Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTER! MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYUTJÁRÓL. 37 helyezve. Ha tehát a csavarvonal mentén levő két kis állító csavarkával megliatároljuk a kétféle látóképességii szemnek megfelelő két szemcső-állást, akkor nem kell mást tenni, mint a szemcsövet egyik esetben kissé forgatva kihúzni, másik esetben pedig benyomni a távcsőbe és a kívánt helyes állás el van érve. C) A szintező. A szintező csövének görbületi sugara 50 in., tehát egy osztályrész, mely körülbelül 2 mm. hosszú, 100 m. lécztávolság mellett, 5 mm.-nek felel meg magasságban. Az üvegcső osztály vonalai a középponttól jobbra-balra egybehangzó római számokkal vannak megjelölve és fekete képet mutatnak fehér alapon, a mi az eddigi zöld alappal bíró szintezők ellenében jelentékeny előnyt mutat. Leglényegesebb újítása azonban a szintezőnek az, hogy a buborék állását a szemcső mellől lehet megfigyelni, mi által a szerfölött kényelmetlen, s a buborék nyugodt állására is oly nagyon káros körüljárása a műszernek elesik, a műszer maga pedig olyan magasan állhat, hogy épen csak a távcsőbe lehessen még belenézni, a mi nemcsak azért fontos, mert általa a nyári nyugtalan atmoszférának kevésbé élénk rezgésü rétegébe lehet a távcsővel felemelkedni, de a mérnököt is megkiméli a kellemetlen és fárasztó ágaskodástól és hajlongástól. A buborék képének a szemcsőhöz való vetítése egy prizma-rendszer segélyével történik. A mint ugyanis a —\ AQ — jj г —^ izJ ........-H Ut—' j Ш H I 0 I Я E 4 • i 17. ábra. vázlatrajzból látható, a buborék két széle fölött egymáshoz foglalva, két derékszögű üvegprizma, 1* és Q van elhelyezve, úgy hogy a két prizma egymástól való távolsága mindig a buborék hossza szerint változtatható legyen. A buborékvégeknek a prizmák által vetített képe egy külön tokban elhelyezett U és S prizmák által a szemcső magasságába vetíttetik. Ezen négy prizma közül P-nek és fí-nek alsó oldallapjai kissé dombomra vannak csiszolva, azért, mert a buboréknak a szemtől távolabb eső vége különben kisebb képet adna, mint az elölső vége; és ennek következtében — mint azt a 18-ik ábra mutatja — a buborékvégek és a beosztási vonalak közti hézag is különböző nagyságú lenne, noha valóságban ezen hézagok egyenlők. — A prizmalapok domborúságánál fogva ezen hiányon segítve van, mert a távolabb álló buborékvégnek a képe megfelelően nagyítva mutatkozik és ezáltal egy szabályos keriilékalaku buborék benyomása keletkezik a szemlélőben, és ennélfogva a beosztási vonalak és buborékvégek közti hézag megítélésében mindenféle tévedés ki van zárva. A mennyiben ezek szerint a libellát közvetetlenül megnézni sohasem kell, azért ez egész hosszában, állandóan egy pergamentpapir ernyővel lehet beburkolva, miáltal a libella csövét a közvetlen napsugarak sohasem érik, tehát ez mindig egyenletesen lesz felmelegítve, s a kép is mindenféle oldalfénytől meg van óva. A teljesen összeállított műszer képét a 19. számú ábra mutatja. 3. Л lécz. Tudván azt, hogy a magasságmérésben a lécz beosztása és függélyes tartása is milyen fontos szerepet játszik és tekintetbe véve, hogy a szóban forgó méréseknél a legcsekélyebbnek látszó körülmények sincsenek figyelmen kiviil hagyva, nem csodálkozhatunk, ha a francziák a magasságmérő lécz tökéletesítése körül is minden lehetőt elkövettek. A lécz három irányban mutat lényeges újítást, nevezetesen : a) Hőmérséklet okozta hosszváltozásának megniér- hetésében, b) A beosztásban,
