Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

80 EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ elleni védekezés módjainak tárgyában, a sziléziai hegyi folyók különös figyelembe vételével.

nagy köbtartalommal kell birniok. Vizhasználati szempontból, azaz a helységek vizzel való ellátása, erőművek hajtása, hajózási csatornák táplálása, öntözés stb. czéljából gyűjteni kell a meden - czéket tápláló vizet, hogy azután lassan lebocsátva, több hónapon át szolgáljon a kívánt czélnak; ezen czélnak tehát a vízzel telt medenezék felelnek meg.

Ellenben az árvízveszély elkerülése megkívánja, hogy a viz minél hamarább, tehát nehány nap vagy hét alatt elvezettessék, hogy az újonnan érkező áradások számára hely legyen. Ha p. o. ama rendkívüli víztömeget, mely a múlt évi auguszt. 2, 3-ki felhő- szakadások következtében a sziléziai hegyi folyók területére esett, hosszabb ideig visszatartották volna, akkor a múlt évi szeptember 2, 3-ki és 7,8-ki nagy mennyiségű csapadékokat, melyek szintén áradásokat okoztak, lehetetlen lett volna felfogni. Arvizelleni védekezés czéljából szükséges, hogy lehetőleg üres medenezék álljanak rendelkezésre.

A gazdasági czélokból épült medenezék rendesen oly méretekkel bírnak, hogy a szükséges vízmennyiség mindenkor, tehát kisviz idejében, nyáron és télen meglegyen. A nedves évszak kezdetén tehát már meglehetősen üresek és mig meg nem telnek, felfogják az akkor bekövetkező dús csapadékokat; tehát egy későbbi erősebb esőzés vizének már azokban helye nincsen.

Továbbá rendesen figyelmen kívül hagyják, hogy a gazda - sági érdekeket szolgáló gyüjtömedenczék a folyó összes gyűjtő területének csak elenyésző csekély részéből vannak táplálva. Bármily előnyösen felelnek is meg a gazdasági czélnak, hatásuk az j árvízre — a legnagyobb időtartalom mellett is — csak oly arányú lehet, a milyen arányban áll a vizmedencze gyűjtő területe a folyó összes gyűjtő területével.

Azon három vízgyűjtő, melyek a birodalomban az utolsó években gazdasági czélokból 840.000 márka költséggel épültek, illetve épülőfélben vannak, az összesen 7.64 km'2 vagy Ve négyzet mértföldet kitevő gyűjtő területeikhez viszonyítva, tetemes térfogattal bírnak. Ugyanis a seveni medencze tartalma 1,100.000 ш3, 5'2 km2 területnél, vagyis: 211.500 m3 pro négyzetkilométer; a schieszrothriedi medencze tartalma 360.000 m3, V24 km2 területnél, vagyis: 290.300 m3 pro négyzet kilométer; az altemveier i medencze tartalma 730.000 m3, U20 km2 területnél, vagyis: 608.300 m.8 pro négyzet kilométer.

Minthogy azonban ezen müépitmények a folyó tápláló területének csak csekély részéből foghatják fel a vizet, nyilvánvaló, hogy hatásuk az árvíz elleni védekezésre nem lehet nagy.

Ama összesen 9‘5 millió köbméter ürtartalmu és 245 hektár kiterjedésű 67 tó, melyek évszázadok előtt Oberharzban a bányászat érdekében létesítettek, s a melyek közül Oberteich a legismertebb, az alsó folyók p. o. a Leine áradásaira elenyésző csekély hatással vannak.

Gazdasági czélokra rendesen föntebb fekvő, kevésbbé müveit völgyeket használnak fel; ellenben valamely folyóvidék vizei nagyobb részének felfogása végett szükséges az alant fekvő völgyeket felkeresni, melyek majdnem mindig lakottak és a mivelés magas fokán állanak.

A gyüjtőmedenczéknek az innenső vidékeken, főleg pedig a sziléziai hegységben való építését illetőleg teljesített alapos megfontolások a következő eredményekre vezettek.

