Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
12 Л VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1891. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. A m érés Helyi vízállás Vízállás Szelvény terület Közép-sebesség Másodperczenkint víztömeg lefolyó Sorszám A folyó neve változás óránként anya- lmllám- mederben 1 téren összesen anya- lmllám- mederben ; téren * anyamederben hullámtéren összesen Jegyzet helye ideje m. mm. m2 m* m2 m. ; m. m3 m3 m1 90 0 Zemplén . . . IV/26. 312 — 7 256 0-684 175 91 0 Я . . IV/27. 292 — 10 241 0-635 153 92 (У Я . . IV/28. 2-76 — 5 230 0-609 140 93 r-1 . . IV/29. 302 + б 248 0-690 171 te 94 Q Я . . IV/30. 3-46 + 36 284 0-785 223 ф 95 0 Я . . V/l. 3-89 + 5 353 0-714 252 í z 90 ffl Я . . V/2. 3-95 + 2 365 0-685 250 bfj 97 Я • ■ V/3. 3-99 + 4 370 0-657 243 2 98 Budapest f 4 '1 • XI/23-25. 0-95 + 1 1682 0-708 1194 99 „ \5f . XII/l—2. 0-96 0 1686 0-708 1195 £ c) A tiszai keresztszelvények helyeinek állandó megjelölésére szolgáló szelvényköveket már az elmúlt években lerakván és tengerszín fölötti magasságait megmérvén, a vízrajzi osztály 1891-ben teljes erejével hozzá fogott a Tisza medrének és hullámterének keresztszelvényezéséhez, és sikerült azt ezen egy évben az egész Tiszán elvégezni, a midőn Kökény községtől kezdve a Dunába szakadásig — 744 kilométer hosszban — 958 keresztszelvényt vett föl a Tiszáról, tehát átlag minden 777 méter távolságban egyet. A fölvett keresztszelvények közül 300-nál — a melyeknek helyei mind a két parton szelvénykövekkel vannak megjelölve — a meder szelvényén kívül fölvette a vízrajzi osztály a jobb- és balparti hullámtért is egészen a védőgátig, vagy ennek nem létében az ottani árvíz szilié fölé emelkedő magas partig, hogy a víztározás kérdésének fejtegetésekor ismeretes legyen annak az űrnek nagysága, mely nagyvizek idejében a folyó, szétterülő, avagy veszteglő vizek rendelkezésére áll a hullámtéren. A szelvényekkel együttesen fölvétetett a Tisza- meder jobb- és balpartjának magassága is minden 200 méter távolságnál, a hol egyidejűleg a mederfenék legmélyebb partjai is megmérettek. Bírjuk e szerint most már a Tisza hossz- és keresztszelvényeinek összes adatait. d) A keresztszelvények fölvétele közben hordalék mintákat is gyűjtött a vízrajzi osztály a Tisza vize által mozgásba hozott iszap, homok és kavicsból, még pedig: a fölső Tiszán 25 helyről 99 mintát, a közép „ 25 „ 100 „ az alsó „ 24 „ 96 „ Összesen: 74 helyről 295 mintát gyűjtöttünk oly képen, hogy mindenik helyen egy mintát a Tiszameder partjának szélén talált iszapból, egyet-egyet az ottani zátony fölső és alsó végéről, és egyet a meder fenekéről vettünk. E hordalék-mintáknak egyszeri megtekintéséből látni való, hogy a Tisza mellékfolyói közül a Szamos és Körös nem hoz durvább hordalékot a Tiszába, mint a minő ugyanott a Tiszáé; ellenben a Bodrog, Sajó és Maros hordaléka durvább a Tiszáénál. Az összegyűjtött hordalék-mintákat annak idejében behatóan megvizsgáltatjuk és összes tulajdonságaik megismerése végett , alkatrészeiket részletesen fogjuk elemeztetni. e) A megelőző évi jelentésemben már megemlítettem, hogy a tiszai kisvíz 1890-ik évi fixirozása idejében a Duna magas vízállása földuzzasztva tartotta Szegeden alól a Tisza vízszinét, és hogy ez okból az akkori vízszin nem a valóságos kisvizet mutatta a Tiszában, hanem a Duna által földuzzasztott vízszint ; minélfogva a kisvíz színének fölvétele a Tisza legalsó szakaszán a múlt évről elmaradt és azt 1891-ik évi november hó 18-án hajtottuk végre Szegedtől a Dunába torkolásig 94 helyen. Ez évben a szegedi kir. folyammérnöki hivatal vezetése alatt történt a vízszin fixirozása, a melynél 9 mérnök, 41 napszámos és 10 fuvaros volt elfoglalva. Nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy valamint tavaly, úgy ez alkalommal is a szegedi kir. folyammérnöki hivatal és az illető ármentesítő társulatok a legnagyobb készséggel, és előzékenységgel működtek közre a kisvíz sziliének fixirozásánál. f) A Szeged város melletti Tiszameder alakulásának nyilvántartása czéljából szükséges keresztszelvényezést 1891-ben is folytattuk, és újból fölvettük a meder keresztszelvényeit ugyanazon 63 helyen, a hol az előbbi években. E fölvételekből egész általánosságban az tűnik ki, hogy 1890. év őszétől 1891-ik év őszéig tartó egy évi időközben: A 0 vízszin alatti közép mélység és szelvény- terület általában megnagyobbodott, kivéve a nagy- kőrúttól az Arany-János-utczáig terjedő szakaszt és a Boszorkány-sziget fölötti szakaszt, a hol csekély fogyás mutatkozik. A 0 vízszin alatti hordalék-tömegre nézve az tűnik ki a fölvételekből, hogy ez évben a hordalék
