Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

A VÍZSEBESSÉG-MÉRÉSE К VÉGREHAJTÁSÁHOZ KIADOTT UTASÍTÁSOK.

57

Vízsebesség-mérés,

a Szamosban Szatmárott a közúti hídról 1890. évi május hó 2-án, a vízrajzi osztály 2-ik számú szárnyával.

A mérés helyének száma

Távolság a balparti hídfő

A mérés pontjának

Óra-állás az észlelés

Szárnyforgások

Jegyzetek

szélétől

mélysége

kezdetén

száma

m

m

a mérés kezdete: 10° 30'

I.

2-00

0

34'—16"

39' —25"

HU = 400

vízállás: 4- 0'97 m; derült, csendes idő

П.

6-00

0

4Г—52"

b

J

Г///// = 500

a szárnyra kevés gaz csavarodott

ni.

ÍOOO

•

0

•

52'—12"

57'—40"

///////=700

gyenge alsó szél

VII.

63-00

0

38'— 4"

43"—16"

/// - 300

a szél erősebb lett, borult idő a mérés vége : 110 20' vízállás: -f- 0'82 m.

N. N.

mérnök.

0) A sebesség-mérésnek legfinomabb és legfontosabb eszköze a szárny lévén, ez a mérés elvégezte után mindenkor gondosan megtisztítandó, — a csapágyak a rozs- dásodás meggátlása czéljából egy csepp óra-olajjal jól megolajozandók, — a villamos érintkezés peczekje és rugója, valamint a sodronyokat leszorító csavarok szárazra és tisztára letörlendök és a szárny csak ezután helyezendő el tokjába a közelebbi használatig.

p) A vízsebesség-mérés egy-egy szelvényben lehető sokszor ismétlendő, még pedig úgy áradó, mint apadó és úgy kis, mint nagy víznél; mivel csak a különféle irányzatú vízszín-változásolmál megmért víztömegek ismeretéből szerkeszthetjük meg biztosan a «tömeg-görbe» vonalat, a mi sebesség-méréseinknek végczélja.

II. UTASÍTÁS

a meder fenekéig terjedő vízsebesség-méréshez nagyobb szélességű folyóknál.

1. Czél.

A meder fenekéig terjedő mérésnek az a czélja, hogy elkeriiltessék azon hibaforrás, mely a felszíni sebesség és középsebesség közötti összefüggést tartalmazó képletek használata által, a végeredményt pontatlanná és bizonytalanná teszi.

Továbbá czélja ezen módszernek az, hogy épen ezen fent említett képletek pontosabbá tételére minél több adatot össze gyüjtsünk, végül pedig az, hogy tiszta képet nyerjünk a vízvezetö mederben végbemenő lefolyási tüneményekről; nevezetesen: hol van a legnagyobb, legkisebb és középsebesség? milyen törvény szerint kisebÉvkönyv. IV. 1889.

bedik a sebesség a partok felé és a meder-fenék felé ? milyen befolyást gyakorol a különböző irányból jövő szél a felszíni sebesség és a függélyes sebességi görbe alakjának módosítására ? stb.

2. Felszerelés.

Midőn a másodperczenkint lefolyó víz tömegének pontosabb megméréséről van szó, azaz midőn a keresztszelvény különböző pontjaiban akarjuk a víz sebességét meghatározni és nem áll rendelkezésünkre híd, melyről a sebesség-mérést végezlietnők, akkor már nem érjük be olyan egyszerű felszereléssel, a milyennel a felszíni sebes8