit; a Temes-Bega mentén tehát 1895-ben összesen 17,850 kát. hold került víz alá.
