Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
Jelentékenyebb folyóink vízjárása 1893J)an. Bevezetés. Miként a „Vízrajzi évkönyvek“ VI. kötetében jeleztük, a vízjárások átnézetének grafikai föltüntetése tetemes kiadásba kerül s éppen ezért ez alkalommal közlését elhagytuk. Ezt annál is inkább megtehettük, mert az 1893-ik évben oly kivételes árvizek, melyeknek behatóbb tanulmányozása szükséges volna, nem voltak, sem a vízjárásnak kiváló- lag föltűnő mozzanatai nem mutatkoztak, és végül mert a „Vízállások“ VIII. kötete az árhullámoknak vízállások szerinti rajzát úgy is hozta. Mindazonáltal ez alkalommal sem mulasztjuk el a folyók vízjárását szavakba foglalva, megismertetni. I. A Dunának és mellékfolyóinak vízjárása 1893-ban. A Duna árhullámai. Hogy a Dunának az 1893. évi általános vízjárását megismerjük, e czélból a Duna 1893. évi középvízállásait és az 1880-tól 1889-ig terjedő tíz évi cziklus átlagos középvízállásait összehasonlítás czéljából a következő táblázatban állítottuk össze : A Duna középvízállása 1880—89. és 1893. években. Vízmércze Átlagos középvíz 1880-89-ben 1893-iki középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde Pozsony ...................... 236 40 231 39 Szap .......................... . 250 39 Gönyő .......................... 250 32 232 29 Komárom .... 266 39 253 37 Mócs........................... . 242 35 Esztergom .... 257 34 257 34 Nagy-Maros.... 237 25 Vácz........................... 250 28 Budapest ..................... 233 31 238 32 Ercsi........................... 221 36 219 35 Duna-Pentele . . . 208 33 Duna-Földvár . . . 187 31 191 32 Paks ........................... 218 37 202 35 Fájsz ........................... 212 34 Baja........................... 274 40 261 38 Vizmércze Átlagos középvíz 1880—89-ben 1893-iki középvíz centimeter hydrograde centimeter hydrograde Mohács...................... 300 50 278 47 Bezdán ..................... . . 311 43 Apatin ..................... 332 49 315 46 Gombos ..................... . 292 48 Vukovár ..................... 248 44 Palánka ..................... 266 45 Újvidék ..................... 257 49 231 45 Szlankamen.... 242 39 Zimony ..................... 373 41 248 37 Pancsova .... 241 38 213 34 Báziás ........................... 242 37 229 35 Drenkova .... 210 38 193 35 Orsóvá ...................... 277 48 252 44 Ez összeállításból látható, hogy az 1893-ik év középvízállásai nem nagyon különböznek az átlagostól ; mégis megjegyezhető, hogy az alsóbb szakaszon az 1893-iki közép valamivel az átlagos alatt maradt. A Dunának 1893-ban kilencz olyan árhulláma volt, melynek tetőzése Pozsonytól Orsováig össze- függőleg vonult le. E kilencz árhullám közül csupán egy volt nevezetes, mely február—márcziusban vonult le a jégmenettel kapcsolatban s ez általán az egész esztendőben legmagasabb volt. Magassága szeszélyes változásokat mutat; fölebb, vagy lejebb száll a helyenkénti torlódások és a jégpadok felbomlásai szerint; Pozsonynál 96 fokot, Komáromnál 82 fokot, Esztergomnál 77 fokot, Budapesten 86 fokot, Ercsinél 97 fokot, Paksnál és Domborinál 115 fokot ért el, hol a jég összetorlódása miatt kivételes vízállások jöttek létre ; de aztán lassanként megkisebbedik az árhullám s Bajánál 99 fokra, Orsovánál 84 fokra apad le. A kilencz teljes árhullámon kívül volt még 63 csonka árhulláma a Dunának, melyek közül több csak a jéggel kapcsolatos duzzadások folytán állott elő s igen csekély hosszúságra terjedt. A legkisebb vízállások ez alkalommal is télen, januárban és deczemberben jelentkeztek, de kivételesen alacsony nívóra általában nem igen sülved- tek le; csak Drenkova és Orsóvá közt találunk
