Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1893. ÉS 1894. ÉVEKBEN. 15 A két csapadékos viszonyokat feltüntető térkép összehasonlításából nyerjük, hogy a főmaxi- mumok az Északkeleti Kárpátokban és a Tengerparton helyezkednek el, továbbá vannak még maximumok az alacsony Tátrában, Zalamegye délnyugoti és Varasdmegye északi részén és Biharmegye déli részén. Minimumok pedig a Duna—Tisza között, továbbá Erdélyben Torda-Aranyos, Alsó-Fehér és Kis-Küküllő megyék egybeszögelése környékén mutatkoznak. nyékét — továbbá az Északi és Északnyugoti Kárpátokban és a dunántúli Dombvidéken az átlagos értéknél kevesebb csapadék esett. Ugyancsak a fenti táblázatból konstatálható, hogy 1894. évben az egész országban — kivéve Kolozsvár, Budapest és Csáktornya vidékeit — mindenütt az átlagos értéknél kevesebb csapadék esett. A táblázat második része a csapadékos napok viszonyait — vonatkoztatva az átlagos értékre — tünteti fel. Ebből némi képet nyerhetünk a csapaAz állomás neve Csapadék miliméterekben Csapadékos napok száma Átlagos érték E 1 t érés Átlagos érték Eltérés 1893 1894 1893 1894 Besztercze ................................................... 720 + 31 _ 110 129 + 42 + 26 Beszterczebánya.................................... 908 + 3 — 83 129 — 0-2 — 18 Budapest................................................... 666 — 157 + 43 118 + 6 + 20 Csáktornya.............................................. 958 + 88 + 91 100 + 7 — 1 Debreczen................................................... 646 + 90 — 200 110 + 2 — 17 Eger ............................................................. 594 + 132 — 125 111 0 — 11 Fiume ........................................................ 1591 — 222 — 216 147 — 17 — 9 Gyulafehérvár......................................... 586 + 120 — 103 125 — 3 + 2 Keszthely ................................................... 654 — 662 112 + 9 — 10 Kolozsvár................................................... 622 + 74 + 34 125 + 6 + 8 Körmöczbánya......................................... 911 — 49 168 131 + 4 — 2 Kőszeg ........................................................ 844 — 168 — 28 116 — 8 — 8 Magyar-Óvár......................................... 595 + 18 — 77 131 — 1 — 22 Nagy-Bánya.............................................. 1057 — 45 — 137 152 — 2 — 7 Nagy-Szeben.............................................. 680 + 36 — 145 132 + 13 + 1 Nyíregyháza.............................................. 625 + 112 — 76 110 + 39 + 34 Ó-Gyalla ................................................... 588 + 130 — 139 107 + 27 + 22 Pannonhalma ......................................... 600 — 44 — 130 96 — 10 — 9 Pécs ............................................................. 844 + 91 — 233 101 + 2 — 1 Pozsony ................................................... 686 + 61 — 31 129 — 6 — 14 Ruszkabánya......................................... 965 — 55 — 127 131 — 13 + 29 Selmeczbánya......................................... 907 — 23 — 147 117 + 34 + 16 Szeged ........................................................ 546 + 58 — 177 108 + 1 — 22 Szepes-Igló .............................................. 674 + 88 — 82 143 — 1 + 29 Ungvár ................................................... 798 + 112 — 24 152 + 13 + 5 Zágráb ........................................................ 902 70 ISO 138 18 5 Általánosságban 1893-ban több csapadék esett, mint 1894-ben. Ez a különbség főleg az Alföldön feltűnő, hol például Debreczenben 290 mm.-rel és Szegeden 204 mm.-rel esett kevesebb csapadék 1894-ben, mint 1893-ban. Az 1893. és 1894. évi csapadékeloszlásnak az átlagos csapadékeloszlástól való eltéréseinek feltüntetése czéljából néhány állomás adatainak a 20—25 évi észleletekből nyert átlagos adatoktól való eltéréseit táblázatba foglaltuk. A táblázatban foglalt különbségek azt mutatják, hogy 1893-ban hazánk keleti részén, kivéve Erdély délnyugoti területét, az egész Nagy-Magyar- Alföldön és a Kis-Magyar-Alföldön több csapadék esett a normális értéknél, ellenben Máramaros- megyében — kivéve N.-Mokra kis kiterjedésű kördék gyakoriságáról. Ugyanis míg 1893-ban Magyar- országnak csaknem egész területén — kivéve Erdély délnyugoti részét, a Bánságot és a Fertőtó vidékét — az átlagos értéknél több napon át esett, addig 1894-ben csak Erdélyben, az Északkeleti, Északi és az Északnyugoti Kárpátokban és a Kis- Magyar-Alföld egyrészén volt gyakoribb a csapadék, mint az átlagos érték; ellenben a Nagy-Magyar- Alföldön és a Dunán túl kevesebb napon át esett. Az említettekből tehát kitűnik, hogy általában 1893-ban a csapadék — vonatkoztatva a normális viszonyokra — ellenkező jellegű, mint 1894-ben és így az 1893. év a nedves évek közé, az 1894. év pedig a száraz évek közé sorolható. Dr. Konkoly Miklós minist, tanácsos, kir. igazgató.
