Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
18 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1892. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. tengerszin fölötti magasságait kettős nivellálással 1891-ben megmérte. A fixpontok tengerszin fölötti magasságainak megmérésénél a folyammérnöki hivatal azt az eljárást követte, a melyet Nagyméltóságod 1890. évi junius 3.-án v!,'u szám alatt jóváhagyni méltóztatott. Ennek alapján a magasságmérés 1891. év julius havában Zákánynál megkezdetett, és október elején a Dráva toroknál befejeztetett. Kiindulási pontul a számításhoz fölhasználták a barcsi vasúti pályaházon levő katonai magasság- jegyet; a számítás maga pedig az egyes mérési körök zárásánál, az útba ejtett katonai vagy folyam- mérnöki fixpontoknál, vízmérczéknél, vagy más egyéb ismert magasságú jegyeknél talált eltérések kiegyenlítetlenül hagyásával vitetett keresztül az egész műveleten át, hogy a mérés jóságának foka minél részletesebben kitűnjék. A mérés eredménye dicséretre méltó, a menynyiben a katonai fixponttal Zákánynál 30, Vízvárnál 17 és Eszéknél 8 milliméterig egyezik. Az egész zákány-drávatoroki vonalat pedig egyetlen körnek véve, 456 km. hosszúságban 25 mm. záróhiba mutatkozik, melyből kilométerenként csak 048 mm. középhiba esik. Tekintettel arra, hogy a drávamenti fixpontok is hivatva lesznek az országos vízrajzi fixpont hálózatában helyet foglalni, szükségesnek tartotta a vízrajzi osztály azt 1892-ben saját közegeivel ellenőriztetni, illetve fölülvizsgálni, különösen azokon a vonalakon, illetőleg körökben, a hol nagyobb záróhibák mutatkoztak a folyammérnöki hivatal mérésében. Ilyen nagyobb eltérések fordulnak elő a zákány- golai, gola-bélavári, bélavár-bolhói és a dráva szt.- márton-sztárai körben. Ezeket a köröket a vízrajzi osztály olyformán vetette kontrollmérés alá, hogy a bennök foglalt fixpontokat mind külön méréssel összekötötte egymással, útba ejtvén minden katonai fixpontot is. A kontrollmérés kimutatta, hogy két-két fixpont között a megengedhetőnél nagyobb eltérés seholsem fordul elő; minélfogva a vízrajzi osztály a drávamenti magasságmérés eredményét elfogadhatónak jelentette ki addig is, míg később a Budapesttől a Dunán lefelé, és a Dráva mentén, meg a Balaton mellett Budapestig visszatérő nagy körbe be fog illesztetni, a mikor fognak az eszéki folyammérnöki hivatal mérésének egyes köreiben előforduló csekély záróhibák is kiegyenlíttetni és a drávamenti fixpontok tengerszin fölötti magasságai végleg megállapíttatni. IV. A Maros folyónál teljesített vízműtani fölvételek. Az aradi m. kir. folyammérnöki hivatal vezetése alatt, a hatáskörébe tartozó Maros folyón, következő vízműtani fölvételek történtek 1892-ben. a) A marosmenti védő töltések fölvétele Glo- govácz felső határától Arad város alsó határáig és azok tengerszin fölötti magasságainak megmérése. b) Az elfajult Maros-szakaszok helyszínének fölvétele: Pécska alatt, Egresnél, a békái erdőnél, Apátfalva és Makó között, a ferencz-szállási és klárafalvi kanyaroknál és a Marostőben. c) A mikalakai község felső végétől az arad- városi alsó határig terjedő Maros-szakaszról egy helyzetrajz készült 1:5000 mértékben. Ezenkívül elkészültek: a ferencz-szállási maroskanyar helyzet- rajza; valamint a megmért védő töltések hossz-és keresztszelvényei. d) A megelőző évben beszerzett fixpont kövekből elhelyeztetett, illetőleg beton alapba építtetett: a lippa-ujfalusi határon 1 darab, — a zádorlaki felső határtól a németszentpéter—pécskai útig 4 darab, — és a szemlaki alsó határtól a Tiszáig 12 darab, összesen 17 darab. V. Vízjelző szolgálat, és árvízjelzés. Több évi tanulmány és előkészület után immár odáig jutott a vízrajzi osztály, hogy a Tisza völgyében szervezendő „vízjelző szolgálat“-ró 1 szóló javaslatát az országos vízépítészeti és talajjavító hivatal elé terjeszthette elbírálás és életbe léptetés végett. Nevezett hivatal a javaslatot elbírálván, alapelveit és kivitelének részleteit — némi csekély módosítással — magáévá tette és 1892. évi már- czius hó 1-jén történendő életbe léptetését Nagyméltóságodnak sürgősen ajánlotta. Minthogy azonban a vízjelző szolgálatnál fontos és terhes teendőjük van a táviróhivataloknak is, szükséges volt a vízjelző szolgálat ezen részére nézve a kereskedelemügyi minister úr ő nagyméltóságának beleegyezését, illetőleg hozzájárulását eleve kikérni; a mi megtörténvén a tiszavölgyi „vízjelző szolgálat“ szervezésére vonatkozólag következő megállapodások jöttek létre. A tiszavölgyi vízjelző szolgálat czélja: minden érdekelt hivatalt, társulatot és hatóságot a Tisza völgyében lehető gyorsan értesíteni az őket érdeklő tényleges és várható vízállásokról, hogy a szerint a szükséges intézkedéseket ideje korán megtehessék. A vízjelző szolgálat alapelvei a következők : 1. A vízrajzi osztálynak (Budapesten a központban) valamennyi oly vízállásról kell értesülnie, a melyekből a vízállások tényleges magasságáról tudomást nyerve, tudósítással szolgálhat a közönségnek s egyszersmind a melyekből a várható vízállásokra következtethet. Ennélfogva a vízrajzi osztálynak egész éven át naponkint megsürgönyzendő valamennyi vízállás, hogy folyvást áttekintéssel bírhasson a tiszavölgyi
