Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)

Tartalom

A Szeged város melletti Tiszameder alakulásának nyilvántartása

és tanulmányozása.

(Az I. és Il-ik számú külön raj zmelléklettel.)

A Szeged város melletti Tiszameder alakulásának nyilvántartása és tanulmányozására szolgáló keresztszelvényeket 1893-ban november lió 1-től 18-ig terjedő időszakban vettük föl újra, a mely időben a szegedi vízállás -(- 159 cm. és 360 cm. között váltakozott; 1894-ben pedig november hó 10-től 21-éig tartott a fölvétel, a mely idő alatt a szegedi vízállás + 310 cm.-ről -f- 111 cm.-re apadt; az 1895-ik évi fölvétel pedig október 10- és 27-ike közti időben történt, midőn a vízállás ezen idő alatt — 76 cm.-ről — 7 cm.-re áradt.

A Szeged város melletti Tiszameder felső szakaszán, az 1892-ben megkezdett és 1894-ben befejezett mederrendezés következtében — a szabályozó művek hatásának megítélhetésére — fölvételeink feldolgozásánál az 1887-ik év óta folytatott eljáráshoz képest, némi módosítások váltak szükségessé.

Mielőtt ezen módosítások ismertetésébe fognánk, czélszerűnek láttuk tanulmányunk kiegészítéséül a mellékelt rajzlapon (I. sz. külön rajzmelléklet) bemutatni a Tisza folyó azon szakaszának hely- színrajzát, a melyre megfigyeléseink vonatkoznak.

E helyszínrajzba, melynek mértéke 1:12,500- hoz, belerajzoltuk a töltéseken és partokon kívül a keresztszelvények helyét, a Maros toroki vízosztóművet és a párhuzamműveket, a folyó sodrát

1891-től kezdve 1895-ig évenként, s végre az új szakaszbeosztást.

Ugyanis a szabályozó művek más szakaszbeosztást állapítanak meg a múlthoz képest s ezért az eddigi kilencz szakasz helyett négy szakaszra osztottuk, még pedig:

I. Szakasz: a jelenlegi Marostoroktól a szabályozó művek felső végéig; l-ső szelvénytől 4-ig; 308 m. hosszban.

II. Szakasz: a szabályozó művek felső végétől azok alsó végéig; 4-ik szelvénytől 24-ig; 2048 m. hosszban.

III Szakasz: a szabályozó művek alsó végétől a vasúti hídig; 24-ik szelvénytől 42-ig; 1794 m. hosszban.

IV. Szakasz : a vasúti hídtól a Boszorkány szigetig; 42-ik szelvénytől 58-ig; 1590 m. hosszban.

Ugyan ezen rajzlapon adjuk a jellegző szelvényeket, úgy hogy az 1891. évi állapot vékony vonallal, az 1895. évi pedig vastagabb eredményes vonallal van egymásra rajzolva, mi által a változás feltűnőbbé válik. Az I. szakaszra az l-ső számú szelvény alakját találtuk jellegzőnek, a II. szakaszra a 13-ik számú szelvény alakját, a III. szakaszra a 36-ik számú szelvény alakját, a IV. szakaszra pedig a 46-ik számú szelvény alakját. A szelvények mértéke : szélesség 1: 4000-hez magasság 1: 400-hoz.

A helyszínrajzba belerajzolt évenkénti sodorvonalak vizsgálatából látjuk, hogy az I. és II. szakaszokban, tehát a szabályozott részen még minden rendszer nélkül kalandoznak egyik parttól a másik felé, annak jeléül, hogy azon szakaszon a mederképzés a Marosból eredő hordalék lerakodással még nincsen egyensúlyban, habár az 1895. évi sodorvonal már sokkal mérsékeltebb görbékben tér el az egyenes iránytól, mint az előbbi éveké. A 21. szelvénytől a sodorvonalak a homorú oldalhoz szorulnak s egy csomóban húzódnak egészen a 29. szelvényig, innen kezdve áttérnek a középfelé s haladnak körülbelül a meder közepén, míg a 40. szelvénynél átcsapnak a másik oldalra. Ezen átcsa- pás évről-évre lejebb jelentkezik, úgy hogy míg 1891-ben a 42—43. szelvények közt volt, addig 1895. évben a sodorvonal már a 45. és 46. szelvények között csap át a túlsó oldalra. A sodorvonal változása ezen részen oly éles görbében történik, hogy a balparton egészen a parthoz simulva azt kimosta, a minek meggátlására, 1895. év őszén a part biztosítására egy kőhányást kezdtek építeni, körülbelül a 47. szelvénytől kezdve lefelé mintegy két kilométer hosszban, s ennek hatása — habár a vízrajzi osztály fölvételei alkalmával még csak mintegy 500 méter hosszban volt kiépítve — máris látszik, a mennyiben az 1895. évi sodorvonal ezen hosszban eltér a parttól.

A szabályozás hatásának megítélésére a Tisza medrének állapotát az 1892. évtől kezdve a szabályozást közvetlenül megelőző 1891. évi állapottal hasonlítjuk össze.

Hogy ezen összehasonlítást megtehessük, az 1891. évi fölvétel keresztszelvényeit úgy dolgoztuk át, hogy a szabályozási műveket beleképzelve, az ezek által elvágott területek elhagyásával, a számításaink alapjául vett valóságos lefolyási szelvényeket kaptuk.

A II. szám alatt külön mellékelt diagrammokban azonban belerajzoltuk az 1891. évi fölvételt is, — az eredeti állapothoz képest feldolgozva — s így ezen rajzokon a II. szakaszon két 1891. évi