Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
24 JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTE RI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TAN U LMÁN YUTJ ÁRÓL. hogy a valószínűleg bekövetkezendő magasságot meg- j kapjuk. Ezen állandó magasság pedig nem egyéb, mint a fentebb talált 0\54 m. Ezt végrehajtva, a tekintetbe vett 12 évi adatokra nézve, a hiba azonnal 19 cm.-re száll alá. Mindössze csak két kivétel van; t. i. az 1878. évi őszi első árhullám- és az 1873-ik évi árhullámnál, melyek közül az elsőnél a korrekczió előtti -j- 1 cm. hibáról -f- 53 cm.-re, a másodiknál pedig — 10 cm.-ről -\~ 43 cm.-re jutunk. Ennek oka ismét abban rejlik, hogy az 1878-iki óv általában igen nedves volt— tehát itt a korrekcziót mellőzni kellett volna; — de a második eset mindig meg- magyarázhatlan marad, mert ez az év nem volt valami nagyon nedves. Mindezekből azt következteti a szerző, hogy e tárgyban nem lehet általános szabályt felállítani, hanem a korrekcziók alkalmazását, vagy mellőzését mindig az előrejelzéssel foglalkozó mérnök gyakorlati tapintatára és belátására kell bízni. Hogy a talaj telítési foka mily nagy befolyással van a vízmagasság előrejelzésére, az szintén láthatóvá van | téve egy táblázatos kimutatásban, melyet Allard tisztán csak az őszi második árhullámokra szerkesztett. (Megjegyzendő, hogy az előbbeniekben tárgyalt eset csupán az őszi első árhullámokra vonatkozott.) Ez azt mutatja, hogy a második árhullám mindig magasabb az elsőnél; az előrejelzés hibája az elsőnél— mint láttuk— 54 cm., a másodiknál pedig csak 18. — Ezt tehát már nem érdemes korrigálni. Ami itt számítás utján nyeretett, ugyanaz meg van téve grafikai szerkesztés által is. Fel vannak ugyanis rakva a gommévillei, autricourti és kétszeres bar—sur—• aubei hullámmagasságok összegei a megfelelő bray-i magasságokkal és az így támadt pontsorozatba egy középvonal lmzatott, mely vonal a tényleg észlelt bray-i magasságokat épen olyan pontosan megadja, mint a számítás által nyert magasságok. Itt is — különösen 3 pontnál — észrevehető a figyelmen kívül hagyott Barse folyónak hatása, valamint az, hogy az őszi áradásoknak előrejel- zett magassága a tényleg bekövetkezetteken alul marad. — Ezen eltérésekből azonban grafikai utón még egyszerűbben lehet a szükséges korrekcziókat megállapítani, mint a számítási módszerrel. A Marne vízmagasságának előrejelzése Damery-nál. A damery-i magasságok előrejelzéséhez felhasználtattak a saint-dizieri Marne és a vitry-le-brúléi Saulx folyók vízmagasságai; beérkezési időnek vévén Saint- Dizierről 2V2, Vitry-ből pedig két napot. — Az ezen két állomás fölötti folyamszakaszok viszonyai körülbelül azonosak lévén, nem volt érdemes különböző koefficziense- ket venni, ennélfogva a két mércze adatai a műveletben mindig csak egyszerű összegükkel szerepelnek. Az előrejelzés kulcsának megállapítása ezúttal csak grafikai utón történt. A számítási módszer azért niellőz- tetett, mert a 188 adatból előállított pontcsoportozat azt mutatta, hogy nemcsak hogy egyenes vonal nem húzható közéjük, de még olyan görbe vonal sem, mely elég egyszerű egyenletbe foglalható lett volna. Az előrejelzési vonal tehát szabad szemmel rajzoltatott a pontcsoportozat közé; még pedig — tekintettel arra, hogy az előbbeni esetekben, az ismeretlen körülmények figyelmen kívül maradása következtében, a vonal a kelleténél mindig alul maradt, ezúttal ez a vonal már előre is valamivel magasabbra huzatott, mint ahogy azt a pontcsoportozat megkívánta volna. Elemezve már most a grafikai vonalnak az árvizekre vonatkozó részét, látjuk, hogy a vonalat 0-25 m.-rel túlhaladó pontok száma csak3; és pedig az 1878 május 7-iki árvíz 0-45 m. túllépéssel és az 1883 február 3-iki és 19-iki nagyvizek 026, illetve 028 m. túllépéssel. Az utolsó két esetben a túllépés sokkal csekélyebb, semhogy ennek okát kipuhatolni érdemes lenne, az elsőnek 45 cm.-nyi hibáját pedig az 1878-iki esztendő túlságos sok nedvessége okozhatta. Sokkal nagyobb azonban az előrejelzési vonalon alul maradt pontok száma; mi valószínűleg onnan eredt, hogy a vonal szándékosan valamivel magasabbra hú- zatott. Ezeknek megvizsgálása czéljából Allard 3 kategóriába sorozza őket: nyári árvízre, őszi első és őszi második árhullámra és az egyes kategóriához tartozó pontokba egy- egy újabb előrejelzési vonalat húz, mely vonalak, báléi ég szabálytalan alaknak, mégis nagyjából, jól követik a fővonal irányát. Most már ezen három újabb vonalhoz viszonyítva az egyes pontokat, látjuk, hogy a 16 nyári áradás átlag 0‘2Ö m.-rel haladja túl a vonalat (-(- 7 és — 42 cm. között mozogván) a 14 őszi első árhullám átlag 056 m.-rel marad a vonalon alul (szélsőségek —j— 9 és -— 105 cm.), végül a 16 őszi második árhullám középszámban 0‘46 m.-rel marad a vonalon alul, lévén itt a két szélsőség -+- 5 cm. és — 147 cm. Ha most a három csoportbeli vízjelzések 20, 56, illetve 46 cm.-rel korrigáltatnak, akkor a hiba már sokkal kisebb lesz; ugyanis: a nyári árvizeknél a hiba ... 20 cm.-ről 13 cm.-re az őszi elsőnél 56 <« 28 « az őszi másodiknál pedig 46 « 25 cm.-re száll le középértékben ; de azért a hibák szélsőségei még mindig elég nagyok; t. i. — 22 és -{- 27 cm., -— 49 és -+- 65 cm. és — 101 és -j- 51 cm. E nagy szélsőségek okát szerző itt is az egyes évek nedvességi fokának nagy különbözetében keresi, és azért ismétli, hogy az árvízjelzéssel foglalkozó mérnöknek nagy súlyt kell fektetni a talaj nedvességi fokára és jól meg kell mérlegelnie, hogy vegyen-e korrekcziókat, vagy nem? A Szajna árvízmagasságának előrejelzése Párisban. A Szajnának párisi (austerlitzi hid) vízmagassága háromféleképen j elezhető előre: 1. A tápláló mellékfolyók vízállásaiból közvetlenül,
