Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

56

A VÍZSEBESSÉG-MÉRÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ KIADOTT UTASÍTÁSOK.

munkás pedig átvitel közben folyvást oly magasan tartja a rúd alsó végét a zsineg segélyével, bogy a szárny ne érjen a vízbe.

Megjegyeztetik itt, hogy a gyakorlatban a híd szerkezete és más egyéb körülmények folytán igen különfélék lesznek azon gyakorlati fogások, melyekkel a mérés leg- czélszeriibben hajtható végre, miért is az itt elmondottak csak útmutatásul szolgáljanak.

4. A sebesség-mérés végrehajtása.

A sebesség-mérés végrehajtásánál következők tartandók szem előtt:

a) Ha a mérésre kijelölt hídnál a meder keresztszelvénye még nem lenne felvéve : mindenek előtt az veendő fel és egy vázlatrajzban kimutatandók úgy a hídfők, mint a jármok helyei és méretei és a híd felszerkezetének alsó lapja.

A szelvény vízzel borított részénél a megmért pontok egymástól 5 m.-nél távolabb ne essenek, s az első és utolsó mélységek 2—2-5 m.-nél ne legyenek távolabb a víz szélétől.

b) A felszíni sebesség megmérendő mindazokon a helyeken, a hol sebesség-változás feltételezhető; ez pedig rendesen a meder fenekének töréspontjai felett szokott előállani. A megmérendő helyek ne legyenek egymástól 5—-10 méternél nagyobb távolságban.

c) Ha járrnos hídról történik a mérés, akkor a mérés helyeit úgy kell megválasztani, hogy a jármok által okozott vízszín-duzzasztás körében mérés ne történjék. Ez pedig úgy fog eléretni, ha a jármoktól körülbelül 2 méter távolságban viszszük véghez a sebesség- mérést. Ezeken kívül közbül is végzendő még legalább egy mérés.

d) A mérés helyeit ezek szerint - a mederről előle- gesen felvett keresztszelvény vázlat-rajzán — megjelöljük, a melyeket a mérések ismétlésénél is lehetőleg megtartunk.

e) Ezen előkészületek megtörténte után a sebességmérő szárnyat a rúd alsó végére illesztjük, a villam vezető sodronyokat a szárny megfelelő csavarjaiba, valamint a villamos telepbe és a csengettyűbe bekapcsoljuk, gondosan figyelvén arra, hogy bekapcsolás előtt a sodronyok végei mindenkor fényesre legyenek megtisztítva.

f) Ekkor az ideiglenes kézi vízmérczét a vízbe levezetjük úgy, hogy róla a vízállás úgy áradásnál, valamint apadásnál le legyen olvasható. — Egyszersmind a vízállást a mérczéről leolvassuk és a jegyzőkönyvbe beírjuk a mérés megkezdésének idejével együtt.

g) A teljesen felszerelt szárnyat ezután lebo- csátjuk a vízbe annyira, hogy egészen a víz alá merüljön és a szárny lapátjai felett még egy-két centiméter vastagságú vízréteg legyen.

h) Mikor a szárny forgása közben a számláló keréken levő peczek a rugóhoz ér, akkor a villamos áram megindul és a csengettyű megszólal, s addig cseneg, míg a peczek a rugót ismét el nem hagyja. Ez a pillanat az az időpont, midőn a tulajdonképeniészlelés megkezdődik. —Ugyanis: ekkor olvasandó le az óramutató állása és a jegyzőkönyvbe azonnal beírandó. — Midőn kis idő múlva a csengettyű ismét megszólal, azaz: midőn a szárny 100 forgást végezett, akkor a jegyzőkönyv megfelelő rovatába egy [ vonást húzunk és ezt így folytatjuk körülbelül 5 perczig, mikor az utolsó csengés végső pillanatában ismét leolvassuk az óra állását és beírjuk a jegyzőkönyvbe. Ezzel a felszíni sebesség-mérés egy helyen be van fejezve.

i) Ezután a szárnyat — a rúd végére kötött zsineggel — a vízből lassan oldalt felemeltetjük és a netalán reá rakódott gaztól megtisztíttatjuk; s ha ez jelentékeny lenne, úgy azt a jegyzőkönyvbe is bejegyezzük.

k) Mérés közben az időjárást, különösen a netaláui szél erősségét és irányát is fel kell jegyezni. Szóval: mindazok a mellékkörülmények feljegyzendők, a melyek a mérés lényegére befolyással lehetnek.

l) Ez megtörténvén, folytatjuk a sebesség-mérést — a fentebb leírt módon — azokon a következő helyeken, melyeket a meder keresztszelvényén előlegesen kijelöltünk.

m) Végrehajtván a sebesség-mérést az egész kereszt- szelvényben, ismét leolvassuk a vízállást a mérczéről és a jegyzőkönyvbe beírjuk a mérés bevégeztének idejével együtt.

n) Az ekként nyerendő mérési adatok a következő mintájú jegyzőkönyvbe írandók be.