Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A. TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN VÉGHEZVITT SEBESSÉG MÉRÉSEKNÉL KÖVETETT ELJÁRÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE. 51 A mily bizonyos azonban, hogy a számos képlet közül általánosságban egyik sem alkalmas arra, hogy minden folyónak vízvezetési törvényét csak hozzávetőlegesen is megadja, ép oly j valószínű, hogy egyes folyamokra, vagy legalább egyes folyam- | szakaszokra lehetséges lesz találni, a hozzáférhető és kipuhatolható tényezők között olyan összefüggést, mely a víztömeget a gyakorlati életben kielégítő pontossággal megadja. Es ez a nagy fontosságú czél lebegett a vízrajzi osztály szeme előtt, midőn elhatározta, hogy a közvetetten módon végrehajtandó vizsebességmérései alkalmával egyúttal ki fog terjeszkedni azon adatoknak beszerzésére is, melyek segítségével összehasonlíthatók lesznek a tényleges mérések eredményei a használatban levő empirikus képletek eredményeivel, hogy megállapítható legyen az egyik és másik hazai folyóra, vagy ezeknek egyes szakaszaira, melyik képlet, illetve ennek melyik kategóriájához tartozó állandó együtthatói veendők legczélszerübben számításba azon esetekben, midőn a közvetetten mérésről lemondani és számítási módszerhez folyamodni kénytelenek leszünk. E végből szükséges felvenni, minden egyes bevégzett viz- sebességmérésnél, lehető legpontosabban, mindkét parton a vizszinnek akkori esését, valamint 100 méternyi távolságokban 5 meder keresztszelvényt a mérési szelvény fölött és 5-öt a mérési szelvény alatt, hogy ezáltal a számításból kiküszöbölhető legyen a szelvények természetes rendetlenségéből eredhető káros befolyás. Ha még hozzáteszsziik, hogy a sebességmérések alkalmával a vizszinmagasság változásai és a légkörnek helyi mozgása is pontosan megfigyelendők, ezzel megismertettük azon általános munkakört, mely a vizsebességmérési kirendeltségnek elő volt Írva. b) Я mérési szakaszok (szelvények), függ éljek és észlelési pontok megválasztása. Észlelési időtartam. 1. A szelvények helyei. A vizsebesség méréseknek legközelebb fekvő czélja lévén a másodperczenként lefolyó víztömegek megállapítása, minden további elmélkedés nélkül magától következik, hogy ott kell mérni, a hol a lefolyó víztömegek nagysága változásnak van alávetve. A víztömegek változásai azonban tudvalevőleg három okból eredhetnek; nevezetesen: 1. mellékfolyók beömlése következtében, 2. azon okból, hogy a viz a folyam medrét kitöltve és az ártereket elborítva raktározódik (mely raktározott viz csak később és lassabban húzódik lejebb) és 3. mert a víznek egy része útközben részint beszivárog a földbe, részint pedig elpárolog. Az első körülmény a víznek megszaporodását, a másik kettő pedig annak megfogyását okozza. Ha csak tisztán ezen szempontokból kellene a vizsebességmérési szakaszokat megválasztani, akkor egyszerűen minden mellékfolyó beömlése fölött és alatt lehetne a mérési szakaszokat megállapítani, mert ezzel megtalálnék a két mellékfolyó közötti raktározás — megfogyás — nagyságával együtt az egyes mellékfolyók által szolgáltatott vízmennyiséget is. Azonban még más körülményekre is kell tekintettel lenni a vizsebességmérési szakaszok helyes megválasztásánál. A szelvénynek ugyanis lehetőleg zártnak kell lenni, mi alatt az értendő, hogy vagy magas partok között följön a viz, vagy csak mérsékelt távolságokban legyenek épülve a védtöltések, nehogy a túlságos széles hullámtérben lefolyó víznek oly csekély sebességét kelljen megmérni, melyet műszereinkkel «szlelni nem tudnánk, vagy a nagy szélesség miatt a munka időtartama túlságos hosszúra nyujtatnek. Egy további figyelembe veendő körülmény az, hogy a vizsebességmérési szelvény körüli folyamszakasz lehetőleg szabályos legyen; értvén ezen szabályosság alatt úgy a meder egyenességét, mint annak a szelvény körüli egyenletes mélységi formá- czióját. Kanyarban fekvő vagy elzátonyosodásra és szigetképződésre hajlandó folyamszakaszok határozottan kerülendők; mert i a kanyarokban fekvő folyamszakaszokban a viz sodra a partok homorú oldalát - - centrifugál erejénél fogva is —jobban alámosván, a medernek ezen részét túlságosan kimélyiti, a másik oldalát pedig eliszapolja. Zátony- és szigetképződésre hajló folyam- I szakaszokban pedig a folyam sodra soha sem lévén párhuzamos I a partok szélével, tehát nem is merőleges a normálisan kitűzendő I keresztszelvényre, ebből azon nagy hátrány áll elő, hogy a sebességet mérő szárny soha sem áll merőlegesen a keresztszelvény irányára, minélfogva a talált sebességeket mindenkor a megfelelő szárnyirány és keresztszelvény közötti szög cosinusával kellene megszorozni, hogy helyes eredményt kapjunk, mely műveletet pedig már azért is képtelenek volnánk végrehajtani, mert a szárny elhajlását — viz alatt — nem ismerjük. Végül figyelembe kell még venni a szelvények megválasztásánál (kivált ha, mint nálunk, a különféle vízmagasságoknak megfelelő vízmennyiségek megállapítása a főczél) azt is, hogy mellékfolyók felett a mérési szelvény mindig ezen mellékfolyó duzzasztási határán túl legyen felvéve, nehogy egy és ugyanazon vízállásnál kétféle eredményt kapjunk, a szerint, a mint az a bizonyos vízmagasság a főfolyó áradása vagy a mellékfolyó visz- szahatása által okoztatott. 2. A fiiggélyek megállapítása. Általánosan elfogadott elv az, hogy inkább kevesebb füg- gélyben történjék a mérés, de lehetőleg pontosan és hosszú időtartamú észleléssel, mint túlságos sok függélyben, midőn kényszerítve volnánk az egész szelvény megméréséhez rendelkezésre álló többnyire rövid időnek csak kis hányadát fordítani az egyes függélyek megmérésére. Rendes szelvényben ugyanis a viz sebességének változása (vagyis a meder szélességén át ugyanazon magasságú rétegekben mutatkozó sebességek változása) jóformán mindenütt egyenletesen megy végbe a rendesnek feltételezett szelvény egész szélességén át, mivel ezen sebességváltozások szoros összefüggésben állanak a vízmélységekkel, ezek pedig normális szelvényben szintén meglehetős átmenetes változásokat mutatnak. Ezt tudva, elegendő annyi függólyt állapítani meg, a hány feltűnőbb töréspontja van a meder szelvényének. — Azon kérdésre azonban, hogy ezen függélyek a medernek töréspontjainál vétessenek-e vagy 2—2 töréspont között, arra a nézetek eltérők. 7*
