Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTER! MÉRNÖK 188!). ÉVI PÁRISI TANULMÁNYUTJÁRÓL. 19 hivatal személyzete által, mely áll: egy középítészeti felügyelő vezetése alatt, egy I-ső oszt. mérnökből, egy segédmérnökből és egy műszaki tisztviselőből. A felsőbb szakaszok egyes állomásain várható vízmagasságokat jelzik — 1875 óta — az ottani folyammérnökök, illetve kerületi mérnökök, kik ebbeli működésűkben szigorúan a közmunka ministerium által kiadott részletes utasítások szerint járnak el. ad 7. — Rendes viszonyok között az előrejelzett és a tényleg bekövetkezett vízállások közötti különbség alig nagyobb 10 cm.-nél. Sokszor azonban eléri a 30 cmt is, sőt vannak esetek, midőn ezen hiba — kivált ha szigorúan a képletben előforduló időt is tekintetbe veszszük, mely­ben az előrejelzett vízállásnak bekövetkeznie kellene — még ennél is sokkal nagyobb eltéréseket találunk. Az ide vázolt vízállási rajzból, melyben a pontozva bevont vízállások az előrejelzettet, a sraffirozott, illetőleg egész feketére befestettek pedig a tényleg bekövetkezett vízmagasságokat ábrázolják, példaképen látható, hogy az 1888/9-ik hideg évszakra előrejelzett vízmagasságok, miként valósultak meg Párisban ? A párisi központi intézet által előrejelzett kis és középvízállásokat, valamint a többi állomásokra vonat­kozó előrejelzéseket helyszűke miatt itt nem közölhetem. De a mennyiben az előrejelzés pontosságának megitélé- sére elkerüllietlennek látszik, hogy a többi állomásokban elért pontosságról is ne hány szót szóljak, azért leg- czélszerűbb lesz az 1888-iki összes előrejelzéseket leg­alább olyan módon érinteni, hogy abból, a mennyire lehet, a Szajnavölgy árvízjelzésénél elért eredmények az egyes szakaszok szerint összehasonlíthatók legyenek: Az 1888/9-ik évi előrejelzések a következők voltak: Az előrejelzés helye Az előrejelzés történt jelzett be­követ­kezett A bekövetkezés nr.pja vízmagasság Szajna, Monfceraunál 1889 febr. 2 2-10 2-15 febr. 4 (partmagasság 2'40) « (1 4 2-30 1-99 « 6 « « 9 2-90 2-86 « 11 « « 18 3-90 3-85 « 18 « (( 22 4'30 4-00 « 24 Szajna, Mantesnál 1889 jan. 31 3-50 3-57 « 2 este (partmagasság 5'26) « febr. 2 3-80 3-76 « 6 « « 9 4-80 4-54 « 12 \ « (( 24 7-10 6-84 « 26 Marne, Damerynél 1888 júl. 30 P85 1-71 júl. 31 (partmagasság 3-00) « okt. 13 1-40 1-38 okt. 15 « decz. 4 2-10 1-87 decz. 5 1889 febr. 4 2-25 2-20 febr. 8 « « 8 2-60 2-32 « 11 « « 18 4-00 4-07 « 19 Marne, Chalifertnél 1888 júl. 30 1-35 1-30 aug. 1 (partmagasság 3-70) (i decz. 4 1-40 1-25 decz. 6 1889 febr. 15 2-70 3'00 febr. 16 « (( 22 3-60 3-78 « 28 Az előrejelzés helye Az előrejelzés történt jelzett be­követ­kezett A bekövetkezés napja vízmagasság Aisne, Pontavertnél 1888 júl. 19 2-70 2-37 júi. 22 (partmagasság 2'50) « aug. 24 P65 1-70 aug. 25 « decz. 26 1-90 1-71 decz. 29 1889 febr. 3 2-25 2-30 febr. 5 « « 5 2-45 2-22 (( 8 « « 10 2-20 2-09 « 11 « « 18 2-90 3-06 (( 20 Oise, Venettenél 1888 júl. 8 2'60 2-44 júl. 10 (partmagasság 4'45) « « 19 3'30 3-02 « 24 « decz. 1 2-80 2-76 decz. 2 « « 26 3-00 2-90 « 28 1889 febr. 4 3-30 3-17 febr. 6 « « 9 3-50 3-18 « 13 « « 22 4'45 4-38 <( 22 (dél) Ezen kimutatásból látható, hogy (absolut értelemben véve) a felső szakaszokon az előrejelzési pontosság álta­lában nagyobb, mint az alsókon. Ott ugyanis sohasem fordult elő az az eset, mint Párisban, hol péld. február 17-én előrejeleztek 5*30 m. magasságot — de a víz egész 22-ikéig mindig csak 4‘90 m.-nél állott; ekkor jeleztek 5‘80 m. magasságot és ez 24-ikén tényleg be is következett. Ugyancsak Párisban február 10-én íPSO m. tényleges vízállás mellett előrejeleztek 3'30 m. magas­ságot; erre a víz apadásnak indult s csak 15-ikén kezdett ismét áradni. Legjobban sikerült az 1888/9-ik évben a 2—3 m. magasság körüli előrejelzés, mely 10 cm. pontossággal mindig beütött. Az ennél alacsonyabb vízállásokat rende­sen nem jelzik; mert a mellett, hogy nem is bír valami í nagy fontossággal, a fenékgátakra való tekintettel jó i eredményt nem lehetne várni; innen van az, hogy július 20-án U80 m. vízállás mellett 2'45 mt jeleztek, való­sággal pedig nem is emelkedett a vízszín. A felsőbb szakaszokon az előrejelzési hiba ritkán éri el a 30 cmt; de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt 30 cm. sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint Párisban 50—60 cm., mert míg Párisban a legnagyobb víz 7 méteren felül van, Pontavertnél pl. csak 4‘58 m. és 3-60 m.-nél itt már súlyos az árvíz. Az Oise és Marne folyólmál az előrejelzés hibája alig haladja meg a 10 cmt s csak kivételes esetekben éri el a ■ 20 cmt. ad 8. — A meteorológiai észleléseket és a vízállások leolvasását az illető állomásokon lakó folyamfelvigyázók, útfelvigyázók, zsilipőrök, erdészeti alkalmazottak stb. i hivatalból végzik; ilyenek hiányában pedig külön e czélra felfogadott intelligensebb egyének végzik az észle­léseket — a körülményekhez képest változó — 20 egész 100 frank évi fizetésért. ad 9. — Az egész árvízjelzési szolgálat kizárólag az állam költségén működik s a közmunkaministerium egyik alosztályát képezi. Évi költség adománya, miből a mérő eszközöket fentartani, a folyó kiadásokat fedezni s az évi jelentéseket és egyéb nyomtatványokat elkészít­tetni tartozik, 20,000 frank.

Next

/
Thumbnails
Contents