Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

4

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

2. Noha a Dráván fennálló vizmérczék 0 pontjai nincsenek egy összefüggő kisviz vonalára helyezve, de mivel a mérczeren- dezés alapjául elfogadható kisviz fixirozva még nincsen, — mivel továbbá a Dráva szabálytalanságánál és gyors változásánál fogva, egy a mostani viszonyoknak megfelelő 0 vonal rövid idő múlva úgy is megszűnnék az ottani esésviszonyoknak hű képe lenni, — mivel végül a hajósok rég idők óta megszokták azt, hogy a vizmérczék mostani magasságában történő leolvasásokhoz alkalmazkodjanak: mindezek következtében legczélszerübb volt a jelenlegi 0 pont magasságokat továbbra is változatlanul megtartani.

'3. A fennálló állami elsőrendű vizmérczék továbbra is fen- tartandók:

a) Eszéken, mely a Dráva alsó szakaszára nézve úgy vízrajzi, mint mederszabályozási, de főleg hajózási szempontból igen fontos vizmércze.

b) Varasdon, mivel erről a vizmérczéről — kisebb-nagyobb megszakításoktól eltekintve — 1821 óta vannak feljegyzések, melyek az ezentúl történendő észlelésekkel együtt, a meder fejlődésének megítélésére és megismerésére igen fontos adatokat szolgáltatnak, — mivel továbbá ez a pont a Dráva állami kezelés alatt nem álló szakaszának vízviszonyaira igen jellegző, általános vízrajzi szempontból pedig a felső szakasz részleges mederszabályozási munkálataira, de főleg az árvizjelzésre nézve igen fontos adatokat nyújt.

4. Az állam kezelésébe átveendők, mint elsőrendű vizmérczék :

a) a Barcson létező vizmércze, a hol a Dráva torrensebb jellege átmegy a síkság folyóinak jellegébe.

b) a Zákányban fennálló vizmércze. Az állami kezelés alatt álló Dráva-szakasznak ugyanis ez a legfelsőbb pontja, és mivel e helyen lép a Drávának és Murának egyesült víztömege a Dráva felső szakaszába, ezen a ponton a vizmércze igen fontos szolgálatot tesz. — Ezen kívül az itteni észlelések a hajózás érdekében is nélkülözhetetlenek, és a Dráva alsó szakaszán árvizjelzésre is szolgálnak.

5. Az állam által felállítandó uj elsőrendű vizmérczére van szükség:

a) Dolnyi-Miholjáczon, mivel az eszéki és barcsi állami vizmérczék közti távolság (129 kilométer) oly nagy, hogy az e két helyen észlelt vizállási adatok nem jellegezhetik eléggé a folyó ezen hosszú szakaszának általános vízviszonyai és vizváltozásait, ugyanezért Eszék és Barcs között legalább is még — Dolnyi- Miholjáczon — szükséges egy elsőrendű vizmérczét felállítani államilag kezelni és fentartani.

6. Ezek szerint a Dráva folyón:

a) Két állami elsőrendű vizmércze (az eszéki és varasdi) továbbra is az állam által fentartandó és kezelendő.

b) Két elsőrendő vizmércze (a barcsi és zákányi) egészen az állam kezelésébe átveendő; és

c) egy elsőrendű uj vizmércze (a dolnyi-miholjáczi) az állam által lesz felállítandó, kezelendő és fentartandó.

d) Rendezés után tehát a Dráván összesen öt elsőrendű vizmércze lesz államilag kezelve és fentartva.

B.

A Mura folyó vizmérczéinek rendezése.

1. A helyszínén teljesített felvételek- és adatgyűjtésekből kiderült, hogy:

a) A cs. és kir. szabadalmazott déli vasút által 1860-ban felállított és annak tulajdonában levő mura-keresztúri vasúti vizmércze az egyetlen, melyről 1880 óta folytonos és rendes jegyzések vannak, de a mércze szerkezetének hiányosságánál fogva az utóbbi években ezen vizmérczéről leolvasott kisvizek meg- bizhatlanok.

Fennáll ezen kívül ez időszerint még két állami vizmércze, úgymint Letenyén, mely jelenleg nem jegyeztetik, és Mura- Szerdahelyen, mely 1883 óta jegyeztetik ugyan, de nem hivatalos rendelet következtében, és igy nem is kellő pontossággal. — Mind a két vizmércze a zalavármegyei magyar kir. államépitészeti hivatalnak muraszabályozási kirendeltsége által, a Mura folyó felvétele és szabályozási tervezetének elkészítése czéljából — ezen felvételek tartamára — állíttatott fel 1883-ban több más mérczé- vel együtt, mely utóbbiak azonban időközben elpusztultak, miután e vizmérczék ideiglenes jellegűek lévén, csak a felvételek idejében voltak hivatva a viz változások nyilvántartására szolgálni.

Megemlittetik e helyen, hogy a magyar- és stájer-ország határszél felett, a stájerországi Radkersburgban, egy az ottani muraszabályozási mérnöki hivatal által észlelt és kezelt vizmércze létezik, mely a magyarországi felsőmura-szakaszra általános vízrajzi és árvizjelzési szempontból igen fontos adatokat képes nyújtani.

b) A Murán létező vizmérczék 0 pontjai nincsenek egy összefüggő kisviz magasságára helyezve. — Ugyanis: a murakeresztúri vasúti vizmércze valószínűleg egy, az építéskor észlelt, kisvizre, — a letenyei és szerdahelyi vizmérczék pedig valószínűleg régibb, de ismeretlen eredetű vizmérczék után állíttattak fel, de semmi esetre sem egy összefüggő vizszinre.

c) A fennálló vizmérczék különféle szerkezetűek; még pedig: a murakereszturí vasúti vizmércze egy kőpillérbe van bevésve, és igy megbízható szilárdsággal bir; — a letenyei és mura-szerdahelyi vizmérczék pedig az illető közúti hidak jármaira erősített, de minden védelmet nélkülöző egyszerű léczekből állanak, ezek tehát nem bírnak a vizmérczéknél szükséges szilárdsággal.

2. A vizmérczék 0 pontjainak jelenlegi magasságai jövőre meg nem tarthatók; mivel nincsenek egy összefüggő vizszinre állítva és mivel változatlan megtartásuk mellett eléggé fontos okok fel nem hozhatók.

Az 1883. évi felvételek alkalmával, október 10-én, fixiroz- tatott ugyan egy vizszin, ez azonban nem a kis, hanem a közép- viznek felel meg, a milyennek az a felvételi műveletben is I jelezve van.

Az egyetlen kisviz, melyről megbízhatóbb adatok állanak I rendelkezésünkre, az 1887. évi augusztus 18-iki vizszin, mely [ egyszersmind egyike az eddig észlelt legkisebb vizeknek, és mint ilyen, a 0 pontok rendezésénél leginkább vehetők tekintetbe. — Ez a kisviz azzal az előnynyel is bir, hogy fixiroztatása idejében a Mura kisvizének állása összeesett a Dráva azon kisvizével, mely