Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
50 A TISZÁN ÉS MELLÉKFOLYÓIN VÉGHEZVITT SEBESSÉG-MÉRÉSEKNÉL KÖVETETT ELJÁRÁS RÉSZLETES ISMERTETÉSE. mérnökök — kik a lehető legnagyobb buzgalommal működtek és — ideiglenes jellegű felszerelésükön nem ritkán életveszélylyel is daczolva, tényleg megmérték a lefolyó viz tömegét. — Szervesen összefüggő s az illető folyam minden egyes afíluensére és mindenféle vízállásra kiterjedő mérések azonban az utóbb említett korszakban sem történtek. Ezen nagy feladat megoldása a vízrajzi osztálynak tartatott fenn — és ez, áthatva a reá bízott kérdés nagyfontosságától, megalakulása után azonnal hozzá is látott a munkálatoknak rendszeres és szakadatlan keresztülviteléhez. A vízrajzi osztály, midőn ezen nagyszabású munkálatok küszöbén állott, már rendelkezett a vizsebességmérésekhez szükséges egynémely műszer felett. Beá maradt t. i. az előbbi korból néhány régibb és újabb szerkezetű Woltmann szárny, 2 drb másodperczes óra, 1 villamjelzésü kronométer, 1 villamos iró- készülék, 3 drb villamos jelfogó, 1 távmérő s több apróbb mérési eszköz. Yizi járómüvekről, egyéb hajózási eszközökről és szerszámokról azonban szó sem volt, mert az előbbi korban teljesített mérések, a mint fentebb említve volt — mind csak ideiglenes felszerelésekből, és egy-két egészen más ezélra készült, vagy épen kölcsön vett ladikról történtek. A tervbe vett munkálatok nagy terjedelmére és hosszú időtartamára való tekintettel, gondoskodni kellett tehát mindenekelőtt oly vizi járóművekről, melyek a tulajdonképeni mérések keresztülviteléhez szükségesek, valamint egy nagyobb méretű fedett hajóról, mely egyrészt szertárul, másrészt pedig a munkás személyzet lakhelyéül és a működő mérnöknek mozgó irodájául szolgáljon. — A hajókon kívül fel kellett a telepet szerelni megfelelő számú horgonyokkal, karókkal, kötelekkel és a netalán hirtelen szükséges segédeszközök előállításához és hajójavitá- sokhoz megkivántató kézi szerszámokkal és nyers anyagokkal. Mindezen — később részletesen felsorolandó és leírandó — járóművek, hajózási eszközök, valamint a mérő műszerek kiegészítésére szolgáló egynéhány készüléknek a beszerzése lehetővé vált azon véletlen körülmény folytán, hogy a vízrajzi osztály, mely csak 1886. május havában kezdte meg működését, az 1886-ik évre engedélyezett pénzadományát nem használhatta fel egészben a folyó kiadásokra, úgy, hogy a megmaradt összeg — ministeri engedélylyel — ezen felszerelések beszerzésére volt fordítható. ELSŐ FEJEZET. Általános rész. а) Л sebességmérések végrehajtásánál követett irányelvek. A bevezetés elején idézett s csak általánosságban tartott programm alapján a vízrajzi osztály a mérések kiviteléhez részletesebb munkatervet dolgozott ki, mely lényegében a következő alapelveket tartalmazza: 1. A mérések mindenütt kivétel nélkül közvetetlen módon hajtandók végre; vagyis a víztömegek nagyságára vonatkozó eredmények mindennemű kombináczió, elmélkedés, vagy — még olyan biztosnak vélt — theoretikus eszközök segítségül vétele nélkül, tisztán csak a legújabb s legjobbnak elismert mérő műszerekkel (Woltmann-féle szárnyakkal) való tényleges szigorú és pontos megfigyelésekből állapitandók meg; mi végből az észlelések minden mérési függélyben egészen a mederfenékig ter- jesztetendők ki. — A közvetetlen mérések azon módozata pedig, melylyel a szelvényen át csak a viz felszínének sebessége méretik meg különböző helyeken, és ebből a felszíni sebességekből azután számítás utján határoztatik meg a kívánt középsebesség, — másodrendű fontosságúnak tekintendő, mivel az eredmény pontossága szintén csak egy képlet megbízhatóságától függ. Ez utóbbi mérési mód csak azon esetekben engedtetik meg, ha a pontonkénti mérések hosszú időtartama alatt oly nagymérvű vizszinváltozás lenne várható, hogy ezen méréseknek egy középvizállásra való redukálása czéljából még kérdésesebb értékű képletekhez kellene folyamodni, mint a milyen képlet a felszíni sebesség és a középsebesség közötti összefüggés kiszámítására használtatik; vagy ha a teljes felszereléssel rendelkező égjük mérnök-csapat — a gyors vizszin változás miatt — csak legfeljebb 2 szakaszt vállalhatna el, s a többi szakaszokra ideiglenes jellegű és a mederfenékig terjedő mérések kivitelére kevésbbé alkalmas felszerelések volnának összeállíthatók, vagy végül még a nagy felszereléssel működő mérnöki kirendeltség is felszíni sebességet mérhet azon esetben, ha a rendkívüli nagy vízmagasság miatt, oly közlekedési nehézségek elé kerül, hogy nagyobb hajóit elhagyva, szintén csak ideiglenesen összeállított járó művekről kell dolgoznia. Mindezen kivételesen megengedett felszíni sebességmérésekből nyert eredmények azonban csak akkor használandók fel, ha a nagyobb számban keresztülvitt részletes mérések igazolják, hogy a felületi sebesség és középsebesség közti összefüggést kifejező képlet az eredményt a gjrakorlati életben elfogadható hiba határán belül adja. 2. Bármennyire legyen kívánatos a lefolyó víztömegeket mindég és mindenütt csak közvetetlen mérések által határozni meg, mégis igen gyakran előfordulhat az az eset, hogy a közvetetlen mérésnek körülményes módozatáról le kell mondanunk, történjék az akár az időnek, akár a megkivántató pontos műszerek és felszerelések hiányából, akár pedig, ha szükségünk van a másodperczenkinti víztömegre oly vízmagasságnál, mely esetleg még be sem állott, vagy vezető képességére azon medernek, mely még csak tervezés alatt áll stb. Ilyenkor, mint tudjuk, rendesen gyakorlati képletekhez szoktunk fordulni, melyek a meder nagyságától, alakjától, érdességi fokától és a vizszin esésétől függő tényezőket tartalmazván, a víztömeget nagyobb kisebb pontossággal' megadják. A milyen nagy azonban azon képletek száma, melyek a világnak legkivá- I lóbb bidroteknikusai által — pontos és beható kutatásaik alapján — felállittattak, ép oly eltérő eredményeket adnak ezek egyes specziális esetekben. De nem is lehet ez másképen; mert, ha el is tekintenénk attól, hogy már a képletek nagy száma maga is azt mutatja, hogy minden egyes folyamnál — melynek ténylegesen megmert adataiból empirikus utón keletkeztek ezen képletek, — más-más tényezőket kellett az egyes szerzőknek felvenni, hogy a tényleges méréssel egybehangzó eredményt adjanak: nem is volna könnyen elképzelhető, hogy a természetnek oly végtelenül változatos viszonyai között fel lehessen állítani egy oly képletet, mely 2—3 tényezővel minden folyónak vízvezetési törvényét magában foglalja. 1-----ПТ“'’----1 Г TT~ I
