Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
148 A RAJNA ÁRVIZEINEK ÁBRÁZOLÁSA. megfelelnek egymásnak. Tapasztalat szerint a Bajna vidékén ilyen tartós állandó vízálás csak kisvíznél szokott előfordulni, a mi pedig a havasok korlátolt vízszolgáltatása mellett hosszas száraz időjárás következménye. Ez majdnem kivétel nélkül a hideg évszakban s körülbelül a tél második felében következik be, midőn a hóolvadás a havasokban még nem kezdődött meg, a magas hegységek patakjai és a középhegységek vizei szegények, a csapadékok pedig nem ritkán hosszabb időre kimaradnak, vagy szilárd alakban esnek. Akkor pedig, ha szokatlan időjárási viszonyok és jégzajlás következtében a téli alacsony vízállásokat ingadozások zavarnák meg, mindig az a tartós alacsony vízállás volna a legczélszeriibb összehasonlító sík, mely a téli legkisebb vízhez időtekintetében legközelebb esik. Mivel a szelvény- és esésviszonyokban, különösen a felső Bajnán e század folyamán beállott gyökeres változások nem maradtak befolyás nélkül a kis vízállásokra, sőt a hossz-szelvény változása még a jelen időben egyre tart, szükséges, hogy a század különböző árvizei magasságainak ábrázolásánál különböző hasonlító síkot vegyünk fel, még pedig szabályszeriileg az illető árvizet az egész folyamrendszerben megelőző, tartós, alacsony, téli vízállást. Ezen különböző magasságú hasonlító síkok egymáshoz való viszonyának megállapítása későbbi kutatások tárgya leend, midőn az egyes árvizek egymás közt való összehasonlítása czéljából erre szükség lesz. — Hogy azonban már most, legalább megközelítő összehasonlításokat tehessünk az árvizek magasságait illetőleg, még a korábbi árvizek ábrázolásába is berajzoljuk az 1882-iki februári kis vizet, még pedig mindenkor az illető hasonlító magasságra vonatkoztatva. Ezen kisvíz az egész Bajnára nézve rendkívül alacsony vízállásnak tekinthető, azonban több mérczén az akkori esés- és szelvény viszonyok mellett más magasságot ért volna el, mint tényleges bekövetkezése alkalmával. Az itt vázolt ábrázolási mód, mint már az eljárás levezetéséből is kitűnik, szoros összefüggésben van az időbeli levonulás ábrázolásával és az összekötő kapcsot a fő- és mellékfolyók stacziónálása képezi. Azonban, ha csak kissé bonyolultabb árvíz ábrázolásáról van szó, még mindig nehézségekkel van összekötve, az időbeli levonulás ábrázolásában mutatkozó tüneménynek megfelelő magasságbeli változásokat megtalálni. Ugyanis az egy állomásra vonatkozó összes magasságok a vetületben egy egyenesre esnek, tehát csak a magasságot jelző számok beírásával különböztethetők meg. — De ezen nehézség akkor sem volna egészen elhárítva, ha az összetartozó magassági tüneményeket jelző pontokat vonalakkal kötnénk is össze, mint az az időbeli levonulás ábrázolásában történik. Ha azonban kikerüljük azt, hogy a vízállás görbék az OPQfí síkra egy egyenes vonalban vetítő djenek, az által, hogy síkjukat ahhoz képest ferde szög alatt helyezzük el, mint a 2. ábrából látható, akkor az ábrázolásban az is előtűnik, a mit különben csak számozás által jelezhettünk volna. Mig ekként az időbeli levonulás ábrázolása a most javasolt ferde átmetszés által lényegesen nem változik, az egész ábrázolás a vízállásgörbék bevonása által tökéletességében igen sokat nyer, mert nem csupán az egyes jelentősebb tünemények beállásának időpontjára, árlefolyására s az eközben elért magasságokra nézve nyújt felvilágosítást, hanem egyszersmind a vízállás változások teljes képet is mutatja minden víz- mércze állomásra vonatkozólag. A vázolt ábrázolási mód alakját és berendezését illetőleg a következőket tartjuk szemelőtt: A hosszak, idők és magasságok számára szükséges mértékeket úgy választjuk meg, hogy a figyelembe veendő legkisebb egységeket úgy, mint a hosszaknál a kilométereket, az időnél az órát, a magasságoknál a centimétert meglehessen különböztetni. — Az egyes fázisokat különböző módon kihúzott vonalakkal tesszük felismerhetőkké, a Bajna vízállásváltozásait pedig a mellékfolyókétól különböző színek által különítjük el. Az árhullámok levonulásának ábrázolásánál kiváló figyelmet fordítunk a teljesen megbízható adatok kiválasztására; minthogy pedig e tekintetben a vízmérczeészlelések igen különböző értéküeknek mutatkoznak, némely állomások észleléseitől egészen eltekintünk s azokat lehetőleg a szomszéd vízmérczeállomások feljegyzéseivel pótoljuk. Az ábrázolásokba ennek folytán ideiglenesen felvett mér- czeállomások nevét nem Írjuk alant, az ábrázolásba szabályszerüleg felvett mérczeállomások nevei közé, hanem külön az időbeli ábrázolás felső szélére. — Az ábrázolás az árhullám magassági változásait a hasonlító síkra vonatkoztatva tünteti fel; hogy azonban a valósággal leolvasott vízszin magasságok is kitüntethetők legyenek, ezeket számokban írjuk oda. Evvel egyidejűleg módot nyerünk arra is, hogy észleléseink jóságát is kifejezésre juttassuk az ábrázolásban az által, hogy a leolvasott magasságokat a szerint, a mint óránkinti, több óránkinti, naponta többszörös, vagy naponkinti észlelésekből származnak, különböző formájú számokkal írjuk be. Az időbeli ábrázolás ferde átmetszésére a 60°-t találtuk legczélszerűbbnek, mert ezáltal az időbeli ábrázolás még nem válik érthetetlenné, a mi pedig a vízállás görbéket illeti, ezek ily szélességi viszonyok mellett már eléggé érthetők. Ezen mód szerint a Bajna legbonyolultabb árvizei is, — legyen bár tartamuk csak néhány napra, vagy több hétre kiterjedő, — könnyen áttekinthetőleg ábrá- zolhatók. Az ilyen ábrázolás nem csak az árvíztünemények főbb mozzanatainak tekintetében, (milyenek az időtartam, kiterjedés és az áradási magasságok,) nyújt általán tájékozást, hanem megengedi, hogy minden egyes jelentősebb tüneményt keletkezése és a mellékfolyók vízszolgáltatásától függő tovább fejlődésében szemlélhessünk. Fordította Sziberth Arthur, ministeri mérnök.
