Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
74 A TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN VÉGHEZVITT SEBESSÉG-MÉRÉSEKNÉL KÖVETETT ELJÁRÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE. közép vízállásra redukálni; és ez rendesen a mérési időtartam j közepén észlelt vízmagasság szokott lenni. Ebből látható, hogy áradó víznél a közép időnél korábban — mondjuk délelőtt — megmért függélyek kisebbek, a délután megmértek pedig nagyobbak lesznek a redukált vízállásra vonatkoztatott helyes értékűeknél. Ha a vizszinváltozás a munka tartama alatt nem lényeges, azaz délelőtt is annyi számú és nyomatéku, vagy súlyú függé- lyeket mértünk meg mint délután, akkor nincs szükség semmi további redukczióra, mert a két ellenkező értelmű hiba igen közel kiegyenlíti egymást. Némelykor azonban előfordul, hogy úgy a függélyek száma, mint azok nyomatéka (nyomaték alatt értvén itt a fontosságot, melylyel azok az egész szelvény víztömegére bírnak) nem oszolnak úgy el a mérési közép időre nézve, hogy a hibák egymást kiegyenlítsék, amint az például megtörténik, ha délelőtt a főmederbe eső függélyeket, délután pedig a hullámtérbelieket mértük meg. Ilyen esetekben mi mérési középvizállásnak nem a napi középvizállást vettük, hanem azt, mely a nyomaték arányában a függélyek zöméhez közelebb esett. Az egész korrekczió pedig abból állott, hogy az egyes függélyek vizszin melleti rétegének szélességét (a mélységet) egyszerűen annyival nagyobbitottuk vagy kisebbítettük, a mennyit a | redukált vizszin megkívánt. (Rendesen egy nap alatt bevégzett J sebességméréseinknél ez a korrekczió csak nehány centimeter volt plus vagy minus értelemben). A függély egyes pontjainak sebességére nézve pedig változatlanul megtartottuk a mérés által nyert értékeket. Megtörténhetik azonban, hogy nagyobb folyamokban végzendő méréseknél a munka napokig eltart és ezen hosszú idő ! alatt a vizszin nemcsak hogy nem marad meg változatlanul egy magasságban, hanem az egyik irányú változásból átmegy egyszer vagy többször a másikba; mint a hogy ez tényleg megtörtént Harlacher tanár által 1878 április havában végzett dunai méréseknél, midőn a 6 napig tartott munka alatt a vizszin 55 cm. magasságú ingadozást mutatott. Ezen esetben, — midőn decimóterekre menő különségekröl van szó — már nemcsak hogy a redukált vizszin nem képezhető egyszerűen a mérés elején és végén észlelt vízállások számtani középértékéből, hanem figyelembe kell még venni azt is, hogy az egész függélyes görbe nagysága — és esetleg alakja is — megváltozik a szerint, a mint a vizszin, melyre a mérést vonatkoztatjuk, magasabb vagy alacsonyabb, mint az volt, melynél a mérés történt. Ezekre nézve Harlacher tanár számítási utón határozza meg a szükséges korrekcziókat; még pedig: A valóságos középvizállás kiszámításánál abból az elvből indul ki, hogy a középvizállás azon időnek vízállásához fog legközelebb esni, a melyben a legtöbb víztömeget mértük. Legyen Qi=*>!*; Cf= Fy'm; Q3= Far"' stb. a hol Qi Qi Qs Qi részlettömegeket F1F%F3Fi « területeket V1 , v"m stb. « középsebességeket jelentenek, és az egész víztömeg ..........akkora középvizállás kiszámításánál a részlettömegek súlyát (nyomatékát) úgy veszszük tekintetbe, hogy azt mondjuk, hogy a valóságoz közép vízállás: (77) = //. Qi+HtQi+HsQs // Q n и Q A képzeletbeli sebességeket, melyek ezen valóságos középértékre redukált vizszin mellett az egyes mérési pontokban elő- állandanak, Harlacher a következő képlettel számítja ki: Qi) 1« (v) = v (h) ahol V a valósággal talált sebességet h а к » vízmélységet (v)8l keresett sebességet (h)pedig a valóságos (redukált) vízmélységet jelentik; a értéke pedig tapasztalat szerint = 1/n. A vízrajzi osztály eddigi méréseinek kidolgozásánál nem kellett még az ilyen képletekhez fordulni, azért ezeket itt mindenféle bírálat mellőzésével oly czélból veszszük át a szerző müvéből, hogy szükség esetén más képletek hiányában bár ki is használhassa. Visszatérve ezek után mérési adataink feldolgozásához, bemutatjuk még mintáját a tömegszámitási táblázatnak, melybe a sebességmérési jegyzőkönyvből átvett adatok beírása után a rovatokban kívánt számítások eredménye bevezettetett. — Végeredményképen ezen táblázatban még összegeztük e részlettömegeket és részletterületeket, s ezeket, valamint ezeknek hányadosa által kifejezett középsebességet, feltűnőbb számok által irtuk ki. сб £ 1 A függélyes sebességi görbe • Ф ••o te M 'ф >-i СЛ йф iC A-ф N A függélyhez tartozó mederrész területe Másodperczenkint lefolyó víztömeg részlet összes Cö) ьс a «! mélysége sebessége területe területe mélysége m. m. m2 m2 m. m. m2 m3 I. _ 0-425 _ _ _ __ _ — 0-200 0-085 — — — — _ — 0-500 0-201 — _ _ — — — — 0-383 — — — — — 0-750 — 0-285 — — — — _ — — 0-378 — — — — — — 0-800 — 0-203 — — — — — — 0-280 — — — _ — — 0-450 0-113 — — — _ — — 0-220 — 0-947 2-700 0-351 38-05 13-351 11. . Jegyzet. 2. Я másodperczenkint lefolyó víztömeg kiszámítása. A víztömeg, mely másodperczenkint a keresztszelvényen átfolyik, mint tudjuk, nem egyéb, mint azon viztestnek a köbtartalma, melyet nyerünk, hogy ha a szelvény minden változó sebességű pontjánál vett függélyes vonalra felrakjuk az ottani sebességet és az igy nyert pontsorozatot egy görbe felülettel beburkoljuk. — Az ezen burkoló felület és a keresztszelvény síkja által határolt test térfogata tehát a másodperczenkint átfolyó viz tömegével egyenlő. Hogy ezen viztestnek a térfogatát minél pontosabban megkapjuk, szükséges a keresztszelvényre függélyesen (a vizszinre merőlegesen) vett vonalak hosszát, vagyis a viztest magasságait minél pontosabban ismerni. Épen ezért fektettünk oly nagy súlyt
