Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

00

SZENTESNÉL 1887—1888-BAN VÉGZETT VÍZSEBESSÉG-MÉBÉSEK.

2'50 méter mélységben 4-00 « «

6-00 «

innen tovább két méterenként, végül:

1 ‘50 méterrel a fenék fölött l'OO « « « «

0'50 « « « «

illetőleg oly közelségben a fenékhez, melyben a műszer szerkezeténél fogva még egyátalán mérni lehet.

A mérés eredményeinek feljegyzése ugyanolyan rovatokban történik, mint az a felszini sebességmérés utasításában elő van írva, azzal a különbséggel, hogy minden egyes függély befejezése után az óra állását és esetleg a megváltozott időjárást is feljegyezzük.

Az uj függély adatainak feljegyzése uj lapon kezdendő meg.

ő. A vízszin esésének megmérése.

Az egész szelvény megmérésére fordítandó idő közepe táján történik a vízszin esésének megmérése, az úgynevezett vízszinfixirozás. — E végből:

a) Lemérünk mindkét parton a szelvénytől felfelé és lefelé 500—500 méter hosszú vonalat és ebben egyenlő távolságra eső 5—5 pontot állapítunk meg, melyekben a vízszin magasságát meghatározzuk.

b) Minden így megállapított pontnál leveretünk a víz szélére egy (az Évkönyv III. k. XIY. tábla 10-ik ábrában vázolt) vízszin-karót annyira, hogy a karó fogában levő vasszeg teteje közel álljon a víz sziliéhez.

c) Ha ez megvan, akkor egy előre meghatározott perczben minden karót egyszerre leveretünk addig, míg a szeg teteje a vízszinnel pontosan be nem játszik. — Nyugtalan víz színnél nem szabad elmulasztani azt az óvintézkedést, hogy a karóra — az idézett rajzlapon vázolt — deszkacsövet borítsunk, (feneketlen bödönt),

mely nemcsak hogy a víz tükrét megcsendesíti, de az általa okozott árnyékban sokkal jobban meg lehet ítélni, azt a pillanatot, midőn a szeg feje a víz tükrét épen érinti.

d) Legczélszerübb ezen vízszin-karókat nyomban be is mérni; de néha beállhat az az eset, hogy ez által a tulajdonképeni sebességmérés annyira hátráltatnék, hogy az egész szelvény már az nap nem lenne befejezhető, a mi mindig lehetőleg kikerülendő. Ily esetben a karók magasságának megmérése elhalasztható, de szigorúan vigyázni kell, hogy a levert vízszin-karók semmiféle bántódásnak ne legyenek kitéve.

e) A vízszin-karók magasságainak bemérésénél szigorúan vigyázni kell arra, hogy a műszer jól legyen rektifikálva, a vízórák pontosan egyenlő távolságról vétessenek és a lécz függélyesen álljon.

Igen óhajtandó, sőt fontos dolog a szemközt fekvő két parti vízszinkarók magassági fekvését is szerves összefüggésbe hozni egymással, de erre rendesen hiányzik a megkivántató erősségű távcső és tárcsás lécz. Ez esetben meg kell elégednünk a két parti karóknak külön-külön bemérésével.

f) A vízszin-esés mérésének eredménye a sebesség- mérés jegyzőkönyvébe szintén bevezetendő, melyben a mérés adatain kívül feljegyzendők még: a fixirozás ideje, időjárás, különös tekintettel a szél erősségére és irányára és a netán felmerülő egyéb lényeges körülményekre.

*

Midőn kisebb szélességű folyók vízsebességét kell mederfenékig terjedő méréssel meghatározni, akkor az eljárás mindenben megegyezik az előbbeni utasítás egyes pontjaiban foglalt eljárással. Csak a felszerelés összeállítása módosul annyiban, hogy sem dereglye nem kell, melylyel a túlszélességü szelvényt részekre osztjuk —- mert az egész szelvény egyszerre átfogható, — sem alátámasztó ladik nem szükséges annyi számban, mint a szélesebb folyóknál.

Szentesnél 1887—1888-ban végzett vízsebesség-mérések.

(8 rajzmelléklettel.)

Midőn a vízrajzi osztály évkönyveinek III-ik kötetében a Tisza alsó szakaszán végzett vízsebességméréseknél követett eljárásunkat részletesen megismertettük, még nem voltunk abban a helyzetben, hogy a mondottakat egy megfelelő gyakorlati példával illusztrálhattuk volna. Meg kellett akkor elégedni egy ideális szelvényben végezve képzelt mérés rövid leírásával; az irodai munkálatok megismertetésére pedig csak az egyes számítási és grafikai műveleteket soroltuk elő röviden.

Hogy tehát addig is, míg a vízrajzi osztály abba a

helyzetbe, jut, hogy ezt a nagyfontosságu műveletet egész teljességében a nyilvánosságnak átadhatja, azaz míg az egész Tiszára vonatkozó és még jelenleg is folyamatban levő mérések nyers eredményeit, valamint a vízlefolyási viszonyokat kiderítő törvényeket külön munkában közzé nem tehetjük, czélszerünek és szükségesnek tartottuk — mintegy kiegészítésül a múlt évi megismertetésnek — egy gyakorlati példában bemutatni a külső felvételeket követő műveleteket is.

A bemutatandó példa tárgyául fölvettük a Szentes