Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1889. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

12

A mohácsi m. kir. folyammérnöki hivatal szakaszán telj csitté tett:

a) Az 1 : 100,000 mértékű hossz-szelvény másod- példánya.

b) Az 1 : 20,000 mértékű térképek másod-példánya.

Az újvidéki m. kir. folyam mérnöki hivatal szakaszán teljesítetett:

a) A mederszabályozási munkákra vonatkozó előmérték, árelemzés és költségvetés, valamint:

b) A mederszabályozási művekre vonatkozó alternativ terv, előmérték és költségvetés elkészítése.

c) Újvidéktől Zimonyig a kilométerkövek újbóli megjelölése.

cl) Az újvidéki szakaszon—Novoszellótól Zimonyig— az összes kilométerek törzskönyvének elkészítése.

e) Másolatok készítése az eredeti tervekről a hivatal j használatára; —névszerinti az 1: 20,000 mértékű helyszínrajzról, — az 1 : 20,000 mértékű hossz-szelvényről, — az 1: 72,000 mértékű helyszínrajzról, — a háromszögelési hálózatról, — a fixirozott vízszinek hossz-szelvényéről, — és végül az írott hossz-szelvényről.

f) Az általános műleírás.

2. A Tisza folyó szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatalának szakaszán teljesíttetett:

a) Tizenkét csoportban 43 darab nyilvántartási keresztszelvény felvétele; még pedig: 13 szelvény különböző időben háromszor, 15 szelvény kétszer és 15 szelvény egyszer felvéve.

3. A Maros folyó aradi m. kir. folyammérnöki hivatala szakaszán teljesíttetett:

a) Yízemésztések meghatározására szolgáló 5 kereszt- szelvény felvétele Aradnál.

b) 10 darab fixpont-kő beszerzése, szállítása és 5—5 kilométer távolságokban való elhelyezése Glogovácz felső határától Szemlak alsó határáig.

c) Vízszín fixirozások Lippánál és Aradnál.

d) A lippai és aradi vízemésztési keresztszelvények felrajzolásának elkészítése egy példányban.

e) Az aradi 10 kilométer hosszú Maros-szakasz térképének elkészítése és lemásolása.

V.

A vízrajzi osztály évkönyveinek és az ország jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállásoknak kinyomatása, illetőleg közhasználatra bocsátása,

A vízrajzi osztály feladatai közé tartozván az általa teljesített tanulmányok és műveleteknek időszakonkint való közzététele, ezekről évenkint egy egy évkönyvet ad

ki; azonkívül a magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállásokról is évenkint egy-egy kötetet bocsát közre.

Az évkönyvek beosztása a Il-ik kötetben van leírva és állandóan három részből áll.

Ily beosztással szerkesztetett és bocsáttatott kinyo- matás alá 1889-ben is a vízrajzi osztály évkönyveinek III-ik kötete a következő tartalommal:

I. Rész. A földművelésügyi m. kir. minisztérium vízrajzi osztályának 1888-ik évi működéséről szóló jelentés.

II. Rész. A vízrajzi osztály javaslatai és tanulmányai, névszerint:

a) Csapadékmérő és árvízjelző állomások szervezése a Tisza, Temes és mellékfolyóinak vízgyűjtő területein.

b) A csapadék eloszlása Magyarországban 1888-ban.

c) Az árvizekre vonatkozó adatok beszerzése, gyűjtése és feldolgozása.

d) A Tiszán és mellékfolyóin véghezvitt sebességméréseknél követett eljárás részletes ismertetése.

Ш. Rész. A vízrajz, vízrendezés és vízhasználat körében külföldön megjelent egyes közlemények ismertetése ; nevezetesen:

a) Emlékirat az árvíz elleni védekezés módjainak tárgyában, a sziléziai hegyi folyók különös figyelembe vételével.

b) Baden nagyherczegség meteorologiai és liidrogra- fiai központi hivatalának 1888-ik évi jelentése.

c) Esőmérőkkel tett összehasonlító kísérletek a bádeni meteorologiai állomásokon.

d) A Rajna és mellékfolyóinak vízállásviszonyai Baden nagyherczegségben 1888-ban.

A magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállásokból 1889-ben a II. kötet készült el és bocsáttatott nyomtatás alá; mely magában foglalja a Dunában 1876—1887. években észlelt vízállásokat.

Ezután fognak következni az ország egyéb jelentékenyebb folyóiban észlelt 1876—1887-ki vízállások közlései, a melyeknek befejezte után az összes magyarországi jelentékenyebb folyók vízállásai együttesen fognak évenkint közöltetni.

Alázatos jelentésem befejezéséül mély tisztelettel megemlítem, hogy a vízrajzi osztály 1889-ben is úgy, valamint 1888-ban főképen a Tisza mederalakulását s folyásviszonyait felderítő munkákkal foglalkozott és szükségképen ezzel kell továbbra is leginkább foglalkoznia mindaddig, míg a tiszaszabályozási munkák eddigi hatása kétségbe vonhatatlan adatok alapján ki nem lesz mutatva, és belőle a tanúlság le nem lesz vonva; a midőn azonban annak szükségessége fog bekövetkezni, hogy hasonló felvételeket és tanulmányokat hajtsunk végre az ország többi jelentékenyebb folyóinál is.

Budapesten, 1890. évi június hó 10-én.

Pécli József,

ministeri osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.