Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
30 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSÁNAK NAPI ÁTNEZETE. egyenlően fejezi ki minden vízmérczénél az illető árhulláin magasságával együtt az árvízveszély nagyságát a nélkül, hogy további egybevetésre lenne szükség.* Ezen elv alapján Bitter oly térképet kivánt szerkeszteni, melynek egyszerű megtekintéséből mindjárt láthassuk, hogy mily nagyságú vizek jelentkeztek aznapon a folyó különböző helyein ? Egyszersmind könnyen kivehes- sük azt is, hogy a folyó vízszíne — az előző nap óta — áradásban, apadásban vagy kulmináló állapotban van-e? Mindezt Bitter azzal véli elérhetni, hogy a vízmagasságokat egymástól hatféle színnel különbözteti meg; az áradó, kulmináló és apadó állapotot pedig különböző vonalozással fejezi ki. A vízmagasság fokának ily módon való meg külön- böztetését részemről nem tartom eléggé egyszerűnek és könnyen áttekinthetőnek; merev utánzását pedig már azért sem ajánlhatom, mert az ily térképet legalább is hét színben kell nyomni, ami a költséget szükségtelenül szaporítja; ezenkívül épen azért, mert a vízmagasságokat (hydrograde-okat) hatféle szín különbözteti meg egymástól, minden színnél tekintetbe kell venni, hogy az mily magasságot jelent? és ha ezt jól emlékezetben nem tartjuk, a szóban forgó színt minduntalan össze kell hasonlítani a színek magyarázatával. E mód szerint tehát elég kényelmesen és könnyen át nem tekinthetjük a vízállások magasságait. Ez az oka, hogy miért nem vélem Bitter módszerét változatlanul követendőnek; magát az alapeszmét azonban oly életrevalónak találom, hogy annak tovább fejlesztését, hazai árvíz-érdekeltjeinek javára, nagyon kívánatosnak tartom; sőt az alább következő módon magam is hozzájárulok gyakorlati alkalmazásához. A megelőző sorokból már tudjuk, hogy az egyes vízmérczénél eddig észlelt legalacsonyabb és legmagasabb vízállás közötti különbséget (vízjátékot) 10 egyenlő részre osztva, megkapjuk a Bitter által «Hydrograde»- nak nevezett vízmagassági fokokat. Ily fokokkal tehát valamennyi mércze vízállását egyenlő mértékben fejezzük ki, és az egyenlő számú fokok mindenütt egyenlő jelentőségű árhullámot jeleznek; a mi az összehasonlításnak alapföltétele, és mint ilyet mi is elfogadjuk alapul. A fokok jelölésére nézve azonban eltérünk Bitter megkülönböztetéseitől. Szerintünk legegyszerűbb minden fokot egy-egy vonallal jelölni úgy, hogy a hány foka van * Lásd bővebben a vízrajzi osztály évkönyveinek IV-ik kötetében (32—34) Hirsch féld Sámuel minist, mérnök jelentését párisi tanulmány útjáról, — és M. Honsell Baudirector etc. ily czímü művét: «Untersuchung der Hochvasserverhältnisse im Deutschen Rheingebiet.» I. Heft. Berlin 1891. a víz magasságának, azt ugyanannyi vonallal jelöljük. Egy vonal szerint a vízjáték legalsó, 10 vonal pedig a legfelső tizedének felel meg, mely utóbbi egyszersmind a legnagyobb fokú árvízveszélyt jelenti. Hogy a fokok számát könnyebben megkülönböztethessük: az 5 alsó fokot vékonyabb vonalakkal, a 6—10 fokot pedig vastagabb vonalakkal véljük kihuzandónak, mert ez a megkülönböztetés még jobban elősegíti áttekintésünket, és a vastagabb vonalak különösen figyelmeztetnek az árvíz- veszély helyére és nagyságára. Az áradó, kulmináló és apadó állapot jelzésére változatlanul elfogadjuk Bitter megkülönböztetéseit. E szerint: az áradó vizeket folytonos: a kulmináló « szakadozott: — — — az apadó « pontozott: ................. vonalokkal jelöljük; a jeges vizeket pedig keresztvonásokkal különböztetjük meg úgy, hogy a merőleges kereszt vonalozás álló, az ékalaku vonatozás mozgásban levő zajló jeget jelent. A vízrajzi osztály ilyképen, 1893-ik év tavaszán, tényleg megkezdte a vízjárás átnézetének közlését, és az árvíz-szolgálat ideje alatt mindennap 189 példányt küldött szét az illető érdekelteknek. Az általunk szétküldött átnézet külalakja és tartalma a H-ik rajzmellékletben látható, mely az 1893-ik évi inárcz. 2-iki állapotot tünteti elő jelentékenyebb folyóink- ban oly világosan, hogy a fentiek után semmi bővebbi magyarázatra nem szorul, és csupán azt említjük meg, hogy az átnézet hátsó lapján közöljük a «Tudnivalók »-at, valamint minden vízmérczéről a «vízjáték»-ot és az eddig észlelt legkisebb s legnagyobb vízállásokat. A vízjárás napi átnézetei természetesen csak az aznapi reggeli vízállásokról nyújthatnak gyors tájékozást, a több napig, sőt több hónapig tartó árhullám levonulásáról pedig nem adnak kellő áttekintést; de a napi átnézetnek nem is ez a czélja, hanem az, hogy naponkint előtüntessék a magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállásoknak egyidejű állapotát; ezzel módot nyújtván arra, hogy egyszerű rátekintéssel tiszta képet nyerjünk a jelentékenyebb folyóink különböző szakaszain ugyanabban az egy időben mutatkozó árvízveszély nagyságáról. Az árhullám egész levonulásáról pedig, sőt az egész évi vízjárásról is, a III. és IV. külön rajzmellékleten szerkesztett évi átnézeteket bocsátjuk közre, a következő czikkben foglalt ismertetés kíséretében. Péch József, minist, oszt. tanácsos.
