Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTERI MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNYÚJÁRÓL. 25 2. A fentebb tárgyalt sens-i, bray-i és damery-i számított vízmagasságokból és 3. Az előbbiekből, a Grand-Morin és a Loing folyók vízállásainak tekintetbevételével, de ezen utóbbi esetben csak egy nappal a bekövetkezést megelőzőleg. A tanulmányban mind a három módszer van tárgyalva. 1. A párisi vízmagasság a sens-i, bray-i és damery-i magasságok függvényében. Leérkezési időnek Sens és Bray részére 2 nap, Da- mery részére pedig 3 nap vétetett. A vízállások egyforma együtthatókkal vétettek, tehát egyszerűen összegeztettek. Következtetések a vonalon alul maradó esetekből: A grafikailag végrehajtott műveletből látszik, hogy a 8 nyári árvíz — egynek kivételével -— mind a vonalon alul marad. Az eltérések középértéke 30 cm.; miből következik, hogy nyári áradásoknál a vonal szerint megejtett előrejelzési magasságból 30 cm. levonandó. Az őszi áradások közül 12 a vonal fölött fekszik, 15 pedig a vonal alatt, a különbség átlag csak nehány centimétert tévén, korrekczióra nincsen szükség. Ez azt mutatja, hogy az őszi időszak befolyása, mely az előb- benieknél tetemes volt, a párisi vízjelzésre már nem érvényesül. Következtetések a vonalat meghaladó esetekből: Mindenekelőtt két eset tekinteten kivül hagyatott, mely az előterjesztési vonalat több mint 3 méterrel túlhaladta azon okból, mert az első az abloni zárgátnak átszakadásából eredt, a második pedig több mellékfolyónak hirtelen feláradásából származott. Amennyiben azonban a megmaradt pontok szintén tetemes — 100 cm.-ig menő — eltéréseket mutatnak, és ennek oka nem lehet más, mint hogy majdnem minden árhullám Párisban egyaGrand-Morinből ésaLoingbőljövő árhullámmal találkozott, azért biztosabb előrejelzés czél- jából ezen két mellékfolyó vízállásait is be kellett venni a számításba; úgy hogy a párisi vízmagasság előrejelzéséhez a fentebb tekintetbe vett 3 vízmércze adataihoz hozzájött még a Nemours melletti Loing vízállása 2 napi leérkezési idővel és a Pommeuse melletti Grand-Morin állása 1J/2 napi leérkezéssel, mind a kettő pedig egyszerű összegükkel. Ezen öt (különböző leérkezésü) vízállás összegéből, mint metszőkből és a párisi (austerlitzi hid) vízmagasságból, mint rendezőből szerkesztett pontsorozat egy uj vonalat adott, mely az elöbbenivel összehasonlítva, a következő eredményt mutatja: Az előrejelzési vonalon felül 25 cm.-nél magasabban fekvő pontokra nézve — 3 felső mérczeállás tekintetbe vételénél — a hiba 30 és 136 cm. között váltakozik; középértékben 72 cm.; ha pedig mind az öt felső mér- czéből történik az előrejelzés, akkor a hiba 0 és 83 cm. között mozog és középértéke 35 cm. — A második módszer tehát sokkal jobb eredményre vezet. A kis vizekre vonatkozó pontok — mint általán mindenütt — itt sem foglalhatók össze a magasabb árhullámoknak megfelelő pontokkal. Ezekre nézve itt is külön előrejelzési vonalat kell rajzolni, mely rendesen alul marad a nagy vizeket jelző vonalon, de evvel igen közel párhuzamosan halad. Évkönyv. IV. 1889. Naponkénti előrejelzés. A tanulmány az eddigiekben csakis az árhullámok legmagasabb pontjainak előrejelzésére vonatkozott; a hullám emelkedő vagy apadó részének, vagyis a napon- kinti vízállásnak folytonos előrejelzését, mint ideális czélt, csak kisérletképen említi fel szerző, mert ehhez újabb és terjedelmesebb kutatásokat kellene még megejteni. — Hogy milyen pontossággal lehetne azt már az eddigi adatok alapján is keresztülvinni, az a következőkből tűnik ki: Az 1880 deczember 10 és 1881 január 10-ike közötti időszakról táblázatba foglaltattak a már tárgyalt vízmér- czékről leolvasott magasságok minden napról; és az ezen magasságok összegének megfelelő várható vízmagasságok a grafikonból levétettek és a táblázat megfelelő rovatába írattak. Ezen táblázat szerint a sens-i vízállások előterjesztésében elkövetett hiba mindössze — 25 és -j- 44 cm. között váltakozik, középértékben pedig 16 cm.-t tesz ki; de meg kell jegyezni, hogy ezen kedvező eredmény annak köszönhető, hogy a tekintetbe vett időszakban a vízállás meglehetős nagy (187 cm. és 334 cm. között) volt; nagy vízállásoknál pedig — mint tudjuk — az eredmény mindig pontosabb volt, mint kis vizeknél. Hasonló eredményt mutat a Bray-nél várható vízállás előrejelzése is, hol a hiba — 39 és -j- 28 cm. között váltakozik és középértékben 17 cm. — De itt is közepes nagy vízzel van dolgunk. A damery-i vízállások naponkinti előrejelzését tartalmazó táblázat szerint a hiba — 82 és -f- 13 cm. között mozog, középórtéke pedig 22 cm. Végül a párisi (austerlitzi hid) vízállást 2*/2 nappal előrejelezve 3 felső mérczéről — 101 és -f- 31 cm. között ingadozó 41 cm. középhibát eredményez; ötmér- czéből (köztük három, t. i. Sens, Bray és Damery nem közvetlenül leolvasva, hanem szintén előrejelezve) 3‘/3 nappal előre vont következtetés — 75 és -f- 46 cm. között váltakozó hibát ad 36 cm. középértékkel; az öt felső mérczénél — mindenütt a tényleges vízállást véve számításba, — három nappal előre 32 cm. középhibát eredményez, midőn a szélsőségek — 100 cm. és -f- 48 cm.- nél vannak. A párisi mérczén naponkint várható vízmagasságok ezenkívül még négy más időszakra is kiszámíttattak, az eredmények pedig a következő táblázatban lettek feltüntetve : Az előrejelzés közép hibái Időszak 03 Я со =0 H >s f-H a; g Páris (austerlitzi híd) 1-ső 2-ik 3-ik mód ! mód I mód 1878 XII/25—1879 1/28 26 19 31 78 56 35 1880 XII/16—1881 1/12 io 17 22 41 36 32 1882X1/22- —1882X11/13 30 7 6 39 47 41 1885 II16—1885III/19 21 18 21 66 61 43 1886 XIL6- 1887 1/20 16 16 21 52 45 26 közép 19 55 49 35 4 — —P
