Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1892. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 17 változások mentek végbe a Tisza medrében Szeged mellett, részint emberi erő közreműködése folytán, részint a Tisza saját erejének behatása következtében: А О vízszin alatti középmélység ez évben kissé megnagyobbodott a jelenlegi és régi Marostorok közötti szakaszon, továbbá az újszegedi sarkantyu- és Arany-János-utcza közti szakaszon; ellenben a többi szakaszokon megkisebbedett a középmélység; úgy, hogy az egész vonalon csekély fogyás mutatkozik. А О vízszín alatti szelvényterület csak a jelenlegi és régi Marostorok közötti szakaszon, és a nagy- kőrúttól az Arany-János-utczáig terjedő szakaszon bővült egy kevéssé, a többi szakaszokon pedig megszűkült ; úgy, hogy ez évben a szelvényterület nagysága kissé kevesebb lett, mint a megelőző évben volt. А О vízszin alatti hordaléktömeget illetőleg a fölvételek azt mutatják, hogy a jelenlegi és régi Marostorok közötti szakaszon, valamint a nagy- kőrúttól az Arany-János-utczáig terjedő szakaszon megfogyott a hordalék tömege, a többi szakaszokon ellenben megszaporodott; úgy, hogy ez évben a szóban forgó Tiszamederben nagyobb volt a feltöltés, mint az elmosás. Az 1892. évi állapotot összehasonlítva az 1887. évi állapottal, az tűnik ki, hogy a Szeged melletti Tiszamederben а О vízszin alatti középmélység és szelvényterület kevéssé növekedett, a hordaléktömegre nézve pedig valamivel több elmosás történt a mederben, mint feltöltés. Ezenkívül úgy látszik a fölvett adatokból, hogy a mederben végbemenő plus és minus változások egymást időközöukint fölváltják; tehát egy bizonyos irányban való fejlődés, más szóval határozott javulás, vagy rosszabbulás a Szeged város melletti Tiszamederben még meg nem állapítható. Mindezekről, valamint a meder egyéb változásairól évkönyveink VI. kötetében közlöm a részletes kimutatásokat. 11. A Balaton vízrajzi fölvétele. A vízrajzi osztály már 1886. évben megpendítette azt az eszmét, hogy a Balaton vízszinének szabályozása, illetőleg a siófoki zsilip kezelése tekintetéből kívánatos volna a Balaton vízrajzi viszonyait tüzetesebb tanulmányozás alá venni, és erre való tekintetből szükségesnek vélte, hogy a Balaton vízállása több helyen jegyeztessék, a szél okozta víz- sziu emelkedések és stilyedések befolyásainak kiküszöbölése végett; — szükségesnek tartotta ezenkívül a vízrajzi osztály, hogy a Balaton vízszinének elpárolgása legalább néhány évig észleltessék, — és a Balaton vízmedenczéjének széléről legalább az eddig észlelt maximális és minimális vízszinek határai között, köröskörül keresztszelvények vétessenek föl abból a czélból, hogy a Balaton tavának valóságos tápláléka és vesztesége lehető pontosan legyen megállapítható. Tekintve, hogy a Balaton tanulmányozása nemcsak tudományos, hanem gyakorlati szempontból is igen kívánatos, a mennyiben eredményeiben előmozdíthatja a hajózást és biztosíthatja a halászatot: a vízrajzi osztály már akkoriban kijelentette, hogy a mint munkaerejétől és a rendelkezésre álló pénzösszegből kitelik, a Balaton vízrajzi fölvételére —- Nagyméltóságod kegyes engedélyével — évenkint bizonyos összeget szándékszik fordítani. A vízrajzi osztály törekvése szives támogatásra talált a magyar földrajzi társaság Balaton-bizott- ságának 1891. évi julius 8.-án kelts Nagyméltóságodhoz intézett emlékiratában, a melyben a többi közt az foglaltatik, hogy: „A Balatonnál végzendő munkálatok föladata nemcsak a Balaton tava jelenlegi vízrajzának megállapítása, a mit különben is a vízrajzi osztály intentióinak megfelőleg és ennek közvetlen felügyelete és vezetése mellett kívánunk végezni, hanem a tó régibb geológiai eredetének vizsgálása, a mint azt a régi partvonalakból, azok geológiai korából, a lecsapódások és vízmennyiség változásaiból, a tóvíz és mellékfolyói állat- és növényvilágának összehasonlításából, a nagyszámú tóparti archeológiái és praehistorikus leletekből stb. megállapíthatjuk.“ E sorok körvonalozzák a Balaton tanulmányozásának, illetőleg kutatásának czélját, a melyből kitűnik, hogy a kitűzött czél a hazai tudományra nézve igen becses és fontos — gyakorlati eredményében pedig, miként előbb megemlítettük, előmozdíthatja a hajózást, és biztosíthatja a halászatot, miknél fogva általában megérdemli, hogy e czél eléréséhez részünkről a lehetőségig hozzá járuljunk. —- Az idézett sorokból azonban az is világosan kitűnik, hogy a sok oldalú munkálatoknak vízrajzi része határozottan a vízrajzi osztály hatáskörébe, a többiek pedig természetüknél fogva a magyar földrajzi társaság hatáskörébe tartoznak. A Balaton tanulmányozásának sok oldalú munkája tényleg így is oszlott meg a vízrajzi osztály és a magyar földrajzi társaság között. Ez alapon való működését a vízrajzi osztály a múlt évben megkezdte a balatoni vízmérczék rendezésével, ez évben pedig olykép folytatta, hogy a Balaton mellékén 15 bronz és 4 kő fixpontot helyezett el; melyek közül 6 fixpontnak adriai tenger- szili fölötti magasságait — 62 kilométer hosszúságú vonal megnivellálásával — megállapította, a többi fixpontok magasságának meghatározása és az ehhez megkivántató nivellálás azonban már nem volt ez évben teljesíthető. III. A Dráva folyónál teljesített vizműtani fölvételek. Az eszéki m. kir. folyammérnöki hivatal már 1890-ben elhelyezvén a Dráva mentén Zákánytól a Dráva torokig terjedő 228 kilométer hosszúságú vonalon 45 betonba rakott kő fixpontot, ezeknek 3 Évkönyv. VI.
