Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)

Tartalom

Jelentékenyebb folyóink vízállása 1890 ben.

(A III. és IV. sz. külön rajzmelléklettel.)

I.

Bevezette.

«A Rajna árvizeinek ábrázolása» czímü közleményünkben (III. rész, 4. czikk) ismertetett különféle ábrázolási módszerek közül különösen Kltilz ás Sonne módszere ragadta meg figyelmünket, mint olyan, mely nézetünk szerint leginkább alkalmas arra, hogy folyóink vízjárását — még pedig ne csupán egy-egy árhullám levonulását, hanem egy egész időszak változatos vízjárását — lehetőleg híven és egyszerűen tükrözze vissza.

A badeni Centralbureau für Meteorologie und Hydrographie e módszer alkalmazását mellőzó ugyan, mert szerinte a Rajna mellékfolyóinak árhullámai a kép összezavarása nélkül nem ábrázolhatok a főfolyó árhullámaival egy és ugyanazon lapon, — és a mellékfolyók hatása a főfolyóban a Ritter-féle 11 leirt vízmagasság csekély száma miatt nem tüntethető föl elég világosan: fölkeltett reményünket mindazonáltal tovább táplálók — abban bízva, hogy e kiváló módszert folyóink vízjárásának ábrázolására, bizonyos módosításokkal sikeresen alkalmazhatjuk.

E végből kísérletet is tevénk egy nagyobb tiszai árhullám levonulásának ábrázolására Kleitz és Sonne módszere szerint, a Ritter-féle hydrograde-magasságok vonalaival; rajzunkon azonban — a badeniek által kis ér - letképen bemutatott ábrázoláson * kívül a következő módosításokat láttuk jónak megtenni:

1. A mellékfolyóknak nem csak a beömlési helyeit, hanem fentebb fekvő vizmércze-állomásait is föltüntettük, a Tisza távolsági mértékével azonos mérték szerint, de más színekkel.

2. A Ritter-féle hydrograde-kották időpontjait a mellékfolyók vizmércze-állomásait megjelölő vonalakra is fölraktuk, és úgy mint a Tiszán, összekötöttük a mellékfolyókon is — de megfelelő más színű vonalakkal — az egyenlő vízmagasságok időpontjait. A beömlés helye úgy a fő-, mint a mellékfolyóra nézve közös lévén, ott a mellékfolyók hydrograde-vonalainak a főfolyó ugyanolyan vízmagasságot ábrázoló vonalaihoz kell csatlakozniok.

3. Az árhullámok kulminálásának vonalait, nem különben a viszonylagos kisvizek vonalait úgy a Tiszára, mint mellékfolyóira nézve a megfelelő színnel berajzoltuk, s azok hydrograde-magasságait, a hydromodule százalékában kifejezve, helyenkint bejegyeztük.

Az így nyert kép világos és tiszta grafikai ábrázolását állitá elénk a Tisza és mellékfolyói vízjárásának, mely igen érthetően tükrözé vissza a viz mozgásának

* M. Honsell u. M. V. Thein «Untersuchung der Hochwasser- verhältnifse im Deutschen Eheingebiet» I. Heft, Tafel II.

különösen ama tüneményeit, melyek a főfolyón a mellékfolyók különböző árhullámainak befogadása által, s viszont a mellékfolyók alsó szakaszain a főfolyó árhullámainak visszahatása alatt keletkeznek.

Kísérletünk eme sikere érlelé meg bennünk azt az elhatározást, hogy a Duna magyarországi részének és mellékfolyóinak, nem különben a Tiszának és mellékfolyóinak egész évi vízjárását a leírt módszer szerint, egyenlő hydrograde-magasságok vonalaival ábrázolva, már a jelen évkönyvben közzé tegyük; bár ez idő szerint még számolnunk kellett azzal, hogy a csupán egy évi észleléseken, s még úgyszólva befejezetlen tanulmányokon alapuló következtetéseknek módosulása, a későbbi kutatások nyomán kizártnak nem tekinthető.

Az 1890-ik évi vízjárásokról, a már jelzett elvek szerint szerkesztett átnézeteknek, a III. és IY-ik számú mellékleteken, valamint a szerkesztésnél követett eljárásunk leírásának és a vízjárásokról így nyert kép elemzésének, az alább következő ismertetésben való közlésével tehát, egyedül azt czéloztuk, hogy a vízjárásokban rejlő törvényszerű jelenségeknek szemlólhetővé tételére, tágabb körben is útmutatásul szolgálhassanak.

II.

A vízjárások évi átnézetének szerkesztése.

Az átnézetek szerkesztése egy-egy síkbeli derékszögű koordináta rendszen történt, melyen az ordináták a vízfolyások lefejtett hosszát, az abszczisszák pedig az időt képviselik. — Mindenek előtt tehát egységes mértékek állapíttattak meg úgy a vízfolyások hosszára, mint az időre nézve. Rajzmellékleteinken 1 : 2.000,000 hosszmérték és 10 nap = 25 millimeter időmérték vétetett föl. Ezen mértékeknek megfelelőleg — külön a Duna, külön a Tisza s mellékfolyóik számára — egy-egy derékszögű hálózat készült, melyen a vízszintes vonalak az egyes vizmércze-ál lomások helyeit, a függőleges vonalak pedig az 1890. év 365 napjának elválasztó vonalait jelentik. Az ily módon elkészített derékszögű hálózatban most már minden — 1890-ben — észlelt vízmagasság helye és időpontja meg lévén határozva, a grafikai ábrázolás szerkesztése meg volt kezdhető. — E végből először is a dunai és tiszai egyes vizmércze- állomások 1890. évi vizállási grafikonjaiból a kulminá- lások, vagyis a maximumok időpontjai, nem különben az egyes árhullámokat egymástól elválasztó időpontok, vagyis a minimumok időpontjai a hálózat megfelelő vízszintes vonalaira vitettek át, s az összefüggés könnyebb feltalálása kedvéért melléjük jegyeztetett azok magas