Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN VÉGHEZVITT SEBESSÉG-MÉRÉSEKNÉL KÖVETETT ELJÁRÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE. 61 szín közelében történt mérés után) a szárnyat felszínre húzni, megvizsgálni, letisztítani és a rajta talált esetleg akadályt a jegyzőkönyvbe beírni. ß) Az észlelési adatok átvitelére szolgáló eszközök. Említettük már egy helyen, hogy a vízrajzi osztály sebesség- méréseinek nagyobb része az Amsler-féle, — másik része pedig — 1889. év tavaszán — a Woltmann-féle régibb szerkezetű szárnynyal végeztettek. Az adatok — nevezetesen a szárnyforgások — jelzése villamos utón történt és csak kivételes esetekben — midőn oly hullámtereken kelletet mérni, a hová az uszóhiddal, vagy a kapcsolt ladikokkal nem lehetett beférni, — olvastattak le a forgások közvetetleniil a számláló kerekekről. A villamos utón beérkezett jelek, vagy gép által írattak fel közvetetlenül, vagy az észlelő jegyezte fel azokat hallás után. Gép által csak az uszóhidról végzett mérések jegyeztettek fel, mivel ez sokféle és komplikáltabb szerkezetű műszereket igényel. Első sorban ezen utóbbiakat akarjuk itt bemutatni. Észlelni, mint tudjuk, főleg kétfélét kelletett; a viz által hajtott szárny forgásainak számát és az ezen forgási számoknak megfelelő időt. — A forgások számának villamos utón való átvitelére a szárny kétféle érintkezővel (kontakt) van felszerelve: az egyik, mely a szárnynak minden egyes forgását jelzi, a szárny tengelyén van alkalmazva, a másik pedig, mely minden 100 forgásnál küld egy villamos áramot a jelző készülékbe, a számláló kerékre van helyezve. Mindkettő külön-kiilön, vagy együtt is használható. Az érintkező maga, ezüstözött, vagy kis platina-lemezzel borított, két fémdarabból áll, melynek egyike (villamos vezetés tekintetében) elszigetelten, a másik pedig közvetetlenül — fémileg — van a szárny testvével összekötve. — Az Amsler szárnyon alkalmazott érintkezők, a III. tábla 5-ik ábrájában vannak feltüntetve. A minden forgást jelző érintkező az ábra bal oldalán úgy van szerkesztve, hogy a szárny gerendélyére egy harmadrész körtárcsa van forrasztva uj ezüstből és ezen Vs tárcsa kaucsuk- ból pótolt teljes tárcsává van kiegészítve. Ez képezi tehát a szárny testével fémileg összekötött részét az érintkezőnek. A szigetelve összekötött másik rész egy (szintén uj ezüstből készült) rugóból áll, mely kaucsuk-lemez közvetítésével van a szárny testéhez erősítve és mely a tárcsával folytonosan érintkezvén, a szárny forgása alatt annak majd a férni részletével, majd a kanosuk részszel jut érintkezésbe. A 100 forgást közvetítő kontaktusnak fémileg összekötött része egy, a számláló kerékbe csavart, kis fémpeczekből áll; a szigetelt összeköttetésben álló részt pedig egy, ezen peczek magasságában rugó által megtartott és kaucsuk- vagy csontlemez segélyével megerősített, uj ezüst emeltyű képezi. Az egyes forgásokat jelző kontaktus e szerint addig működik, mig a szárny 1/з forgást megtesz, a 100 forgást jelző pedig úgy van berendezve, hogy az érintkezés 10—12 szárnyforgás tartamának megfeleljen; miből következik, hogy lassú vízben is (midőn az egyes forgásokat jelző kontaktus lesz bekapcsolva), sebes vízben is, elég ideje van az érintkezésnek arra, hogy a villamos áram hatását a felfogó készülékekben kellőleg jelezhesse. A jelző alkatrészeknek összekapcsolása a viz fölött