Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
36 JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTERI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYUTJÁRÓL. tesznek, az állandó, vagyis következetes hiba pedig csak j 0'3 mm. Az átlagos költség kilométerenként 32 frank. Ezen rendkívül kedvező eredmény mindenesetre első j sorban a műszerek és a mérési módozat tökéletességének, valamint a franczia mérnökök pontosság-érzetének és lelkiismeretességének köszönhető, de nagy mértékben hozzájárul ahhoz a működő személyzet külön megjutal- mazására vonatkozó azon intézkedés is, hogy úgy a műszaki, mint a munkás személyzet, a napi teljesítmény terjedelmének és pontosságának megfelelő jutalomdíjban részesül, mely jutalom természetesen csak első ízben (tehát nem ismételten) végzett munka után jár ki. Nem volna teljes a franczia országos magasságmérés intézményének megismertetése, ha be nem mutatnám röviden azokat a főbb műszereket és eszközöket is, melyek a szóban forgó méréseknél használatban vannak: 1. Az alappontok. Az alappontok — alakjukra nézve — némileg különböznek az általán használt vasfixpontoktól. — Az elsőrendű fixpontok ugyanis (a mellékelt ábra szerint) állanak: egy bronzból öntött consolos táblából, mely egy bordázott erős csaptuskó által szilárdan a falba erősíthető. C-nél van a fáiból kiugró consol egy reáöntött gombbal, mely a tulaj dónképeni magassági pontot képezi. T- nél van a csaptuskó és K-nál egy a falhoz simuló keret, melybe úgy mint a consol homloklapjába a pont tengerszin feletti magasságát és annak a hálózatban elfoglalt helyét megjelölő adatokat tartalmazó porczellán-táblácskák elhelyezhetők. Az ezen főfixpontokon kivül használt másodrendű alappontok egyszerű félgömbfejü bronzszegekből állanak, melyek szolidabb épületek küszöbjébe, vagy műtárgyak alapgerendáiba vezetnek be. 2. A magasságmérő műszer. A méréshez használt műszer a «mozdítható szin- tezös» műszerek csoportjához tartozik és csakis azokat az alkatrészeket tartalmazza, melyek kizárólag magasság- mérésre szolgálnak. Legfőbb előnyei: gyors felállíthatás, jó távcső, nem túlságosan érzékeny libella, a buborék állásának a szemcső mellől való leolvashatása, stb. Mindezen —- és még számos nagyobb-kisebb jelentőségű — előnyök a műszernek egyes alkatrészein végzett javításokban és tökéletesbítésekben gyökereznek. Főbb vonásaiban ezek a tökéletesbítések a következők : A) A műszer állványa. Az ide vázolt műszerállvány fej deszkájához — a gyors felállíthatás szempontjából egy fémből készült gömbszelet G van erősítve; ezen gömbszeleten egy alul megfelelően kivájt К fakorong fekszik, mely egyetlen kézmozdulattal vízszintes állásba hozható, bármilyen ferdén is álljon az állvány. — A fakorongnak fémből készült fészkeibe a műszer lábcsavarjai illenek be, minélfogva a koronggal együtt a műszer is közel vízszintes helyzetbe hozható.— Az állvány fej deszkáján, a gömbszeleten és a fakorongon keresztülmenő AA csa- i6. ábra. varral a műszer szorosan összeköttetik az állványnyal. Az ekként egy testté összekötött szerkezet vízszintességét mutatja egy a műszer tányérján lévő kis gömblibella, melynek képe egy föléje elhelyezett kis prizma által a működő mérnök szeméhez vetíttetik. Ha a műszer így nagyjából elég vízszintesen áll, akkor ezt a helyzetet В fojtó csavar meghúzása által biztosítjuk. Hozzátéve még, hogy az L5 m. magas állvány lábai nem tömör fából készültek, hanem centi- méteres vastagságú léczekböl kis tuskók által szilárdított rácsszerü alkotmányt képez, s a lábak begyei sem egyszerűen kiálló vasszegekből állanak, hanem a lefelé vékonyodó lábak végére ferde kúpalaku vassarúkból: köny- nyen belátható, hogy olyan szerkezettel állunk szemben, mely akármilyen talajon szilárdan áll és a szélnyomás iránt sem olyan érzékeny, mint az eddig használt műszer-állványok. л B) A távcső. A távcső tárgylencséjének nyilása 36 f;m. — tehát elég alkalmas arra, hogy belőle meglehetős erős nagyítású csövet képezhessünk. A szemcső két lencsét tartalmaz és megfordított képet mutat. A diafragmában három vízszintes irányszál foglaltatik, melyek azonban nem pókszálakból készültek, hanem a két lencse közé lehetőleg légmentesen — elzárt finom üveglapra vannak karczolva, még pedig szigorúan egyenlő — olyan távolságban, hogy a két szélső irányszál által a léczről leolvasott hosszaság épen 100-ad része a műszer és a lécz közötti távolságnak. A szemcső ezenkívül még igen praktikus berendezést mutat arra az esetre, ha a két észlelőnek (mert mint fentebb említve volt, Francziaországban mindig két egyén dolgozik egy műszerrel) különböző látóképessége van. Különböző látóképességgel biró egyéneknek hogy a parallaxist megszüntessék — a szemcsövet ki s be kell csavargatni, a mi eddig meglehetős hosszadalmas művelet volt. A franczia műszernél ezt egyetlen egy kézmozdulattal lehet elérni, mert itt a szemcső egyetlen egy nagy emelkedésű csavarmenettel van a távcsőbe 15. ábra.
