Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)

Tartalom

•20 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1892. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. mint a ministerelnök és kereskedelmi minister úr ő nagyméltóságaival, részint pedig hírlap útján közli a közönséggel. Árvízkor következtet a hozzá naponkint telefon, vagy távirat útján beérkező tényleges vízállásokból a várható nagy vizek magasságaira és ezeket rövid úton szintén közli a helybeliekkel, távirat útján pedig a folyammérnöki hivatalokkal, valamint az érdekelt társulatokkal és hatóságokkal, hogy a vár­ható nagy vizek jöttéről lehető legkorábban értesül­jenek. Ezenkívül a folyammérnöki hivataloknak a víz­rajzi osztály naponkint posta útján megküldi a Tisza völgyében várható összes vízállások kimutatását, hogy az árhullám levonulásáról világos képet nyer­jenek és arról esetleg az érdekelteket is felvilágo­síthassák. d) A táviróhivatal kezeli a vízállásokról szóló táviratokat, a nála föladottakat gyorsan továbbítja és a hozzáérkezőket azonnal kézbesíti. A vízjelző szolgálatnak ilyetén szervezése alap­ján a tiszavölgyi érdekeltség lehető leggyorsabban, megkapja az őket érdeklő vízállásokat, és miután legtöbb esetben néhány nappal előre értesülnek az őket netalán fenyegető árvízveszedelemről, ideje­korán megtehetik a szükséges intézkedéseket. E tekintetben tehát a váratlan meglepetéseknek és a vele járó veszedelmeknek eshetősége a lehetőségig ki van zárva a Tisza völgyében; kivéve a jégdugu­lásból keletkező veszedelmeket, a melyeknek eshető­ségei előre meg nem határozhatók. A tiszavölgyi vízjelző szolgálat fentebb előadott alapelveit és szervezetét Nagyméltóságod 1892. évi február hó 17.-én kelt 3871 szám alatti rendeletével helybenhagyni és életbeléptetésével a vízrajzi osztályt megbízni méltóztatott. Ezen rendelet alapján a tiszavölgyi vízjelző szol­gálat 1892. évi márczius hó 1-jén működését tény­leg megkezdte. — Ez idő óta vízjelző szolgálatot teljesít a Tisza völgyében, a vízrajzi osztályon kívül: 42 vízmércze-jegyző, 8 folyammérnöki, 5 államépíté­szeti, 47 táviróhivatal és 22 társulat, összesen 124 helyen; még pedig rendes vízjelzéskor a vízmércze- jegyzők naponkint 112 táviratot küldenek szét az észlelt vízállásokról; árvíz idejében pedig, ha az árvíz az egész Tiszavölgyre kiterjed, naponkint 401 táviratot küldenek szét illető helyeikre; ezenkívül Budapestről a vízrajzi osztály 33 táviratot meneszt szét a várható vízállásokról, úgy, hogy árvíz idejé­ben naponkint összesen 434 távirat viszi szét a víz­állásokról szóló értesítéseket. — Ilyképen rendes víz­jelzéskor 9 hivatal, árvízjelzéskor pedig 79 hivatal, társulat és hatóság értesül lehető gyorsan és pon­tosan az őket érdeklő vízállásokról. Az 1892. évben tényleg teljesített árvízjelzés­ről szóló ismertetést évkönyveink Vl-ik kötetében közölvén, e helyen csak azt emelem ki belőle, hogy ez évben 18 vízmércze adataiból jeleztük a várható vízállásokat : Szatmár, V.-Námény, Csap, Tokaj, Tisza- Füred, Szolnok, Csongrád, Szeged, Török-Becse, Titel és Aradra. Ezen jelzéseinkből tényleg megsiirgönyöz- tünk az illetőknek 241 vízállást, 1—3 nappal előre azzal az eredménynyel, hogy 100 eset közül 95- ször megegyezett jelzésünk a tényleges vízállással ± (0—10) cm. különbözet határa között. A vízjelző szolgálat keretébe tartozólag meg­említem még, hogy a vízrajzi osztály ugyanez évben megállapította azt a módot és alakot, a melyben összes jelentékenyebb folyóink vízjárásának át- nézete az érdekelt közönséggel árvíz idején napon­kint közöltetni fog. Ennek a napi értesítésnek az a czélja, hogy átnézetet nyújtson a jelentékenyebb folyóinkban észlelt vízállások egyidejű állapotáról, ezzel módot nyújtván arra, hogy egyszerűi rátekintéssel világos képet nyerjünk a folyóvizek különböző szakaszain az illető nap reggelén mutatkozó árvízveszély fokáról. A napi értesítés alakjául Magyarország oly térképét- választotta a vízrajzi osztály, a melyben csak a jelentékenyebb folyók és vízmércze-állomások vannak kitüntetve kékszínben; — módjául pedig azt a módot állapította meg' a vízrajzi osztály, hogy alapul elfogadta a Ritter-féle liidrográdokat, azaz: a főbb vízmérezéken eddig észlelt legalacsonyabb és legmagasabb (nem jeges) vízállás közti kiilön- bözetet 10 egyenlő részre, vagyis fokra osztotta, és minden egyes fokot a térkép illető vízmérezéjé- nél egy-egy vörösszínű vonallal kihúzta, úgy hogy e szerint a hány vörösszínű vonal látható a folyók mentén, annyi fokú az illető szakaszon az árhullám magassága. Egy vonal tehát a vízjáték legalsó, líz vonal pedig a vízjáték legfelső tizedének felel meg a mely utóbbi egyszersmind a legnagyobb fokú ár­vízveszélyt jelenti. A vízjárás napi átnézete alakjának és módjának megállapításán kívül összeállította a vízrajzi osztály ez évben: a jelentékenyebb folyóink vízjárásának 1890. évi átnézeteit is. Úgy a napi, mint az évi átnézetek kimerítő megismertetését a már nyomtatás alatt levő 1890.-i évkönyvünkben közlöm nem várván be, míg az évkönyvek 1892. évi folyama majd később meg­jelenik, a hová tartoznék tulajdonkép ez az ismer­tetés. A tárgy rendkívüli érdekességénél fogva kívánatosnak tartom ugyanis, hogy a közönség minél előbb megismerhesse e kérdésben elfoglalt álláspontunkat és követett eljárásunkat. VI. A vízrajzi osztály kisebb tanulmányai. Ez évben több oly kérdés merült föl a Duná­nál, a melyekre lehető rövid idő alatt véleményt kellett a vízrajzi osztálynak mondani. Hogy a föl­merült kérdéseknek legalább megközelítő pontosságú adatok alapján megfelelhessünk, több kisebb tanul­

Next

/
Thumbnails
Contents