levő teleppel és felfogó készülékkel vázlatosan a VII. tábla 2-ik és 3-ik ábrájában van feltüntetve. O-nál van a szárny tengelyére erősített tárcsa, melynek átvonalozott része kaucsukból van készítve, r a fémrugó, mely a rajzban az egyik végével a tárcsának férni részén fekszik. A szárny testével összeköttetésben álló csavarból indul ki egy huzal és megy a villamos telep egyik sarkához; a telep másik sarkából folytatódik a huzal a felfogó készülék egyik szorító csavarjához, ennek második csavarjától pedig a sodrony- vezeték vissza megy a szárnynyal elszigetelten összekötött r rugóhoz. Miből látszik, hogy mindaddig, mig a rugó a szárny tengelyén levő tárcsának fém részén csúszik, a villamos vezeték zárva van és az áram keringhet. — Az áram keringése alatt pedig a felfogó készülék folytonosan végzi azon meklianikai munkát, mely az észlelési eredmények közvetetlen vagy közvetett feljegyezheté3e végett szükséges; t. i. vagy egy delejtüt tart lengő mozgásban, vagy egy csengetyüt szólaltat meg, vagy végre maga a felfogó készülék írja le az áram által közvetített észlelési adatokat. 1. Az Írógép. (Chronograph.) Az uszóhidon önjegyzésre berendezett felfogó készülék a I mindenki által ismert Morse-féle távirógépből áll, azzal a különbséggel, hogy a Morse-féle gépnek 1. Írókarja helyett itt 4 ilyen I kar van és hogy a papírszalagot itt nem óramű hajtja, hanem villamos áram által táplált motor. • Az írógép szerkezete a VIII-ik táblán van elől- és felül- nézetben feltüntetve; m—m betűkkel vannak megjelölve az egy- egymáshoz tartozó villam delej párok; melyek mint tudjuk patkó- alakú lágyvas magvakra húzott és selyemmel elszigetelt sodrony - ! tekercsekből állanak és ezen sodronytekercsek végei a c—c-vel jelölt csavarpárok alá vannak szorítva olyformán, hogy mindegyik villamdelej pár igy összeállítva, egy-egy olyan felfogó készülék szerepét játszsza, a milyen az előbbeni oldalon az áramkör bemutatásánál vázolva lett. — A fennálló helyzetben levő vil- lamdelejek fölött (állító csavarral és rugóval r) szabályozható 2—3 mm. távolságban lebeg egy két karú emeltyű, egyik végére erősített lágyvasdarab h horgony, az emeltyű másik végén keresztül pedig — szintén szabályozható magasságban álló t aczéltű van csavarva, mely aczéltű hegye az emeltyű első végének lebillenése által egy körülbelül 1 '5 cm. széles és foroghatóvá készített b fémhengerbe vágott barázdába nyomul. Ezen barázdált fémhenger mellett igen közel áll egy ugyanoly nagyságú másik fémhenger, melynek felülete érdessé van reszelve és mely a villamos motor által folytonos mozgásban tartatik, mi által a két henger közé tett papírszalag —mely először a tű és a barázdált henger között, azután a barázdált és az érdes felületű henger között halad — а Г tartánykerékröl lefejtetik és a tű előtt elhuzatik. Ha most — az áramkör vázlatrajza szerint — (1. VII. tábla, 2-ik ábra) a szárny forgása következtében az r rugó a tengely férni részével érintkezik, akkor — mint tudjuk — a villamfolyam, a jelfogó közvetítésével, az Írógép sodronytekercsét körülfutja, mi által a tekercsben levő lágyvas magvat (a folyam erősségének, a sodronytekercs méreteinek és a sodrony hosszának megfelelő erősségű) delejjé változtatja át, mely a fölötte lebegő lágy- vasvégü emeltyükart azonnal magához rántja és addig megtartja, mig csak a folyam a szárny tovább forgása által meg nem sza-
