Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTEEI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYÚJÁRÓL. 35 lyek a terep általános alakulását minél részletesebben feltüntetni alkalmasak. Kivitel: A kivitel részleteinek megállapítása czéljá- ból a nagy bizottság kebeléből egy kisebb bizottság küldetett ki, mely elhatározta, hogy mindenek előtt az alaphálózat létesíttessék, és csak azután méressék meg a másodrendű hálózat, valamint az ebből felvehető mellékpontok. A mérések keresztülvitelére az országos költségvetésben 50,000 frank lett előirányozva, és a kivitel élére Ch. Lallemand bányamérnök állíttatott. Az alaphálózat az országot 43 sokszögre osztja, melyből 8 sokszög az ország határára és a tenger mellékére esik. A mérés általános berendezése. 1. Külső munka. A külső munkát teljesítő csapatok állanak: egy csapat-vezetőből, egy helyettesből (leolvasó) és két lécztar- tóból. (A műszert a leolvasó viszi helyről helyre.) — A munka megkezdése előtt a csapatvezető és a leolvasó helyszínelést végeznek, miközben megállapítják a vonalban elhelyezendő fixpontok számát és helyét, s erről nyomban pontos jegyzéket szerkesztenek. A lécztartók a fixpontokat a kijelölt helyeken véglegesen elhelyezik. Az egymástól rendesen 500— 1000 m. távolságra eső üxpontok közé leveretnek, megfelelő távolságban, még a szeges karók is, melyekre mérés közben a lécz állíttatik. Minden vonal kétszer lesz megmérve; még pedig az egyik irányban előrehaladva és ellenkező irányban visz- szafelé jövet; a második mérésnél a lécztartók helyet cserélnek. A napi felvétel mindig két fixponthoz köttetik, az ellenkező irányú mérés pedig mindig ugyanaznap végzendő el, mint az eredeti mérés. A mindennapi mérés eredeti jegyzőkönyvei este — posta utján — a központba küldendők be. Egy már megmért szakaszhoz ütköző vonal megkezdésénél vagy befejezésénél, vagy ha a vonal egy Bour- dalouö-féle ponttal találkozik, a mérést ezen régebbi mérések pontjaihoz hozzá kell kötni. A méréseknél követendő eljárás egy a közmunka- ministerium által kiadott terjedelmes utasításban oly részletességgel van leírva, hogy a működő mérnököknek semmiféle kérdezni vagy kutatni valójuk nem marad fenn. 2. Irodai munka. A külső munkával foglalkozó mérnököknek csakis annyi számítást kell a helyszínén végezni, a mennyi az egyes leolvasásoklielyessógének megítélésére elégséges.— A kották kiszámítására, az elkövetett hibák értékének meghatározására és kiegyenlítésére a központi személyzet van hivatva. E végből a felvételi jegyzőkönyvek, mihelyt beérkeznek, azonnal feldolgozás alá kerülnek, hogy a megengedhetőnél nagyobbnak mutatkozó hiba esetén a kérdéses vonal ujabbi megmérésére még idejekorán utasítani lehessen. Jelentésem keretét messze túlhaladná, ha a magasságmérési művelet végleges kiszámításánál és kiegyenlítésénél követett rendkívül tudományos és minden lényegtelennek látszó körülményekre is kiterjedő eljárásnak leírásába bocsátkoznám. — Elegendőnek tartom csak névleg felemlíteni azon főbb műveleteket, melyeken a beküldött jegyzőkönyvekben foglalt adatok keresztülmennek. — Mindenféle számítás táblázatosán hajtatik végre, segítségül véve legtöbb esetben a grafikai eljárást, mely Francziaországban ma már a tökélynek oly magas fokán áll, hogy a legegyszerűbb számtani műveletek is sok előnynyel grafikailag végeztetnek. A kiszámításnál végzendő főbb műveletek a következők : a) Kiszámíttatnak az egynapi oda-vissza mérésnek nyers kiilönbözetei pontonkint, b) az ezen különbözeteken végrehajtandó léczkiter- jedési korrekcziók, c) az egész napi körök különbözetei nyersen d) és ugyanezek lécz-korrekczióval. Ha az egyes pontok között a kétszeri mérés 3—3‘5 mm. különbséget mutat, vagy ha az ennél kisebb eltérések állandó irányzatot mutatnak, akkor a mérés ismét- lendő. e) A pontonkénti, valamint a napi különbözetek külön lajstromokba vezettetnek be egyes polygonok szerint rendezve, itt ezek összegezve, megadják a sokszög záróhibáját. Ha a záróhiba a vonal hosszának megfelelően megengedett határon túlmegy, akkor az egész sokszög újból megmérendő. 1) Ugyanekkor azonban alávettetnek ezen különbözetek még azon korrekcziónak is, mely a föld kerülékded alakjánál fogva szükségessé válik, valamint azon okból, hogy magas hegylánczolatok átlépésénél a nehézségi erő kisebb lévén, mint a síkföldön, a magasságmérés alapját képező vízszintes és függélyes irányok pontos előállítása nem történhetik meg ugyanazon fizikai körülmények között. -— Hogy ezen korrekczió szükségessége tényleg fenáll, bizonyítja a Marseille és Dunkerque közötti két mérés különbsége: Ezen vonalat a tenger mellékén megmérve és az Alpeseken áthaladva 026 m. kiilönbözetet eredményez; pedig a távolságnak megfelelő hibának004 m.-nél nagyobbnak lennie nem szabad. g) A korrigált záróhibák külön lajstromokba vezettetnek, hogy majdan az egész munkálat befejezése után még azon javítások is megállapíthatók legyenek, melyek az egész hálózatnak más országok méréseihez való csatolásánál szükségessé válnak. 3. Eredmények. Eddig (1884—1888-ig) az alaphálózatból 6400 km. van már megmérve, a fenmaradt rész pedig 5900 km. hosszú. A mi az elért pontosságot illeti, úgy ez körülbelül 3-szór akkora, mint a Bourdalouö-féle mérés; az esetleges hibák kilométerenként középszámban 1 mm.-t
