Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. Ő a torkolat alatti legközelebbi vizmérczén, — Zákányban — a Dráva vizmérczéinek rendezésénél alapul vett 0 víztől csak -j- 5 centimétert különbözött; minél fogva ennek a kisviznek alapul vételével a Mura folyó vizmérczéinek 0 vonala kellő összhangzásban fog lenni a Dráva, mint anya folyó, vizmérczéinek 0 vonalával. Mindezeknél fogva a Mura folyó vizmérczéinek rendezésekor a 0 pontok az 1887. évi augusztus 18-án fixirozott kisvizre álli- tandók, megjegyezvén, hogy miután az összes magassági adatok a Muránál a katonai lejtmérési hálózatra vonatkoznak, ez uj 0 pontok beállítása szintén a katonai hálózat fixpontjainak, illetve: a belőle fejlesztett 1883. évi muraszabályozási felvételek fixpontjainak magassági adataiból lesznek végrehajtandók. 3. Mint elsőrendű állami vizmércze fenntartandó és kezelendő a mura-szerdahelyi vizmércze, a Mura vizváltozásainak tanulmányozhatása, és különösen az árvizek előre jelezhetése czéljából. 4. Mint másodrendű állami vizmércze fentartandó és kezelendő a letenyei vizmércze, melynek adatai a Mura alsó szakaszán beálló vizváltozások tanulmányozásánál használhatók fel. 5. A fentiek szerint a Mura folyón továbbra is az állam által fentartandó és kezelendő: a) Egy állami elsőrendű vizmércze (Mura-Szerdahelyen). b) Egy állami másodrendű vizmércze (Letenyén). c) Eendezés után tehát összesen két állami vizmércze leend a Murán. C. A Maros folyó vizmérczéinek rendezése. 1. A helyszíni felvételek és adat gyűjtések alapján a Maroson fennálló vizmérczékre nézve a következők emlittet- nek meg: a) A Maroson fennálló vizmérczék közül hét darab, névszerint Makón, Aradon, Eadnán, Soborsinban, Branyicskán, Eadnótfán és Szászrégenben állami kezelés alatt áll; — továbbá négy, névszerint : Deszken, Makón, Egeresen és Perjámoson a felső-torontáli ármentesitő társulat tulajdona, és annak kezelése alatt áll; — ezenkívül öt, névszerint: Aradon, Gyulafehérvárott, Tövisen, Maros-Ludason és Maros-Bogáton a magyar kir. államvasutak tulajdonában van, és az illető osztálymérnökségek által kezeltetnek; — végül egy vizmércze, névszerint: Aradon katonai tulajdon, és általuk kezeltetik. A Maros folyón volt e szerint, a rendezés előtt, összesen: 17 vizmércze. b) A fennálló vizmérczék 0 pontjaira nézve megemlítendő, hogy az állami vizmérczék közül a makói, az aradi állami és katonai, valamint a radnai és soborsini vizmérczék 0 pontja közel állanak az 1841-dik évi kisvizszin magasságaihoz; — to vábbá: a felső-torontáli ármentesitő társulatnak vizmérczéi, névszerint : a deszki, makói, egeresi és perjámosi szintén, — a vasúti vizmérczék pedig, névszerint: az aradi, gyulafehérvári, tövisi, maros-ludasi és maros-bogáti vizmérczék 0 pontjai egymással összefüggőleg az 1883. évi februári kisviz magasságában, illetve ahhoz közel, állanak; — végül az állami kezelés alatt álló branyicskai, radnótfái és szászrégeni egymástól különböző helyi kisvizek magasságaiban állanak. — A radnótfái és szászrégeni vizmérczékre nézve megjegyeztetik, hogy az azokon mutatkozó vízállások a mederben levő gátakkal befolyásolva vannak. С) к fennálló vizmérczék szerkezete különböző; még pedig a makói, aradi, radnai, soborsini, radnótfái és szászrégeni állami, valamint a makói társulati vizmérczék az illető közúti hidakon függélyes helyzetben megerősített többé-kevésbé hiányos faszer- kezetüek, — az aradi katonai vizmércze a várcsatornájának zsilipfalára van erősítve, — a branyicskai állami vizmércze a vasúti köpillérre erősített zománczozott öntött vasból áll, mely a szabályszerű vizmérczék követelményeinek megfelel; — a gyula- fehérvári mércze a vasúti hid pillérjébe van bevésve, — a deszki, egresi és perjámosi társulati mérczék rézsútos helyzetben megerősített kellő szilárdságú famérczék, végül: az aradi, deszki, maros-ludasi és maros-bogáti mérczék vasúti hidakra erősített többé-kevésbé hiányos faszerkezetüek. 2. Noha az 1841-dik évi tényleges kisviz a Maros-toroknál 0-407 m., az erdélyi határnál pedig 0-130 méterrel volt alacsoI nyabb, mint az 1841-ben fixirozott vizszin, mégis mivel a legrégibb eredetű és kiváló fontosságú aradi mércze 0 pontja az 1841-iki fixirozott vízhez közel áll, — mivel továbbá az igen kiterjedt és az ármentesitési munkálatok alapjául szolgáló felső- torontáli társulati vizmérczék az 1841-ben fixirozott kisvizen alapulnak, — végül: mivel ezen vízről részletes fixirozási adataink vannak, holott az 1841-ki legkisebb viz csak nehány helyen volt tényleg észlelve, — mindezeknél fogva indokoltabb és czél- szerübbnek látszik a vizmérczék 0 pontjainak vonalául — a Maros torkolatától Erdély határáig— az 1841-ben fixirozott kis- vizet elfogadni és a rendezés utáni 0 pontokat ennek magasságába helyezni. A Marosnak Erdélybe eső felső szakaszán nem lehet a 0 pontok magasságait olyképen megállapítani, mint az alsószakaszon, mivel sem vizmütani felvételek, sem pontos lejtezések nem állanak rendelkezésünkre; tekintetbe veendő ezenkívül, hogy itt főleg a vizszinnek relativ emelkedése és az árhullámnak mily magasságban való lefolyása képezik azokat a legfontosabb tüneteket, melyeknek adatait a vizmérczék szolgáltatni liivatvák: minélfogva legczélszerübb az állami és vasúti vizmérczék eddigi 0 pontjait, melyek ezentúl mint állami mérczék lesznek kezelendők, megtartani; ott pedig, hol uj állami vizmércze lesz felállítandó, annak 0 pontja a legközelebbi két vasúti mércze vízállása szerint lesz beállítandó. 3. Elsőrendű állami vizmérczeképen továbbra is fentartandó: a) Makón, mivel annak fennállása úgy általános vízrajzi, mint hajózási, ármentési és mederszabályozási szempontból egyaránt indokolt, és ezen mércze az alsó Maros-szakasz összes víztömegének s vizváltozásainak tanulmányozására úgy magára a Marosra, mint az anyafolyóra: a Tiszára nézve, nélkülözj hetetlen. b) Aradon, a hol mint az állami kezelés alatt álló folyamszakasz középpontján a folyammérnöki hivatal székhelyén, különös tekintettel Arad városra, egy elsőrendű állami vizmércze további fentartása múlhatatlanul szükséges. c) Radna-Lippán az igen élénk és kereskedelmileg fontos tutajozás és a hajózás szempontjából.
