Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
28 ÁR VÍZ JELZÉS 1890-BEN. III. Kimutatás az 1890-ik évi márczius hó 16-tól ápril hó 15-ig előre jelzett és tényleg bekövetkezett vízállások közötti különbözetekről, az előre jelzés napjai és a vízállások magasságai szerint csoportosítva. Sorszám Vízmércze állomás A jelzés hány nappal történt előre ? 200—250 250—300 300 —350 350 —400 400 —450 450—500 500 —550 550—600 600-650 650-700 Az előre jelzés összes száma centimete r l ö z ö 11 vízállásnál ± kül ö n b ő z e t esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. I esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. esetek száma átlagos különbözet cm. i Vásáros-Namény. __ i 1 34 2 15 2 14 2 18 3 8 3 30 13 Töltés szakadás 2 Csap. ... ... ... i 2 6 4 8 4 13 3 19 6 11 2 1 2 10 . 23 (( 2 1 11 2 26 i 25 1 16 2 19 2 13 . 9 3 Tokaj ...................... 1 • • 3 13 5 11 9 6 17 (( __ __ 2 . 2 22 4 6 4 11 8 9 18 « 3 3 8 3 4 Tisza-Füred ... ... 1 i 16 2 15 3 22 23 5 29 « 2 1 16 1 12 2 14 16 12 20 5 Szolnok ... ... 1 1 12 4 16 12 6 8 4 . 25 « __ 2 . 4 26 10 11 8 9 22 « 3 4 27 10 13 9 15 . 23 « 4 . 2 20 . 2 « 5 . . 1 36 . 1 6 Csongrád 1 • • 7 10 19 3 26 « __ __ 2 •/ i 1 1 6 6 16 19 4 27 7 Szeged ... .. 1 2 6 8 9 17 2 . 27 « __ 2 . 3 8 3 4 14 3 20 8 Török-Becse... ... 1 1 7 2 4 12 5 17 2 32 « __ 2 4 5 11 4 15 « 3 2 5 5 12 7 9 Titel .................... ... 1 3 2 12 3 9 4 • 24 A harmadik kimutatásból látszik, miként lapulnak el a felső Tisza magas vízállásai mig a Dunához érkeznek. Azt látjuk továbbá belőle, hogy legkisebb pontossággal azokat a vizeket jeleztük előre, a melyek a meder partjain kezdenek tulhágni és a hullámtéren szétömleni anélkül, hogy a hullámtér egyenetlenségeit még kitöltötték volna, és a hullámtér által okozott folyási akadályokat legyőzve már rendes folyási viszonyokba jutottak volna. Az ennél alacsonyabb vagy magasabb vízállásokat mindig pontosabban jeleztük. Különösen örvendetes eredménynek tekintjük azt, hogy a meder partjait túlhágó és a hullámtéren rendes folyási viszonyokba jutó vízállások növekedésével együtt növekedett általában az előre jelzés pontossága is, mert igy remélhetjük, hogy a legnagyobb veszély idején legbiztosabb lesz az előre jelzés. A fenti három kimutatás adataiból meggyőződhetünk róla, hogy árvízjelzésünk már a legelső kísérletnél oly kielégítő eredménynyel sikerült, hogy ha nem is lennénk képesek előre jelzéseinket még tovább tökéletesbítem, már így is igen hasznos szolgálatot teszünk velők az árvízi érdekeltségnek. A vízrajzi osztály azonban tovább folytatja tanulmányait az árvízjelzés terén különösen abban a tekintetben is — a jelzés nagyobb pontosságán kivül, — hogy a várható vizeket még korábban legyünk képesek előre jelezni, mint eddig. A várható vizeket ugyanis csak annyi idővel jelezhetjük előre, a mennyi idő alatt a víz egy bizonyos felsőbb helyről egy másik alantabb fekvőhöz lefolyik; a legfentebb fekvő vízmérczéhez érkező vizeket ennélfogva még most nem tudjuk előre jelezni és hogy ezeket is jelezhessük, valamint, hogy ezeket a jelzéseket is fölhasználhassuk az alantabb fekvő vízmér- czéknél várható vízállások előre jelzési idejének megnöveléséhez, szükséges az eddiginél még följebb menni a begyek közé, és még távolabb eső vízállásokat is számításba venni; sőt végül még a légcsapadékokat is be kell vonni tanulmányaink körébe, hogy előrejelzéseinket a lehető legkorábban megkezdhessük, a mit azonban csak több évi szakadatlan munkával érhetünk el. Péch József, minist, oszt. tanácsos.
