Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
A RAJNA ÁRVIZEINEK ÁBRÁZOLÁSA. 147 T időnek megfelelő árhullám-részlet vízállásgörbéit felrakjuk és a csúcs pontokat egyenes vonalakkal összekötjük. Ekkor például а ej a c2 pont fekvetülete, míg eyj a ej időbeli vízállás magasságának mértéke, feltéve, hogy c0 ej az az alap sík, melyre a C vízmércze állomás vízállásai vonatkoztatva vannak; ugyan ez az értelmezés áll b'o b'3 és a'0 á3 vonalak tekintetében a többi vízmér - czekre nézve is. Ha most a másik ábrázoló síkot akként választjuk, hogy úgy a merőlegessel, mint az időbeli levonulás ábrázolásának hosszbeosztásával párhuzamos legyen, tehát úgy a vízmérezék távolságai, mint a víz- szin magasságok torzítás nélkül vetítődjenek reá, úgy vonatkoznak is, azért a diagramm magasságai még nincsenek kölcsönös összefüggésben egymással. így például, ha а В vízállás görbe bázisának jelentősége egészen más mint az A- vagy C-görbéé, akkor, ha az árhullám tetőzése B-ben legmagasabbnak látszik, még nem jelenti azt, hogy ott érte el az árhullám legnagyobb intenzitását. — Ha tehát lehetővé akarjuk tenni, hogy a különböző vízmércze állomások vízszinmagasságait összehasonlíthassuk, akkor az alapmagasságoknak, melyektől a vízállásváltozásokat számítjuk, a kérdéses árvízzel szemben közös jelentőséggel kell bírniok, vagyis az áradási magasságok meghatározására, ugyanazon árvíznél, min2. ábra. ebben a vetületben ábrázolhatók lesznek az összes vízmércze állomások vízszinmagasságai az árhullám minden tetszőleges fázisánál. így a'i b'í ej adják az А, В, C állomások vízszinmagasságait az árhullám kezdeténél, aí b'í c'í pedig a tetőzésnél. Könnyebb áttekintés végett ezeket a pontokat összetartozandóságuk szerint össze is lehet kötni úgy, mint az időbeli levonulás ábrázolásánál történik; ekkor azután diagrammok származnak, melyek itt az árvíz levonulását hely és magasság tekintetében állapítják meg ép úgy, mint amott hely és idő tekintetében. Ha, mint fentebb megjegyeztük, egy és ugyanazon vízállás-görbe magasságai közös, de tetszőleges alapra den mércze állomás számára közös jelentőségű alap- magassággal kell rendelkeznünk. Ennek helyes megválasztásától lényegesen függ a diagrammok érthetősége. A vízmércze «0» pontok, melyeknek alapmagasság gyanánt való használása czélszerűségi tekintetekből ajánlatos volna, ki vannak zárva, mert a rajnai vízmérezék ezideig még nincsenek közös alapra vonatkoztatva. A kívánt feltételeknek legjobban megfelelnek s kétségkívül legalkalmasabbaknak látszanak e czélra azok a tartós vízállások, melyek az egész folyamrendszerre kiterjednek, mert ilyenkor az egyes vízmérczeállomások- nál az oda érkező- és az elfolyó vízmennyiségek megközelítőleg egyensúlyban vannak, tehát vízállásaik is 19*
