Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1892. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

21

mányi kellett végrehajtani, nevezetesen tanulmányozni kellett a következő kérdéseket:

a) mily viszony létezik a linczi, bécsi és pozsonyi vízállások között ?

b) mily hatása van a felső dunaszabályozási munkáknak a komáromi és budapesti vízállásokra ?

c) mily hatása van a mohács-szigeti védőgát kiépítésének a mohácsi vízállásra ?

cl) mily hatása van a Pancsova-Kubin között épült védőgátnak a pancsovai vízállásra?

Mielőtt a fenti tanulmányok részleteit későbben évkönyveinkben kimerítően közölném, ez alkalommal csak a következőket emelem ki belőlük.

a.) Mily viszony létezik a linczi, bécsi és pozsonyi vízállások között У

E kérdés fölmerülésére az adott okot, hogy 1892. év június elején Austriában magas vízállástól kellett tartani, és így a folyamatban levő felső dunaszabályozási munkákra nézve kívánatos volt tudni, hogy mily magasságra fog az Austriából jövő víz nálunk Pozsonynál emelkedni? és ehhez képest a Pozsony alatti Dunában mily eshetőségekkel kell számolni?

Ennek kikutatására egybevetettük a linczi, bécsi és pozsonyi jégnélküli vízállások kulmináczióit, és ezekből kísérlettük meg a kérdésben levő viszony megállapítását.

Tanulmányunk közben azonban csakhamar kiderült, hogy a bécsi vízállásra észrevehető nagy befolyással bírnak bizonyos esetekben a Traun és Enns folyók vízállásai, ezeknek vízállásait tehát ismernünk kellene; a mikről azonban adatokkal nem bírván, le kellett mondanunk arról, hogy a linczi és bécsi vízállások közötti viszonyt megállapíthassuk; annál kevésbbé állapíthattuk tehát meg a linzi és pozsonyi vízállások közötti viszonyt, mertBécs és Pozsony közt még egy figyelembe veendő folyó, a Morva, ömlik a Dunába, a mely szintén bizonyos esetekben képes a Duna vízszinére jelentékeny hatást gyakorolni.

De mivel sürgős szükségünk volt a Pozsonynál várható magas vízállásoknak legalább csak körül- belőli megállapítására, egybevetéseinket Linz, Bécs és Pozsony vízállásairól mégis végrehajtottuk, hanem ebből is arra az eredményre jutottunk, hogy a linzi vízállásokból sem Pécsre sem Pozsonyra következtetni nem lehet, a bécsi vízállásból azonban már lehet a pozsonyira némi biztossággal következtetni abban az esetben, ha a Morva nagy vize nem találkozik a Dunáéval.

Ez esetre tanulmányunk eredménye röviden abban foglalható össze, hogy az lm m. magasságú árhullám kulminácziója körülbelül 18 óra alatt érkezik le Bécsből Pozsonyba, a -P5 m. magasságon felüli árhullám pedig körülbelül P5 nap alatt. — A bécsi és pozsonyi vízállások közötti viszonyra nézve pedig úgy látszik, hogy az esetben, ha a Morva nagy vize nem találkozik a Duna nagy vizével, a 15 méteren fölül emelkedő bécsi vízállás úgy viszonyúk a pozsonyihoz, mint l:l'44-hez.

Szolgáljon e viszony némi tájékozásul addig is,

míg a Morva vízállásait szintén bevonhatjuk tanulmányunk körébe.

b) Mily hatása van a felső dunaszabályozási munkáknak a komáromi és budapesti vízállásokra У

A fővárosi közönség egy része aggodalommal fogadván a felső dunaszabályozási munkák megkezdését, az a hiedelem is támadt némelyekben, hogy ha a Duna medre szabályozva lesz Pozsony és Komárom között, akkor onnan gyorsabban és nagyobb mértékben fog a Duna Arize Budapestre leérkezni, mint azelőtt, és ennek következtében Budapest vízviszonyai snlyosbulni fognak.

A vízrajzi osztály szükségesnek vélte ez aggodalmat méltó figyelembe venni és a fölmerült kérdést tanulmányozni, hogy a valóságos tényállást lehetőségig földeríthesse.

A megejtett tanulmány két részből áll: a pozsonv- komáromi és komárom-budapesti részből, mind a két résznél az a nehézség forog fenn, hogy útközben a Vág, Kába, Nyitra, Garam és Ipoly vizei ömlenek be a Dunába, és noha ezek többé-kevésbbé befolyásolják a Duna komáromi és budapesti vízállásait, még sem vehetők számításba, mert nagyobb részüknél a vízmérczék nem rég óta állanak fenn, és így nem nyújthatnak elegendő számú vízállási adatokat. Tanulmányunk ennélfogva csak arra az esetre szorítkozott, a mikor a mellékfolyók hatása csekély a Duna vízszinére, különösen, a mikor a mellékfolyók nagy vizei nem találkoznak a Duna magas vizével. De ez is elegendő már a fenforgó kérdés megfejtésére, mert miután a felső Dunaszabályozás vonala a Vág és Rába beömlésén felül fekszik: ha az ottani munkáknak van valami hatásuk, annak a mellékfolyók beömlésén felül eső vonalon és Komáromnál mutatkozni kell abban az esetben is, ha az illető két mellékfolyó nem érezteti hatását; sőt bizonyos tekintetben a szabályozási munkák hatása még inkább kiderül, ha azt a mellékfolyók hatásai nem zavarják.

Ilyképen megejtett tanulmányunk eredménye röviden abban áll, hogy Pozsony és Komárom között mintegy 3—4 órával meggyorsult a természetes partokon túl nem emelkedő árhullámok lefolyása; de a meder partjainál magasabbra emelkedő vizek leérkezésének idejében már semmi változás sem tapasztalható ; valamint az sem tapasztalható, hogy a szabályozás következtében eddig a komáromi víz- szin észrevehetőleg emelkedett volna. Annál kevésbbé érezhető Budapesten a felső Duna-szakasz szabályozásának hatása, és tényleg úgy áll a dolog, hogy a budapesti vízállásban eddigelé sem növekedés, sem csökkenés nem mutatkozik; miután pedig a felső Dunaszabályozásnak körülbelül2 3-ad része már készen van, valószínűnek tekinthető, hogy a felső Dunaszabályozásnak hatása Budapestig vagy épen nem fog terjedni, vagy csak oly csekély mértékben fog jelentkezni, hogy aggodalomra nem adhat okot.

c) Mily hatása van a mohács-szigeti védő- gát kiépítésének a mohácsi vízállásra У

A mohácsi szigeten 1883—89. években épült