Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
Jelentés a földmivelésügyi m. kir. ministerium vízrajzi osztályának 1889. évi működéséről. * Nagy méltóságú Minister Ur! Kegyelmes Uram! A volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltóságának 1889-dik évi február hó 21-én 674B. szám alatt kelt rendeletével helybenhagyott munka - programm szerint, a vízrajzi osztálynak 1889-dik évi teendői a következőkből állottak: I. A vízmérczék rendezésének folytatása a Temes, Bega, Száva és Kulpa folyóknál. II. A Tisza folyó mederalakulásának nyilvántartására szolgáló műveletek folytatása. TTT Az árvízjelző szolgálat szervezéséhez szükséges előtanulmányok befejezése. A melyeken kívül még a következekkel bízatott meg a vízrajzi osztály: IV. A Duna, Tisza és Maros folyókon — am. kir. folyammérnöki hivatalok által — teljesített vízmütani felvételek megállapítása, ellenőrzése és felülvizsgálása. V. A vízrajzi osztály évkönyveinek és az ország jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállásoknak kinyomatása, illetőleg közhasználatra bocsátása. A fentiekben körülirt 1889-dik évi munka-programm alapján követett eljárás módozatairól és elért eredményeiről — a vízrajzi osztály részéről —- az alább következőket van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. I. A vízmérczék rendezésének folytatása. A vízmérczék rendezését 1886-dik évben megindítván és azóta szakadatlanul folytatván, 1889-dik évben összegyűjtöttük a Temes, Bega, Száva és Kulpa folyók vízmérczéinek adatait, melyeknek feldolgozásánál — valamint a többieknél — szintén szem előtt tartottuk a Duna, Tisza és mellékfolyóinak vízmércze-rendezésénél követett általános elveket. Ezekkel be volna ugyan már fejezve a hajózás és ármentés szempontjaiból elsőrendű fontossággal biró folyóink vízmérczéinek rendezése; de mivel a Nyitra, Garam, Ipoly, Hernád, Sajó és Zagyva folyók is észrevehető s tekintetbe veendő hatással vannak az illető főfolyók vízállásaira; —- minthogy azonkiviil igen kívánatos a Balaton tavának és a beléje ömlő Zala folyó, valamint a Sió-Kapos-Sárvíz-csatornák vízállásait is figyelemmel kisérni: ezeknél fogva a fent megnevezett folyókon, tavon és csatornákon is még további folytatást igényel a vízmérczék rendezése. Az 1889-ben megvizsgált vízmérczék rendezéséről szóló javaslatokat a vízrajzi osztály időközönkint beterjesztvén, azok Nagyméltóságod által helybenhagyattak és kivonatilag a következőket tartalmazzák. A. A Temes-Bega völgy vízmérczéinek rendezése. 1. A Temes-Bega völgy vízmérczéinek rendezése czéljából a helyszínén összegyűjtött adatok szerint: aj A Temesen, Begán és mellékfolyóikon összesen 7 6 vízmércze áll fenn, melyek közül a Begán levő összes vízmérczék, valamint a Riu patakon levő bozsúri mércze, az állam tulajdonát képezik és a begacsatornai m. kir. mérnöki hivatal felügyelete alatt állanak. A Temes folyó vízmérczéi közül a tomaseváczi, kos- télyi és lugosi vízmérczék szintén államiak, még pedig az első kettő a begacsatornai m. kir. mérnöki hivatal, a harmadik pedig a lugosi m. kir. államépítészeti hivatal felügyelete alatt van. A Temes folyó többi vízmérczéi, valamint a mellékfolyókon levők a temes-bega-völgyi ármentesítő társulat tulajdonát képezik. E szerint a Temes-Bega völgy vízmérczéi, tulajdonosaikra nézve következőleg oszlanak meg: állami vízmércze van .............. 18 társulati « « .. ............. 58 összesen: 76. A Bega csatorna medre, valamint a Temes folyóé a Berzava beömlésén alul állami kezelés alatt van; míg a l*
