Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TÁRGYÁBAN Példákul szolgáljanak a következő észleletek: Beuthenben O/S 3 óra alatt 110 mm. volt a csapadék, Boroszlóban IV* « « 95 <1 « « Hirschberg mellett 3 (( (( 91 « « « Ratibor « Я/а <( « 68 (1 « « Schlüchtern « 3 « « 125 « « (( Erfurt « 4 « « 82 « « « Torgau « 1 « (( 60 « « (( Trier « 1 « (( 73-2 « « « Waltershausen 1 « « 75 « (( « Neustadt a/H. 1 « M 98 « « « Niedermarsberg П/4 « « 104 (( « « Az utolsó három adat absolut maximuma azon legalább egy óráig tartó esőzéseknek, melyekről eddigelé biztos tudomásunk van. Egy óránál rövidébe ideig tartó csapadékoknál a mennyiség még nagyobb volt. Pl. Wermsdorfban i/S 15 perez alatt 31.4 mm Güterslohban 7 « <( 14.3 . Annabergben i/S 15 « « 24 « Klausthalban 25 « (( 36 « Dresdában 30 « « 41 « Wermigersdeben 30 « « 39.4 « Mainzban 30 « (( 39 « Wetzlar ban 30 « « 37.i « hullott alá. Ámbár az észlelések adatainak nagy terjedelemben való gyűjtése általában csak rövid idő óta eszközöltetik, és az állomások egymástól nagyon távol vannak, holott a legnagyobb eső- menyiségek csak kis térre szoritott viharok v agy felhőszakadásoknál esnek, tehát a megfigyelést sokszor elkerülik, mindamellett a már most előttünk fekvő anyagból azon következtetés vonható, hogy Észak-Németországban, a sikságon, 60—75 mm. óránkénti maximumot, a hegységben még többet kell számításba venni. Бу óránkénti maximum beállhat hosszabb tetemes esőzések alkalmával is, mint pl. a múlt évi aug. 2., 3-iki volt, mely 10 egész 12 mm. vízmennyiséget adott átlagosan óránként. Ha a legintensivebb lecsapódás csak akkor következik be, midőn már előzőleg több órán át esett, s a föld felületének számos apró mélyedése megtelt, az elszivárgás és elpárolgás már csak kevés enyhítő befolyást gyakorolhatnak, ekkor oly jellegű hegyeknél, mint az Riesengebirg, daczára a jó erdőállománynak : a dús lecsapódásnak több mint s/4 része fog a gyűjtő medenezékbe ömleni. így pl. a Queis folyón, Marklissa fölött, hol a vízgyűjtő terület már 300 kim2, oly víztömeg folyt le a múlt évi aug. 3-án 10 óra alatt, mely az aug. 2., 3-iki 18 óráig tartó esőnek felét teszi. Az árvizgyüjtő medenezék nagyságára továbbá irányadó a viz felfogásának és leeresztésének módja. Ha a folyó felső területének alkata következtében, annak csak egy része számára építhetők gyüjtőmedenczék, tanácsos az azokban gyülekező vizet hosszabb ideig visszatartani, hogy a vízgyűjtő terület többi részére eső csapadékból származó árhullám előbb fusson le. Ha azonban elfogadjuk, hogy az egész felső szakasz medenczékkel láttassák el, akkor az árvíz kezdetétől annak végéig a folyóba annyi viz volna bocsátandó, mennyit a folyó medre és völgye kár nélkül elvezethet, tehát csak a káros viz volna visszatartandó. A folyóba bocsátandó vízmennyiség pedig a folyónak állapotától függ; szabályozott meder sokkal nagyobb tömeget vezethet le minden kár nélkül, mint egy elfajult vízfolyás. A csapadékok hirtelen beállása és egyenlőtlen nagysága bizonyára a legnagyobb nehézséget okozza a számos gyüjtőmedencze kiömlő szerkezetének oly módon való kezelésénél, hogy soha sem több sem kevesebb, csakis az ártalmas víztömeg tartassák vissza. Ez utóbbi czélra oly hegységben, hol a gyüjtőmedencze tápláló területe nem nagy és a hol a bekövetkezhető felhőszakadás legintensivebb része jelentkezhetik, föltéve, hogy a vízfolyások oly jól vannak szabályozva, hogy minden közönséges árvíz lefolyhat duzzadás nélkül, ott legalább is 75 mm. magasság veendő számításba. Ez megfelel a legnagyobb óránkénti mennyiségnek, vagy a legnagyobb naponkénti mennyiség egyharmadának és hektáronként 750 m8, vagyis a gyűjtő terület minden négyzet kilométerére 75.000 m8. térfogatú gyűjtőmedenezét kíván. Halmos vidéken a csapadék magassága kisebb, mint a hegységben ; a viz is lassabban folyik a patakokba és folyókba; de rendszerint nagyobb is itt a gyüjtőmedencze tápláló területe. Az előbb elfogadott föltétel mellett, mely szerint csak a káros viz tartandó vissza, és ha a vízfolyások helyesen vannak szabályozva, egy-egy medencze térfogata legalább is 40 mm. magasságnak megfelelően állapitandók meg, vagyis egy hektár vízgyűjtő területnek 400 m8, tehát egy négyzet kilométernek 40,000 m8 medencze térfogat lesz szükséges; ez körülbelől megfelel a legnagyobb óránkénti esőmennyiség kétharmadának vagy a legnagyobb naponkénti mennyiség egynegyedének. E méretek igen mérsékeltek és megtörténhetik, hogy a medencze kedvezőtlen időjárás mellett megtelik vizzel, mielőtt az ártalmatlan árhullám lefolyt volna; mely esetben a medencze jótékony hatása nagyon csekély leend. Bekövetkezhetik ez nevezetesen akkor, midőn erősen megfagyott vagy magas hóval borított talajra hirtelen enyhe idő beállása folytán erős, tartós eső esik. Szabályozatlan folyókban a lecsapódás ideje alatt aránylag csak kis mennyiségű viz vezethető le, úgy, hogy a gyűjtőmeden- ezéknek nagyobb térfogatot kell nyerniök mint 75,000, illetve 40,000 m8-t négyzet kilométerenként. A württembergi kir. kormány Steinbach vidéke számára, melynek csapadékviszonyai a Riesengebirg viszonyainak megfelelnek, 100,000 m8-t számított négyzet kilométerenként. — A St. Etienne mellett épült medenezék számára 140,000 m3-t számítottak km2-ként. A Felső-Elszaszban gazdasági czélból legújabb időben épült 3 gyüjtőmedencze 211,500 illetőleg 290,300 és 608,300 m3 tartalommal bir négyzet km.-ként. Az egységár, azaz a gyüjtőmedenczék térfogati egy köbméterének ára különösen attól függ, vájjon előnyösek-e a helyi viszonyok. Ha létezik egy tágas völgykatlan és a völgyfenék csekély hosszeséssel bir, a torkolat pedig szűk, akkor a zárógát kis hosszúság mellett is nagy vízmennyiséget képes felfogni. Ha azonban a völgy az elzárás fölött szűk és meredekebb, ugyanazon zárógát a fenti víztömegnek csak egy részét képes felfogni. A költségeket befolyásolják másodsorban a szilárd és vizet , A SZILÉZIAI HEGYI FOLYÓK KÜLÖNÖS FIGYELMÉBE VÉTELÉVEL. 81 E-vkőnyv m. 1888. 11
