Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
Nagy méltóságú Minister Úr! Kegyelmes Uram! A volt közmunka és közlekedésügyi magyar kir. minister úr ő nagy méltósága, 1888-ik évi márczius hó 14-kén 10,238. sz. alatt kelt magas rendeletével, jóváhagyván a vízrajzi osztálynak 1888-dik évi munkaprogrammját, e szerint az osztálynak 1888-dik évi teendői a következőkből állottak: I. A vizmérczék rendezésének folytatása a Dráva, Mura és Maros folyóknál. II. Vizemésztések mérésére alkalmas szakaszok kijelölése a Dráva, Mura és Maros folyóknál. III. A vizsebességek közvetetten megmérésének folytatása a Tisza legalsó szakaszán, és az igy nyerendő adatok feldolgozása, valamint az illető helyekre vonatkozó vizemésztések görbéinek megszerkesztése. IV. A Tiszameder alakulásának nyilvántartása czéljából szükséges műveletek megindítása; névszerinti az állandó fixpontul szolgáló fixkövek beszerzése és felállítása, azonkívül a hiányzó tiszamenti kataszteri térképek beszerzése. V. A dunai árvizek leíolyási viszonyainak tanulmányozása, különös tekintettel a budapesti folyam-szakaszra. VI. Az árvizjelző szolgálat berendezésének megindítása a Tiszánál; névszerint a Tiszára vonatkozó adatok összegyűjtése és lehető feldolgozása, a mennyire t. i. azt a rendelkezésre álló erő és idő megengedi. Ezeken kívül még a következőkkel lett a vízrajzi osztály megbízva: VII. A budapesti, mohácsi és újvidéki dunai, — továbbá: a szolnoki tiszai, — és aradi marosi magyar kir. folyammérnöki hivatalok által végrehajtott vizmütani felvételek megállapítása, ellenőrzése és felülvizsgálása. VIII. Az árvizekre vonatkozó statisztikai adatok beszerzése, gyűjtése és feldolgozása tárgyában teendő javaslattétel. IX. A Hármas-Kőrös gyomai szakaszán várható árvizmagas- ság kipuhatolása czéljából utólag még szükségesnek mutatkozott vizsebesség-mérések végrehajtása és a nyerendő adatok feldolgozása. X. A Maros hatásának tanulmányozására, és a Szeged város melletti tisza mederalakulásának nyilvántartására szolgáló kereszt- szelvények felvétele és feldolgozása. A fentiekben körvonalozott 1888-dik évi munkaprogramm előbocsátása után van szerencsém, a vízrajzi osztály részéről — annak alapján — 1888-ban követett eljárások módozatairól és elért eredményekről, az alább következőket mély tisztelettel jelenteni. A vizmérczék rendezésének folytatása a Dráva, Mura és Maros folyóknál. A hazai folyók vizmérczéinek helyszíni megvizsgálása, és a vizmérczék törzskönyvének szerkesztéséhez szükséges adatok összegyűjtése — a vizmérczék rendezésével együtt — 1886-dik évben megindittatván, azok ugyanabban az évben a Duna és Tisza, 1887-ben pedig a Bába, Vág, Szamos, Kraszna, Bodrog, Latorcza, Laborcz, Ondava-Tapoly, Berettyó és Kőrös folyók nál be is fejeztettek. Ezek után 1888-ban a Dráva, Mura és Sza- , mos folyók voltak beutazandók, tanulmányozandók és vizmér- ! czéik rendezendők; — a mi meg is történt. Ez alkalommal szintén szemelőtt tartottuk mindazokat az általános elveket, melyeket a Duna, Tisza és mellékfolyói vizmérczéinek rendezésénél követtünk, s a vízrajzi osztály évkönyveinek I. és II-dik köteteiben annak idejében elsoroltunk. Ezen általános elvek alapján időközönkint beterjesztettük a fentebb megnevezett mellék folyók vizmérczéinek rendezéséről szóló javaslatainkat, melyek a volt közmunka, és közlekedésügyi magyar kir. minister úr ő nagyméltósága által belybenhagyat- ! ván, kivonatilag a következőket foglalják magukban. A. A Dráva folyó vizmérczéinek rendezése. 1. A helyszínén véghezvitt felvételek és adatgyűjtések szerint: a) A Dráva folyón jelenleg négy rendesen észlelt vizmércze áll fenn, melyek állami vizmérczék módjára kezeltetnek és állami költségen olvastatnak le; úgymint: a varasdi, zákányi, barcsi és eszéki. — Ezek közül azonban — szorosan véve — csak a varasdi és eszéki vizmérczék vannak az állam tulajdonába, a barcsi ! és eszéki pedig a magyar kir. államvasutaké. b) A vizmérczék 0 pontjainak magasságai a Dráván nincsenek egy összefüggő kisvizszinre állítva, hanem régibb időkből származó különböző kisvizek magasságaiban vannak elhelyezve. c) A vizmérczék faszerkezetüek, melyek közül az eszéki vizmércze a hid jármára van erősítve, — a barcsi egy czölöpre, — i a zákányi egy erős szerkezetű jégtörőre, — és a varasdi a közúti hidjáromra. I. 1*