1. Folyóink felső területe, földtani minősége és topográfiái

helyzete következtében, csak ritka esetben engedi meg elegendő köb- tartalmu gyüjtömedenczék létesítését, иду, hogy a kivitelt a források területének minősége rendesen lehetetlenné teszi.

Ilynemű medenezéknek vízálló oldalakkal és fenékkel kell birniok; ama helynek, a hol az elzáró fal vagy gát emelendő, kiváltképen vízállónak kell lennie, hogy az altalaj is ellentálljon a viz áttörésének. A völgynek ezen helyen össze kell szűkülnie, hogy az igen költséges elzáró mű túlságos hosszú ne legyen, j A felső völgyek rendesen igen nagy eséssel bírnak, tehát meredeken emelkednek és egyidejűleg oly szűkek, hogy igen magas zárómtí is csak csekély köbtartalmu medenezét alkothat. Továbbá j számos kisebb mellékpatak egyáltalában fölfoghatatlan lévén, az ! árvizek nagy mértékben való feltartóztatása csak úgy gondolható, ha ama völgyekbe építtetnek a gátak, melyek a hegységek szélein vagy a dombos vidéken fekszenek. Ezek azonban rendesen I lakottak és gazdaságilag a mivelés oly magas fokán állanak, hogy azoknak gyüjtőmedenczékkó való átalakítása egyértelmű volna í a gazdasági hanyatlással. Emez alsó völgyek jövedelmezése rendszerint nagyobb, mint az árvizek visszatartásával elhárítandó károk.

2. A gyüjtőmedenczéknek sikeres működésűk czéljából tetemes térfogattal kell birniok; e miatt ezek költsége rendesen oly nagy, hogy annak fedezete legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik.

Ha megelégednénk csak egyes előnyösen fekvő völgyeknek gazdaságilag is felhasználható gyűjtőkké való átalakításával, ezáltal az árvízveszély elhárításának érdekében keveset nyernénk.

A költséget megállapítja a gyűjtendő vízmennyiség, és az ennek megszerzésére fordítandó egységi ár. A vízmennyiség függ a terület éghajlati, illetőleg időjárási viszonyaitól, felszíni alkotásától, úgyszintén annak földtani alkatától és művelési módjától is. A hol — mint a Riesengebirgben — felhőszakadásszerü esőzések járnak, vagy néha nagy hótömegek rövid idő alatt olvadnak el, a hegység meredek, úgy, hogy a víztömegek gyorsan lefutnak ; a hol kevés az alkalom a beszivárgásra földtani alkotás következtében és az erdőségek erős harasztréteg hiánya miatt; avagy hol a vizet a kultúra következtében létesített vizlecsapoló müvek gyorsan levezetik, — ott a gyüjtőmedenczéknek is tetemes űrtartalommal kell birniok.

Példának okáért a Riesengebirgben a múlt évi aug. 2, 3-iki erős eső alkalmával, mely 18 óra hosszat tartott, a csapadékmagasság 215 mm.-t ért el; néhány héttel később, múlt évi szept. 2, 3-án az ottani meteorologiai állomásokon 103 mm., múlt évi szept. 7, 8-kán 78 mm. esőmennyiség észleltetett. — 1882, évi jul. 17, 18-kán a Schneekoppén 227 mm. esett, Elbfallbaude mellett 212 mm., a szomszédos osztrák Sziléziában 1880. aug. 4-kén 200 mm. 1880. aug. 4. és 5-kén 279 mm.; a Vágvölgyé- ben, Trencsénben, 110 kim. távolságban az ország határától 267 mm.-nek találták az egy napi esőmennyiséget, Németországban a harzi Elbingerode mellett pedig 248 mm. legnagyobb napi csapadékot észleltek. A mig a királyi meteorologiai intézet adatai szerint Eszak-Németország síkságán 100 mm. maximális napi csapadék észlelhető, addig azt az északi német hegységben 250 mm.-re kell számítani.

Tekintetbe veendő továbbá, hogy a csapadékok nem oszlanak el egyenletesen, sőt az úgynevezett felhőszakadások alkalmával, rövid idő alatt rendkívül nagy víztömegek csapódnak le.