Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
г VÍZJELZÉS. 29 tővé tenni. Egyben azt is kijelentettük, hogy tanulmányunk folyamán még tovább fogunk kutatni e kérdésben. További kutatásunk gondolatmenete a következőkben foglalható össze. A leérkezési idő vonalainak szerkesztésénél háromféleképpen járhatunk el, úgymint: á) vagy azt mutatjuk ki, hogy a felső víz- mércze bizonyos vízállásánál jelentkező egy napi vízszínváltozás mennyi idő alatt érkezik le az alsó mérczéhez, tekintet nélkül az alsó mérczénél már létező vízállásra; b) vagy azt mutatjuk ki, hogy a felső mérczénél mutatkozó egy napi vízszínváltozás mennyi idő alatt érkezik le az alsó mérczéhez tekintet nélkül a felső méreze vízállására; főként az alsó mérczénél bekövetkező vízszínváltozás nagyságában nyilatkozik. Ennélfogva a leérkezési idő megállapításakor egészen figyelmen kívül hagytuk, a jelen esetben a felső és alsó mérczénél jelentkező vízszínváltozásokat és c) pont szerint csak a felső és alsó mérezék vízállásait vettük tekintetbe. Ilyképpen azonban némileg módosul a jelen tanulmány második részében közölt D) összeírás és E) csoportosítás; nevezetesen: midőn azt keressük, hogy mennyi idő alatt érkezik le a víz hatása Záhonyból Tokajba? az la) szerint írjuk ki, a vízállások grafikonjainak törés pontjaiból, az összetartozó vízállásokat. I. a j A kulmináló vízállások összeírása Záhonynál és Tokajnál (kiszedve a vízállások grafikonjaiból). Z áh о n у Toka j Leérkezett caj nál vízállás S hó és óra cn N hó és óra xn "S S3 a víz hatása Záhonyból Tokajba zállás Tol záhonyi de j ében ГЛ — nap > nap > p = ” Сn cm cm nap óra cm 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ii • 107 1890 III/23 16 506 Ш/25 16 654 2 0 626 108 IV/13 11 190 IV/14 22 351 1 11 386 109 16 0 198 17 7 372 1 7 351 110 20 19 87 22 7 277 1 12 296 111 V/9 15-55 V/10 16 121 1 1 116 112 16 19 —54 17 14 102 0 19 80 c) vagy pedig azt mutatjuk ki, hogy a felső mérczétől mennyi idő alatt érkezik le bizonyos vízállás hatása az alsó mérczéhez, tekintettel úgy a felső, mint az alsó mércze vízállásaira, de tekintetbe nem véve a vízszínváltozásokat, t. i. az áradás és apadás nagyságát. Mind a három módon megkisérlettük a leérkezési idők vonalainak szerkesztését, még pedig: Az a) eljárás nyomán Cr)-hez hasonló idő vonalakat kaptunk a jelen esetben is, a melyekből azonban kitűnt, hogy miután a tokaji vízállás nemcsak a záhonyi Tiszavíz, hanem a zempléni Bodrogvíztől is függ és legtöbb esetben lehetetlen előlegesen kikutatni, hogy a tokaji vízállásnak létrejöttében mennyi része van a záhonyi és mennyi a zempléni vizeknek ? Ennélfogva egy és ugyanazon magasságú záhonyi víz leérkezésében sokszor egy napnál is nagyobb idő-különbség mutatkozik : a mit pedig lehetőségig ki akarunk kerülni. Megkisérlettük ezután a b) szerinti eljárást alkalmazni; t. i. a felső vízállást figyelmen kívül hagyva, és csak az alsó vízállást tekintve, fölraktuk a felső mérczénél észlelt egy napi vízszínváltozásoknak megfelelő leérkezési időket. Ily módon azonban megint oly vonalakat kaptunk, a melyek szintén több góczpontokat képeznek és bizonyos rendetlenségeket mutatnak. Világosan kitűnt azonban ezen vonalakból is, hogy a hullámtéren szétömölve futó árhullámok leérkezésére határozottan több idő kívántatik, mint az anyamederben folyó árhulláméra. Ezenkívül az is kitűnt, hogy az alsó mérczének egyenlő magasságú vízállásánál, a felső vízállásnak bármily nagyságú egy napi változásakor, sokkal kisebb különbség mutatkozik a leérkezési időben, mint a minő nagy a pontatlansága magának a leérkezési időnek. Úgy látszik tehát, hogy a záhony—tokaji szakaszon, egyenlő magasságú vízállásnál, a lassúbb áradásból eredő árhullám hatása majdnem annyi idő alatt fut végig a Tisza vízszínén Záhonytól Tokajig, mint a gyorsabb áradásé, és hogy a felső vízállás nagyobb vagy kisebb egy napi változásának hatása nem annyira a leérkezési időben mutatkozik, mint inkább és és igy tovább! Az így kiszedett vízállásokból állítjuk össze továbbá a Ha) minta szerinti csoportosításokat; a minek megkönnyítésére — a jelen tanulmány második részében közölt — H) segédlapot használjuk azzal a módosítással, hogy a merőleges vonalak most a záhonyi vízállásokat képviselik, a vízszintes vonalak pedig azokat a vízállásokat, melyek Tokajnál a záhonyi vízállások idejében tényleg észleltettek. A további módosítás abban áll, hogy nem fél, hanem egész méterenként csoportosítjuk a vízállásokat, minthogy a félméteres koczkák szerint csoportosított átlagok egymástól a jelen esetben nagyon eltérnek. A H) segédlap szerint csoportosított adatokat ezután 11a) minta rovataiba beírjuk és az egyes csoportok átlagait kiszámítjuk.
