Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

38 JELENTÉS HIKSCHFELD SÁMTJEL MINISTEEI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYÚJÁRÓL. c) A lécz tartásában, vagyis a függélyes állás biztosí­tásában. Egyébként a lécz 3 méter hosszú, önleolvasásra van berendezve és nem egy tömör darab fából készül, hanem vékony fenyőfaléczből van összerakva. a) A kompenzáló rendszer. A franczia országos magasságmérésnél a pontosság fokozásával annyira mennek, hogy a lécznek még a hő­mérséklet változása, vagy a nedvesség befolyása követ­keztében támadható hosszváltozását is naponkint kétszer- háromszor megfigyelik, noha a tapasztalat azt mutatta, hogy egy egész évben (1887-ben például) észlelt hőki­terjedés mindössze csak 50 centimillimétert (= Vímm.-t) tett ki méterenként; ugyanazon év június havában ész­lelt kiterjedés pedig csak 25—30 centimilliméter volt.— A kiterjedés mérvének leolvasására szolgáló berendezés a Borda-féle thermométerre emlékeztet. Ugyanis: A lécz hátsó lapjához egész hosszában 2 fém vonalzó van erősítve; az egyik vasból, a másik pedig sárgarézből készült. Ezen két fém vonalzó alsó végükön egymáshoz vannak szegecselve, felső végük pedig egy-egy igen finom beosztású mértékvesszőt hord, melyek egymástól függetlenül a faléczhez erősített, szintoly finom beosz­tású mértékvessző mellett szabadon elcsúszhatnak. A mértékvesszők akként vannak beosztva, hogy a két-két különnemü anyag kiterjedési különbözeté- nek összege rögtön megadja az egész rendszernek méte­renkénti hosszkiterjedését, bármi legyen is a kiterjedés­nek okozója. A beosztás finomsága miatt a leolvasást csak nagyító üveg segélyével lehet elvégezni. b) A lécz beosztása. A magasságméréshez használt léczek lényegesen más beosztást mutatnak, mint az általán használt léczek. Közönségesen a magasságmérő lé­czek csak centiméter szélességű sávo­kat mutatnak, felváltva fekete és fehér színben. Itt a leolvasás mindig többé- kevésbbé bizonytalan marad, mert a milliméterek csak becslés utján hatá­rozhatók meg, ennek pontos megejthe- tése pedig csak hosszú gyakorlat utján érhető el. Francziaországban a léczmagasság meghatározásánál a becslés egyáltalá­ban ki van zárva; ott csak azt szabad felírni, a mi tisztán látható. Ennek megfelelően a lécz is csu­pán egyes vonalak által van beosztva; még pedig a deciméterek vastagabb, a centiméterek és félcentimóterek vékonyabb, a kétmilliméterek pedig egész finom vonalakkal. A vonalak vastagsága akként van választva, hogy az mindig épen az irányszál vastagságának megfeleljen, miből folyólag már a kép maga is megmutatja, hogy CM~~=IJ- - -------s CM.—=S, 20. ábra. mikor szabad a millimétereket leolvasni, mikor lehet csak a centimétereket és félcentimétereket venni, és mikor kell csak deciméterekkel, vagy fél deci méterekkel beérni. A távcső nagyításához képest ugyanis: 170 m. távolságról csakis a deciméterek és azoknak fele látható még tisztán, többet tehát nem olvasnak; leg­feljebb igen jó világításnál lehet még ezen féldecimétert is elég biztosan felezni. 85—100 m. távolság mellett leolvastatnak a centi­méterek, félcentiméterek és jó világítás mellett még a két­milliméterek ; egyes milliméterek és ezeknek fele csakis 30—40 m. lécztávolság mellett olvastatnak le. o) A lécz függélyes tartása. Azon helyes elvből kiindulva, hogy a magasságmérés pontossága nemcsak a műszer jóságától s a mérnök lelki­ismeretétől és pontosságérzetétől, hanem nagy részben a lécz függélyes tartásától is függ, a franczia országos magasságmérésnél erre különös gond van fordítva. E vég­ből a lécz két kis gömblibellával van ellátva, melyek közül az egyik a lécznek 10 és 11 dm. beosztása táján, a másik pedig a fi és 7 dm. között van megerősítve; két libella azért van használva, hogy akár földszíni karón áll a lécz, akár a fixpont consolján, a libella mindig ponto­san beállítható legyen. A gömblibellák minden hónapban legalább egyszer rektifikálandók, a mi abból áll, hogy egy csüngő segé­lyével a lécz függélyesen felállíttatik és ezen állásban a buborék helye színes festékpont által megjelöltetik. Hogy az egyszer függélyesen felállított lécz az egész operáczió tartama alatt mozdulatlanul álljon, megtá­masztják azt hátrafelé két hegyes végíi pálczával, mely­nek felső végei a lécz markolatjával összefoglaltatnak. Közlőcsöves magasságmérő. A franczia országos magasságméréseknél használat­ban levő műszerek között látható volt még egy mű­szer, mely a régi kornak magasságmérő eszközére em­lékeztet. Lallemand főmérnök ugyanis egy tökéletesbített közlő- csöves magasságmérőt állított ki, mely főleg föld alatti méréseknél volna czélszerüen alkalmazandó. Ezen műszer lényegében a következő berendezés­sel bír: Egy 50 m. hosszú és 8 mm. átmérőjű hajlékony réz­cső két végén egy 2 m. magas, 18 mm. átmérőjű üveg­csővel van összekötve és ez parafa-béléssel egy hasított fémcsőbe van foglalva. A két üvegcsőben felemelkedő vízoszlop magasságának pontos leolvasása végett ezen csöveken végig két egymással összekötött gyűrű mozgat­ható, melynek egyike a vizoszlop felső vége közelében szilárdan megerősíthető, a másik pedig a vízszinre állít­ható be pontosan. — Ezen pontos beállítás, a mennyi­ben a vízoszlop magasabb állású lenne, mint az ember szeme, egy felső gyűrűn alkalmazott prizma segélyével történik. - - A pontosság fokozása végett a mutató cső-

Next

/
Thumbnails
Contents