Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)

Tartalom

Jelentékenyebb folyóink vízjárásának napi átnézete.

(A II. sz. külön rajzmelléklettel.)

Mindnyájan tudjuk, hogy hazánkban igen nagy fontosságú kérdés az árvízjelző szolgálat kérdése, mert a Duna, Tisza és mellékfolyói mentén 3977,398 kataszteri hold (2,288,850 hektár) nagyságú oly területek vannak általa érdekelve, melyeket az árvizek kiöntései ellenében már hatóságilag helyben hagyott tervek alapján épült gátak védenek; pedig ezenkívül más oly nagy területek is feküsznek a Duna, Tisza és mellék folyóinak völgyében, melyeket még semmi, vagy csak alacsony magángátak védenek az elárasztástól; de azért tulajdonosaik szintén hasznát veszik annak, ha az árvíz jöttéről előre értesülhetnek.

Az árvízjelző szolgálat ily nagy fontosságú lévén, azt a vízrajzi osztály előmunkálatai alapján és javaslatára a földmívelésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága 1892-ik év tavaszán a Tisza völgyében életbe léptette, és abban az évben ténlyeg már működésben is volt.

Ennek a szolgálatnak szervezetét a vízrajzi osztály későbbi évkönyvei fogják annak idejében részletesen megismertetni ; most csak annyit említünk meg belőle, hogy nagy vizek idejében minden érdekelt hivatal, hatóság és társulat naponkint értesül táviratilag, tehát a leggyorsabban, az őt érdeklő aznapi tényleges vízállásokról; ezenkívül szintén naponkint kapnak értesítést Budapestről is a vízrajzi osztálytól a nálunk 1, 2, 3, 4, 5 nap múlva bekövetkezhető vízállásokról. Miután tehát az érdekeltek nemcsak a tényleg mutatkozó vízállásokról értesülnek naponkint, hanem a néhány nap múlva várható vízállásokról is, őket jövőre árvíz tekintetében meglepetés nem érheti, kivéve a jégzajláskor előfordulható árvíz-veszedelmet, a melynek bekövetkeztét sohasem lehet előre biztosan megállapítani.

A tiszavölgyi árvízjelzö szolgálat jelzései 2,940,647 kataszteri hold (1,692,237 hektár) kiterjedésű földek tulajdonosait közvetlenül érdekelvén, a vízrajzi osztály az összes érdekelteket felszólította az árvízjelzés megindításakor, hogy a gyakorlatban netalán felmerülő hiányokra tegyék meg észrevételeiket, hogy azokon jövőre segíteni lehessen; úgy tapasztaljuk azonban, hogy az árvízjelző szolgálat fölállításának már első évében czéljának elég jól megfelelt, mert csak néhány érdekeltség tett reá megjegyzést, főkép csak annyiban, a mennyiben még több helyről és még több helyre kivánták a vízállások megsürgöny- zését. A jövőben ezeknek a kívánságoknak is eleget teszünk; sőt a vízrajzi osztály e téren még tovább akar haladni.

A vízrajzi osztály ugyanis az árvízjelzö szolgálat szervezésekor arra törekedett, hogy minden érdekeltség mindazokat a vízállásokat kezéhez kaphassa, a melyek a vizek

állásáról való tájékozáshoz szükségesek, és a melyekből minden érdekelt, — saját tapasztalatai s helyi ismeretei alapján — önmaga is megállapíthassa: vájjon fenyegeti-e őt árvíz-veszedelem, és ha igen, mily mértékben ? hogy addig is mig a napi vízállásokon kívül a vízrajzi osztály Budapestről értesíti az őt netalán fenyegető magas vízállások bekövetkezéséről, egy pillanatot sem mulasztva, saját fölfogása szerint, rögtön megtehesse a szükséges intézkedéseket.

Az illető érdekeltek könnyebb tájékozódását kívánja a vízrajzi osztály a Il-ik külön rajzmelléklethez hasonló átnézetes térképek naponkinti megküldésével még jobban elősegíteni, azt akarván vele elérni, hogy minden érdekelt ne csak a saját szükebb körét közvetetlenül érdeklő vízállásokról, hanem egyúttal a hazánk összes jelentékenyebb folyóihan észlelt vízállásokról is könnyen áttekinthető módon értesüljön, hogy látóköre e tekintetben a lehetőségig kibővülhessen, és a saját vidékére vonatkozó következtetéseit annál biztosabban megtehesse.

A Il-ik rajzmellékletben közölt átnézet azonnali megértésére elegendő a következő néhány szó: minél több vonalból áll és így minél szélesebb a folyón rajzolt vörös szalag valamely helyen, annál nagyobb ugyanott a vízállás magassága és a velejáró árvízveszedelem.

Bővebb magyarázatul pedig szolgáljanak a következő sorok.

Egy és ugyanazon magasságú vízállásnak — különböző helyeken álló vízmérczéknél — nincs meg egy és ugyanazon jelentősége, nyomatéka. így például: egyik vízmérczénél 5 m. a legmagasabb vízállás, a másiknál pedig 10 m. Ha tehát csak a számokat tekintjük, akkor 5 m. vízállás fele a 10-nek; pedig úgy az 5, mint a 10 m.-res vízállás helyi jelentőségükre nézve egyenlők, miután mind a kettő, saját helyén, a maximalis vízállást jelenti, és így a mikor az egyik mérczénél 5 m. vízállás jelentkezik, az ép oly maximalis árvízveszedelmet jelent a saját környezetében, mint a másik helyen a 10 m.-es vízállás. Tehát csupán csak a vízállásokból nem nyerünk tiszta fogalmat a mutatkozó vizek árvízi jelentőségéről, hanem ha arról könnyen összehasonlítható, áttekinthető és megérthető képet akarunk nyerni, a vízállások jelentőségét előbb egy közös mértékre kell hozni.

Ilyen közös mérték Ritter (Charles Ritter, Ingenieur en chef des Ponts et Chaussées) szerint az általa úgynevezett «Hydrograde» (vízmagassági fok, vízfok).

Ritter szerint ugyanis az egyes vízmérczénél észlelt legalacsonyabb és legmagasabb vízállás közötti különbö- zetet (vízjátékot) 10 egyenlő részre, azaz grádusra, fokra osztva, az ilyen hydrograde-nak nevezett fokok száma