Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
VÍZJELZÉS. 33 Ezután a VII-ik minta szerinti kimutatásból kiírjuk a Zemplénnél észlelt vízállások arányosított nagyságait és beírjuk a 11-ik rovatba. Ezután összegezzük a záhonyi és az arányosított zempléni vízállásokat, vagyis: az 5. és 11-ik rovat adatait és az összegeket beírjuk a 15-ik rovatba. Ezután a tokaji vízállások grafikonjából leszedjük azokat a tokaji vízállásokat, melyek a 3., 4 , 5-ik rovatba vezetett záhonyi vízállások idejében Tokajnál tényleg léteztek; és ezeket beírjuk a 17-ik rovatba. Végül a 15-ik rovatból kiszámítjuk, hogy a záhonyi és arányosított zempléni vízállások összegei mennyire különböznek egymástól? és a nyert különbségeket a 16-ik rovatba írjuk be. Ilyképpen szedjük és írjuk össze azokat a záhonyi és zempléni vízállásokat, melyeknek hatásai egyszerre érkeznek Tokajba és ott együttesen hatnak a tokaji vízállás alakulására, egyszersmind tudjuk azokat a vízállásokat is, melyeket a felső vizek leérkezésükkor Tokajnál már találni fognak. A szorosan összetartozó vízállásokat ezek szerint — 1888—1892. évekről — összeállítván, most már megkezdhetjük a vízállásoknak tulajdonképeni egybevetését. A kulmináló és völgyeit) vízállások egybevetése. A jelen tanulmány második részében már kijelentettük, hogy nemcsak elméleti szempontból következtethető, hanem a gyakorlat terén — eddigi egybevetéseinkből is — minduntalan föltűnő jelenség, hogy a kulmináló, völgyeid, áradó és apadó vizek határozottan más-más viszonyban vannak egymáshoz ; úgyhogy, ha a lehető legpontosabb eredményt akarjuk elérni: mindezeket külön-külön kell egybevetni és összefüggésük törvényét külön-külön kell földeríteni („Vízrajzi Évkönyvek“ VI. kötet, 67. oldal). Ezen állításunk a több folyó vizeinek összefolyásából eredő vízállásokra nézve is helyes lévén: jelen esetben is a külön természetű vizeket külön vetjük egybe, még pedig legelsőbben is a kulmináló és völgyeid vizeket. Most azonban némileg eltérünk a második részben közölt К és P alaktól, a melyekben a kulmináló víz vonalait teljesen külön lapon szerkesztettük meg, és a völgyelő víz vonalait szintén külön; mert valamint az áradó és apadó vizek vonalait lehetséges, az egynapi vízszínváltozások szerint, egy közös lapon — de azért egymástól mégis elkülönítve — előállítani: épp úgy lehet a kulmináló és völgyelő vizek vonalait is egy közös lapra rajzolni úgy, hogy ők egymástól mégis teljesen elkülönítve legyenek. Tanulmányom második részében azt is kijelentettem, hogy vízjelző eljárásunkat különösen a vízszínváltozásra alapítjuk, és tulajdonképpen azt keressük, hogy a felső helyen mutatkozó vízszínváltoÉvkönyv VII. zás mily vízszínváltozást okoz alant? („Vízrajzi Évkönyvek“ VI. kötet, 66. oldal). A jelen esetben ugyanazon eljárást követve a kulmináló és völgyelő vizekre nézve is, kiírjuk a VIII. alatti összeállításból — а IX. minta szerint — a kulmináló és völgyelő vizekre vonatkozó adatokat, alapul vévén a Záhonyból és Zemplénből jövő vizek összegeit, valamint a Tokajnál már létező vízállásokat (а VIII. minta 15-ik és 17-ik rovatait). Ilyen kulmináló összeg például: a 274-ik sorszám alatti 684 cm., és ilyen völgyelő összeg a 270-ik sorszám alatti 405 cm. Ez alkalommal is, az összetartozó vízállások csoportosításának megkönnyítésére, a második részben közölt H) minta szerinti segédlapot használjuk ; melyből elsőbben a sorszámokat vezetjük be а IX. minta első rovatába, és azután az ezen sorszámokhoz tartozó adatokat kiírjuk а VIII. minta szerinti összeállításból. A kiírás könnyebbségére megtartottuk а VIII. mintában előforduló rovatok számait а IX. mintában is. * IX. Összetartozó kulmináló és völgyelő vízállás Záhony, Zemplén és Tokajnál félméterenként csoportosítva. (А VIII. alatti összeállításból kiszedve H] segédlap szerint.) A záhonyi és % zempléni vízállások T о к a j n á 1 Sorszám összege egynapi változása bekövetkező vízállás a záhonyi -|- zempléni vizek hatásának leérkezésekor létező vízállás a záhonyi vízállás idejében a bekövetkező vízállás nagyobb vagy kisebb a már létezőnél centiméter centiméter 1 15 i6 14 17 18 75 4 + 32 113 94 + 19 105 1 + 42 109 88 + 21 1204 4 + 14 101 94 4- 7 67 2 — 14 141 148 — 7 128 19 + 2 143 150 ' — 7 329 2 + 11 129 126 + 3 331 8 + 12 133 128 + 5 603 13 + 8 135 131 + 4 és így tovább! Ebben a mintában még együtt vannak a kulmináló és völgyelő vizek; ezeket tehát még el kell egymástól különíteni, vagyis: azokból szőkébb csoportokat kell alakítani. A szűkebb csoportosításkor azonban nemcsak a kulmináló vizeket választjuk külön a völgyelő vizektől, hanem egyszersmind a kisebb és nagyobb mértékben jelentkező vízszínváltozásokat is 10—10 centiméteren- kint külön csoportosítjuk. A szűkebb csoportosításra szolgáljon a X-ik minta. 5
