Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TÁRGYÁBAN, A SZILÉZIAI HEGYI FOLYÓK KÜLÖNÖS FIGYELMÉBE VÉTELÉVEL. 83 ben állott a 6 millió márka kamatoztatásáért, a fentartásért 8tb.-ért járó 248,000 márka kiadása évenkint. Bár elismerjük, hogy az ily telepek rentabilitásának viszonyai minden egyes esetben igen különbözők, mindazonáltal Poroszországban és kiváltképen Sziléziában, egyes igen ritka esetek kivételével, nem mutatkoznék sokkal előnyösebbnek. Ey kivétel volna az, ha valamely esetben majdnem évente fellépő tetemes kár elhárításáról volna szó és ha a helyi viszonyok különösen kedvezők volnának; ha pl. valamely nagyobb, virágzó város egy folyó áradásai miatt szenvedne, melyeknek ! felfogására a várostól nem nagy távolságban természet nyújtotta alkalmas völgyek léteznének. Ilynemű példát nyújtanak a St. Etienne város fölött fekvő gyüjtőmedenczék, a hol a viz használata által egyszersmind kedvező kamatoztatás éretik el. A viz feltartóztatása vízszintes szivárgó árkokkal, j Az árvizek korlátozására ajánlott második mód számos árok J húzásában áll; azok a hegyes és dombos vidéken lehetőleg mindenütt létesítendők volnának, hogy a vizet felfogják s lassan az altalajba szivárogtassák, és megakadályozzák egyszersmind, hogy a viz rohamos lefolyása a talajt le ne mossa. Ezen mód ellen a következő kifogások emelhetők. 1. A német középhegységben ilynemű árkok hitzására általában igen csekély kiterjedésű alkalmas területek lelhetők. A hol meredekek a hegyoldalak, vagy durva hordalékból állanak, ott az árkok létesítése vagy egyáltalában lehetetlen, vagy a viz felfogására hatástalan, mert a viz a durva hordalékon keresztül folynék, mint akár a szitán. A csak vékony homokos humus-réteggel borított sziklán az árkokat már nehány napi eső j szétszakgatná. Más földnemeknél nagyobb víztömegeknek az J altalajba való ily mesterséges bevezetése könnyen csuszamláso- | kát okozhatna. A különben is hiányos vizlevezetésben szenvedő területek pedig az ily árkok által tökéletesen elposványosodnának. 2. Még ott is, a hol a létesítés lehetséges, ily árkok állandó működése csak kivételesen várható. Mint minden más szürőtelepnél, úgy itt is, a likacsokat az árkokba hordott iszaptömegek mindinkább betömik elannyira, hogy a víznek a talajba hatolása csak gyakori tisztogatás mellett lehetséges. Az árok alsó oldalának oly gondos fenntartása, hogy | egyes helyeken szakadások ne támadjanak, melyeken a viz lefolyik, alig lehetséges; ha ily szakadás hirtelen következik he, oly folyás keletkezésétől tarthatunk, a mely az alantabb fekvő árkon is hasonló szakadást eredményez, minek következtében egész hegyoldalon kiürülnének az árkok, és a felszínnek nagyobb mértékű lemosását okozhatják. Hóolvadáskor, mikor az árkok hóval és jéggel telvék, hatásuk csak elenyésző lehet. 3. Hogy az árkok több napig tartó eső vagy felhöszakadüs- szerü lecsapódások alkalmával is megfeleljenek, egymáshoz oly közel helyezendők, hogy ezáltal a területek gazdasági kihasználása a legnagyobb mértékben megnehezittetik, gyakran ma jdnem lehetetlenné védik. Ha csak 100 mm.-t akarunk felfogni, tehát föltételezzük, hogy a többi elpárolog, beszivárog, vagy a megtelt árkok fölött lefolyik, akkor 1 m. mélységgel, 1 m. középszélességgel és 1 m. köbtartalommal biró árkok, meredekebb részük alkalmazása mellett az összes területnek Ve, enyébb részük mellett pedig — a minők a hegyoldalakban rendesen szükségesek — annak Vi részét foglalják el. 4. A befektetési és fentartási költségek aránytalanul nagyok. Az imént leirt, egymástól 10 m. távolban fekvő árkokból hektáronként ........... ... _ 1000 folyómétert négyzet km.-enként _ ... 100,000 » kellene létesíteni, és minthogy majdnem mind laza talajban volnának megásandók, és az alsó oldal teteje gondosan vízszintesre volna készítendő; belekerülnének 20 egész 40 pfenigbe folyóméterenként, tehát 20,000 egész 40,000 márkába □ kilométerenként. — Egy ilyen árokhálozat e szerint majdnem ugyanannyiba kerülne, mint a gyüjtőmedenczék rendszere, a nélkül, hogy a vizet gazdasági czélokra felhasználni, és az árkok megtöltésére és kiürítésére befolyást gyakorolni lehetne. A költséget oly módon lejebb szállítani, hogy az árkok egymástól nagyobb távolságban huzassanak, az egész berendezés hatásának csökkentése nélkül alig lehetséges. Mert ez esetben az árkok oly gyorsan telnének meg, hogy azokat a víztömegeket, melyek a völgyben épen a káros áradásokat okozzák, nem volnának képesek befogadni; a megtelt árkok tehát egyes helyeken bizonyosan átszakadnának, és evvel csak fokoznák az áradást. — A mig a völgy elzárásoknál a víztömegek felfogása csak az áradás bizonyos mértékén túl válik szükségessé, addig az árkok már az ártalmatlan csapadékokból is megtelnek. Eme hátrányt a további esőzés alatt beálló elszivárgás ki nem egyenlíti, tehát az árokhálózat sokszorta csekélyebb hatású, mint a hasonló térfogatú gyüjtőmedenczék. 5. A földbirtokosok csak tetemes kártalanítás mellett engedik meg az árkolást; nevezetesen pedig azoknak szántóföldeken és legelőkön való létesítése a legélénkebb ellentmondásokra ad okot. Ugyanaz áll az erdőkre vonatkozólag is a faállomány keves- bitése, és a keletkező alkalmatlanságok miatt, csak kivételes esetben ismerhető el, hogy a nagyobb nedvesség hasznot okozhat. Tényleg néha az ily árkok okozta hátrányok nagyobbak lehetnek, mint az előnyök, különösen akkor, midőn rövid idő alatt inten - siv csapadékok esnek. Csak az Alpesekben és az Alpesekhez tartozó Durance völgyében, Dél-Francziaországban, léteznek elszórtan ilynemű szivárgó árkok. A víz feltartóztatása keresztgátakkal. Ajánlották továbbá a viz feltartóztatását oly keresztgátakkal, melyek a folyó völgyében keresztül vonulnak, de a folyó tulajdonképem útját szabadon hagyják. Nevezetessé vált ilynemű példa ama két műtárgy, melyek a múlt század elején építtettek, az az egyik a felső Loireon, Roanne város fölött, Pinay mellett, a másik La-Eoche mellett. Pinay mellett 10, egész 17 m. vastag gránitfal épült 16 m. magasságra a völgy fölött, melyben 20 m. tágas nyílás van szabadon hagyva a folyó részére; a gát tehát csak az árvíz beálltakor kezd működni. A mesterségesen létesített szorulat duzzasztó műként szerepel, úgy hogy az 1846-iki nagy árvíznél a felső és alsó vizszinmagasság között 3 m. különbséget észleltek. La Roche 11*
