Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
22 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1892. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. védőgát 45,179 kataszteri holdat ment meg a Duna legmagasabb vizeinek elöntésétől. Az építés előtt is volt ugyan már e szigeten védőgát, de oly csekély méretben, hogy azt a Duna legmagasabb vizei mindenkor áttörték és a mohácsi szigetet elárasztották. Ennek megakadályozására a fent megnevezett években az illető érdekeltek oly méretekben építették ki védő gátjaikat, hogy az sikerrel ellen tálihasson, és biztos védelmet nyújthasson a Duna legmagasabb árvizei ellenében is. Ekkor azonban ismételve fölmerült az a kérdés, hogy a mohács-szigeti védőgátaknak teljes méretekben való kiépítése, vagy más szóval: a Duna legmagasabb vizei szétömlésének meggátlása mennyire fogja fölemelni Mohács környékén a víz színét? A volt közmunka- és közlekedési ministerium kebelében akkoriban fennállott műszaki tanács a kérdést tárgyalván, a rendelkezésére állott adatok alapján 1884-ben úgy nyilatkozott, hogy a szóban levő gátak teljes méretű kiépítése után Mohácsnál mintegy 30—40 centiméternyi vízszín emelkedés várható, a mely vízszinduzzadás a város melletti jobb- parti töltés szakaszára is ki fog terjedni. Azóta a védőgátak teljesen kiépültek és lehetővé vált tényleg észlelt vízállásokból mutatni ki a gátépítésnek hatását. Ennek kimutatása a vízrajzi osztály hatáskörébe tartozván, erre vonatkozó tanulmányát a vízrajzi osztály meg is ejtette és arra az eredményre jutott, hogy a legmagasabb árvíz Mohácsnál 1—3 órával hamarább kulminál, mint azelőtt, és tényleg mintegy 40 centiméterrel magasabbra emelkedik, mint a gátak teljes kiépítése előtt; a mohács-szigeti védőgátak teljes kiépítése tehát körül belől 40 cm.-nyi duzzadást okoznak Mohácsnál. Ez az eredmény nagyon jól megegyezik a szóban levő gátak kiépítése előtt adott nyilatkozat értelmével, különösen ha tekintetbe vesszük azokat a nagy nehézségeket, a melyekkel jár a várható víz- szinduzzadásoknak előleges megállapítása. d) Mily hatása van a Pancsova-Kubin között épült védőgátnak a pancsovai vízállásra? A pancsova-kubini szakaszon 1882—83. években épült védőgát 32,568 kataszteri holdat von el a Duna árvizének lefolyásától. Az így elvont terület fekvése olyan, hogy azon át a gát kiépítése előtt élénken folyt a Duna vizének egy része; tehát bizonyosra vehető, hogy ezen folyás elgátlásával vízszin emelkedésnek kellett létrejönni a Dunában. Ennek kiderítését különösen szükségessé tette az a körülmény, hogy a gát kiépítése után 1888-ban Pancsovánál 92 cm.-rel magasabbra emelkedett a víz színe mint az azelőtti 1876-iki legmagasabb vízálláskor. A közönség hajlandó az ilyen jelenséget mindjárt a kiépült védőgát hatásának tulajdonítani, szükséges volt tehát kideríteni, hogy ebben mennyi igazság rejlik? annál is inkább, mert a Panesova fölötti öbölzetek gátjainak kiépítése is már napirendre került, és nemsokára meg kell állapítani az azoktól várható vízszin duzzasztás nagyságát, a melyhez igen becses adatot szolgáltat a pancsova-kubini gát kiépítése után tapasztalható hatás megállapítása. Ez okból a vízrajzi osztály tanulmány alá vette a zimony-báziási szakaszt, de e tanulmány közben szintén nagy nehézségekre talált, különösen a kulmináló víznek egyik helyről a másikhoz való érkezési ideje tekintetében. Pancsovánál ugyanis a Temes ömlik a Dunába, Panesova és Báziás között pedig jobb oldalról a Morava, bal oldalról pedig a Nera folyó ömlik a Dunába, melyek, különösen az alacsonyabb vízállások kulminálását, korábban vagy későbben idézik elő, mint nélkülük lenne. A kulmináló víz leérkezésének ideje tehát igen bizonytalan. Mindazonáltal úgy látszik, hogy Pancsovánál hamarább éri el az árhullám kulminálását a szóban levő védőgát kiépítése óta, mint azelőtt—Báziásnál pedig későbben. Ami a pancsovai vízszin duzzadást illeti, erre nézve a tapasztalat azt mutatta, — a mint már fentebb megemlítettem, — hogy Pancsovánál a vízszin 1888-ban 92 cm.-rel magasabb volt, mint 1876- ban — a tanulmány pedig azt derítette ki, hogy ebből körülbelől 60 cm. tulajdonítható a pancsova- kubini gátépítés hatásának, 30 cm. pedig annak a körülménynek, hogy 1888-ban tényleg nagyobb tömegű víz jött Pancsovához, mint 1876-ban. A tanulmányból végül az látszik, hogy a pancsovai vízszín emelkedés Zimonyon felül is érezteti duzzasztó hatását, úgy, hogy a zimonyi vízállások is bizonyos mértékben duzzasztva vannak a pancsova- kubini védőgát kiépítése következtében. Ez a tanulmány teljesen befejezettnek tehát még nem tekinthető, amennyiben meg kell még azt is állapítani, hogy mily nagy az a vízszin duzzadás, mely Zimonynál a szóban levő védőgát kiépítése óta tapasztalható. VII. A vízrajzi osztály kiadványai. Miután a Tisza jelen állapotára vonatkozó helyszíni fölvételek már befejezettnek tekinthetők, megindította a vízrajzi osztály ez évben az egyes részleteknek földolgozásán kívül a fölvételek eredményeinek oly czélhól való összeállítását, hogy az eredmények „A Tisza hajdan és most“ czím alatt külön kiadandó kötetekben annak idején közrebocsáthatok legyenek. Az évi kiadványok folytatása képen ez évben a „ Vízállások“ IV. és V. kötete adatott ki. Az elsőben a Duna mellékfolyóiban észlelt vízállások közölvék 1876—87. évekről, a másodikban pedig a Tisza és mellékfolyóiban 1888—91. években észlelt vízállások vannak közölve. Ezenkívül összeállította a vízrajzi osztály évkönyveinek V. kötetét 1890. évről, de a hozzátartozó számos rajzmellékletek elkészítése és nyomatása miatt a kötetet csak folyó 1893. év végén bocsáthatja közre. Budapesten, 1893. évi ápril hő 10.-én. Péch József ministeri osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.
