Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
SZENTESNÉL 1887—1888-BAN VÉGZETT VÍZSEBESSÉG-MÉBÉSEK. 61 nél végzett méréseket azért, mert az alsó Tiszán végzett sebesség-méréseink között, a helyi viszonyok és a méréseket befolyásoló egyéb körülmények itt voltak legnormálisabbak. Az ottani folyamszakasz egyenessége, a szelvény szélességi és mélységi formácziója (200 m. széles, 5 m. 0 alatti mélység), a mérsékelt kiterjedésű, meglehetős tisztaságú hullámterek, mind oly kedvező körülmények, melyek, a mellett hogy a mérésnek már előre is megbizható alapot teremtettek, elég változatosságot is nyújtanak, hogy benne a mérési módozatok mindegyike alkalmazást találjon. A szentesi szakaszban, melynek fekvését az I. számú mellékletben csatolt helyzetrajz mutatja, összesen hét mérés végeztetett, még pedig: 1. 1887 július 22ikén l-156m. közép У. r a. mellett 2. (( aug. 31 « 3-200 « (( « « « 3. (( okt. 14 (( 1 -850 « « « « « 4. 1888 márcz. 24 « 6-506 « « (( « (( 5. « ápril 17 « 8*646 « (( « « « 6. « május 14 (( 6-666 « « « « « 7. « június 1 « 4"046 (i « (( « « Ezek közül az 1. és 5. szám alattiak csak a víz felszínén végzett mérések, mig a többieknél a mérés a meder fenekéig terjesztetett ki. Az egész művelet grafikai része 8 rajzlapon van ide mellékelve (I, II, III, IV, У, VI, VII, VIII.) úgymint: a) a kereszt-szelvény rajza, ellátva a mélységi, illetve magassági kottákon kívül még a felületi, közép- és fenéksebességek görbe vonalaival, valamint a közép-sebességek helyzetvonalával, h) az egyes függélyek hosszában talált sebességek ábrája, c) a mérés tartama alatt észlelt vízszinváltozások ábrája, feltüntetve rajta az egyes függélyek megmérésének ideje, valamint azon vízszinmagasság, melyre az egész mérés vonatkoztatva van; (I) a vízszinfixirozás eredménye hossz-szelvény alakjában, végül ej össze van állítva az összes mérés eredménye egy külön rajzlapon, (VIII.), melyről a szóban forgó szakaszban másodperczenkmt lefolyó víztömegek, középsebességek és szelvényterületek leolvashatók, minden tetszőleges vízmagasságnál, úgy az egész szelvényre együttesen, valamint az anyamederre és az összesített hullámtérre kíilön-külön. A mérés helyzetrajzához a fentebb elmondottak után semmi megjegyezni való nincsen. A keresztszelvényeket tartalmazó rajzokhoz azonban nagyobb világosság kedvéért a következőket tartjuk szükségesnek megemlíteni: 1. Azok a függélyek, melyekben a sebességmérés történt, pontozott vonalakkal vannak megjelölve és római számokkal megszámozva. — A mennyire lehetett, változatlanul megtartottuk a függélyek helyzetét és folyó számozását az összes méréseken át, hogy így a függélyes sebességi görbéket esetleg egymásra rajzolva, szemlélhe- tővé tehessük majd, hogy a függélyes parabola alakja miként változik a vízmélység és vízszin változásával. Innen magyarázható ki, hogy az 1887 október 14-iki méréskor az első függély nem I-es számot, hanem II-őset kapott (II. és III. rajzmelléklet), mivel az I-es számú függély helyén ekkor a víz leapadtával, nem volt mit megmérni. 2. A méréskori közép vízszin megállapítása az évkönyv III. kötetében közölt eljárásban ismertetett alapelvek szerint történt, úgy t. i., hogy nagyobb vízszin- változások esetén az a vízszin vétetett, mely akkor létezett, a midőn a lefolyó víztömegnek zöme méretett, vagyis ez esetben: midőn a mederszelvény jobbparti felében történt a mérés. Ha azonban a mérés tartama alatt а лиг kulmináczión ment át (a mint ez 1887 október 14-én megtörtént), akkor középvízszinnek egyszerűen a kulmináló vízszin vétetett. Nem lesz fölösleges e helyt még azt is felemlíteni, hogy a sebességméréskor létezett vízszin 0 fölötti magassága mindig a szelvény helyi 0 pontjára vonatkozik, és ez sohasem tévesztendő össze, az esetleg közel eső állami mérczén leolvasott 0 fölötti vízmagassággal. 3. A keresztszelvények egyik része sűrűbb szondiro- zást mutat, mint a másik. Ez onnan van, mert a szelvény részletes felvétele nem volt minden sebességmérés alkalmával foganatosítható. Mindössze 4-szer méretett föl a szelvény részletesen; úgymint: az 1887 július 21-iki sebességmérést megelőzőleg az 1887 aug. 31-iki « « az 1888 ápril. 17-iki « « az 1888 június 1-jei « « Azon szelvények már most, melyek egy újabb szon- dirozással összekötött sebességmérésre vonatkoznak, úgy rajzoltattak fel, a mint a mélységmérésből nyerettek; a külön részletes mélységmérés nélkül való sebesség- mérések részére pedig az ezeket megelőző és követő szondirozás eredményének közepe vétetett alapul a szelvény szerkesztésénél; természetesen nem minden 5 méter távolságban fekvő mélységi pontra, hanem csakis a függély alatti mederpontra és az észlelt időközi mederváltozást feltüntető legjellemzőbb pontokra szorítkozhuik a keresztszelvényeknek ilyeténképeni szerkesztésénél. 4. A keresztszelvények ábráiban, a függélyek alatt, helyenkint látható kis köröcskék a sebességmérés alkalmával talált tényleges mélységeket mutatják. Ezen mélységek némely esetben eltérnek a szelvénynek ottani mélységétől, minek oka abban rejlik, hogy a sebesség- mérő készülékkel gyakran nem lehet egész pontossággal arra a pontra helyezkedni, a melyben a szondirozó eszköz lesiilyesztetett. A számításnál erre nézve azt az elvet követtük, hogy a középsebesség kiszámítására a függély- nek sebességméréskor talált hosszát használtuk fel, a függélyhez tartozó mederrész-területek pedig a megelőző szondirozás eredményéből számíttattak ki. 5. Végül megjegyzendő még (és ez az 1889-ben végzett összes méréseink eredményeit feltüntető táblázatban foglaltakra is érvényes), hogy az időközi mederváltozások okozták azt az ellenmondást is, mely a szelvényterületek nagyságában esetleg mutatkozik, midőn nagyobb vízállás mellett kisebb szelvényterület szerepel — vagy megfordítva.
