Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
22 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1893-BAN. igen kis vizeket januárban; amott — két, emitt egy fokú volt a legalacsonyabb víz. Az árhullámok kulminácziójának lehuzódása igen különböző ideig tartott; a február—márczius havi jeges árhullám 25 nap alatt, a májusi 18 nap alatt, a május—júniusi 18 nap alatt, a júliusi 11 nap alatt, az augusztusi 13 nap alatt, az októberi l-ső öt nap alatt, az októberi 2-ik 10 nap alatt, a novemberi 11 nap alatt, a november—deczemberi 11 nap alatt tette meg útját Pozsonytól Orsováig. A Duna árhullámainak hosszúságáról, vagyis minimális vízállástól minimális vízállásig terjedő időtartamáról némi felvilágosítást nyújt az alábbi összeállítás, mely megmutatja, hogy 1893-ban hány árhullám jelentkezett állomásonkint a Dunán. Pozsonynál ...............................47 Szapnál.....................................51 Gönyőnél .....................................50 Komáromnál ...............................45 Mócsnál.....................................43 Esztergomnál ..........................40 N.-Marosnál................................37 Vácznál .....................................47 Budapestnél ...............................42 Ercsinél.....................................39 D.-Pentelénél ..........................35 D.-Földvárnál ..........................32 Paksnál.....................................30 Domborinál ...............................27 Bajánál.....................................27 Mohácsnál ...............................28 Bez dánnál.....................................23 Apatinnál.....................................21 Gombosnál ...............................22 Vukovárnál ...............................21 Palánkánál ...............................18 Újvidéknél ...............................21 Szlankamennél ..........................15 Zimonynál ...............................20 Pancsovánál ...............................19 Báziásnál.....................................28 Drenkovánál ...............................29 Orsovánál.....................................28 E sorozatból általánosságban az tűnik ki, hogy Pozsonytól Szlankamenig fogy az árhullámok száma, innen Orsováig ismét valamivel megnő. A közben- eső eltérések e szabálytól leginkább a jég és szél okozta vízszínváltozásokkal kapcsolatosak. A vízszínváltozások legélénkebbek voltak a tavaszi jégmenettel kapcsolatos árhullámnál, mikor is az egyes torlódások igen hirtelen duzzasztották föl a vízszínt. A Duna mellékfolyóinak árhullámai. A Vág 1893-ik évben Szereden 51 árhullámot mutatott. Legnagyobb vize márcziusban a hóolvadással kapcsolatban jelentkezett és Szereden 98 fokot, Selyén 89 fokot, Gután 103 fokot ért el. Legkisebb логе Szereden, Selyén és Gután január 1-én volt, mikor álló jég borította a folyót. Vízszínváltozásai január, február eleje és szeptember kivételével az egész esztendőben élénkek voltak. A Dráván Zákánynál 43 árhullám jelentkezett. A folyó általában az egész esztendőben nem volt magas vízjárású s csak alsó szakaszán, Eszéknél ért el kivételes magasságokat. Legnagyobb vízállásai Zákánynál november hóban, Barcstól lefelé február hóban állottak elő; Zákánynál 41 fok, Barcsnál 58 fok, Dőlni-Miholjácznál 56 fok, Eszéknél 102 fok volt. Ez utóbbi helyen a Duna behatása alatt az addigi legnagyobb vizet is meghaladta e tavaszi árhullám. Legkisebb vize Zákánynál januárban, Barcsnál áprilban, Dolni-Miholjácznál januárban, Eszéknél szeptemberben állott elő, de sehol sem érte el a vízjáték alsó határát. Legélénkebb vízszínváltozásai a februári árhullámnál, a hóolvadással kapcsolatban voltak. A Tisza árhullámait „A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1893-ban“ czímű későbbi fejezetben tárgyaljuk. A Száván Mitroviczánál 30 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize márcziusban a hóolyadással jelentkezett s Mitroviczánál 88 fokot ért el. Legkisebb vize augusztusban állott elő, de nem sülyedt le a vízjáték alsó határára. Vízszínváltozásai egész évben nem igen mutattak a folyó alsó szakaszán feltűnő élénkséget. As össsefolyó víztömegek kölcsönös hatása. A Dunának a Vágra, Drávára, Tiszára és Szávára, valamint e mellékfolyóknak a Dunára gyakorolt hatása az 1893. évben feltűnőbb jelenségeket nem mutatott s mint rendszerint az árhullámok kulminációjának siettetésében, késleltetésében, vagy új árhullámok keletkezésében nyilvánult. Mivel azonban a víztömegek kölcsönös egymásra hatása grafikai feltüntetés nélkül, nem állapítható meg kellő könnyűséggel és biztossággal, ezért az ide vonatkozó részletes ismertetést elhagyjuk ez alkalommal. Jégtorlódások a Dunán. Az 1893-ik év tavaszán igen veszélyes torlódások támadtak a Dunán. Február 14-től február 15-ig a horvát-j ár falusi kanyarulatban és Letten- haufennél képződött erős jégpad, mely P87 méter vízszínduzzadást okozott s a vizet részben az érsek- újvári kanyarulatba terelte; különben ez alkalommal károk nem történtek. A Dunának e felső szakaszán még febr. 21—23-án is volt a sülyi átvágás alsó torkától lefelé 2—3 km. hosszúságban torlódás, mely azonban csekélyebb jelentőségű. Február 13-tól 15-ig Szapnál, február 16-ikán és 17-ikén Gönyő alatt torlódott meg a jég; ott 0'5, itt P0 m. vízszínduzzadást okozva a nélkül, hogy valamely veszedelem támadt volna belőle. Február 23-tól február 26-ikáig a jég Szalkon, Duna-Vecsén, Földvárnál s Paksnál megakadt, de
