Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
18 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. tolása és megismerése, továbbá: az árvizek mérvének csökkentése és az azokból származó veszélyek lehető elhárítása érdekében beszerezni, gyűjteni és feldolgozni mindazokat az adatokat, j melyek az árvizek lefolyási viszonyait jellemzik. E szükségletnek eleget teendő — az országos m. kir. statisztikai hivatal kezdeményezésére — 1888. évi junius 2-án 19,130. sz. alatt kelt rendelettel, a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága kegyes volt egy | értekezletet egybehívni a végből, hogy az árvizekre vonatkozó statisztikai adatok miként történendő beszerzése s egybegyűjtése iránt tanácskozzék, és hogy ezen tanácskozás alapján a vízrajzi | osztály állítsa egybe az ide vágó adatok kimutatásait. Ezen adatok — az értekezlet javaslata szerint — részint a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr által az ő ministeriumában létesített vízrajzi osztálytól, — továbbá a | m. kir. államépitészeti és folyammérnöki hivataloktól, — végül a fenttisztelt minister úr felügyelete alatt álló ármentesitő és belvizszabályozó társulatoktól, részint a m. kir. belügyminister által a törvényhatóságoktól, illetőleg a községektől volnának beszerzendők, és a múltra nézve egyszersmindenkorra, a jövőre nézve pedig esetről-esetre az országos m. kir. statisztikai hivatalnak feldolgozás végett kiszolgáltatandók. — Ezzel kapcsolatban az értekezlet egyenként külön felsorolta javaslatában mindazokat az adatokat, a melyeket a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister és azokat a melyek a m. kir. belügyminister által volnának az országos m. kir. statisztikai hivatal rendelkezésére bocsátandók. Az értekezlet javaslatát úgy a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir minister úr, valamint a m. kir. belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott О Felsége személye körüli m. kir. minister úr ő nagyméltóságaik elfogadván, ezen utóbb j tisztelt minister úr magas kívánságára a gyűjtendő adatok közé az árvizekből származó megbetegedések száma és egyéb egészség- | ügyi adatok is felvétettek. Az előadottak alapján a vízrajzi osztály feladatává vált úgy a kimutatások alakja és tartalma, valamint az adatok beszolgáltatásával megbízandó közegek- és hivatalokhoz intézendő utasítások szövege iránt javaslatot tenni. A szóban forgó adatok ugyan is, természetök szerint, részben a m. kir. folyammérnöki (vagy az állami elsőrendű vizrnér- czéket kezelő államépitészeti) hivataloktól, — részint a törvényesen megalakult s a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága felügyelete alatt állott ármentesitő, vizszabályozó és belvizlevezető társulatok mellé rendelt minis- téri megbízottak — és a hol ilyenek kirendelve nincsenek, az illető ministeri biztos, — vagy végül a törvényhatóságok utján a közigazgatási járási tisztviselők által állitandók egybe és küldendők be. Ehhez képest 13 különféle kimutatást és 3 utasítást dolgozott ki a vízrajzi osztály, — az országos m. kir. statisztikai hivatal egyetértésével, — melyeket a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister úr ő nagyméltósága 1888. évi 55,831. szám alatti rendeletével méltóztatott helybenhagyni. A kimutatásokat, úgyszintén a fentieknek részletesebb előadását a vízrajzi osztály évkönyvei jelen, III-ik (1888-dik évi) kötetének III-ik részében közlöm egész terjedelmében. Vizsebesség-mérések a Berettyó és Körös folyókban. A Hármas-Körös gyomai szakaszán várható árviz-magassá- gok kipuhatolása, már kezdettől fogva, egyik feladatát képezvén a vízrajzi osztálynak: az e végből szükséges tanulmányozást még 1886-ban megindította, a mit azonban 1887-ben sem fejezhetett be teljesen, mivel a magasabb vizek kimaradása miatt végre nem hajthatta a másodperczenkint lefolyó víztömegeknek közvetetten mérések általi meghatározását. Erre csak a következő 1888-diki tavaszi nagy vizek idejében nyílt alkalom, a midőn is a lefolyó víztömegek meghatározására szükséges közvetetten viz- sebesség-mórések tényleg végrehajtattak úgy a Hármas-Körösben, mint mellékfolyóiban: a Berettyó, Sebes-, Fekete-és Fehér- Körösben. Minthogy azonban a szóban levő folyóknál körülbelül egy időben állván be a kulmináczió, öt különböző, egymástól távol fekvő helyeií, majdnem egy és ugyanazon időben kellett a viz- sebességet megmérni, a rendelkezésre álló felszerelés és erőhöz képest csak felszíni sebességmérések történhettek, de ezen kívül a keresztszelvények, valamint a viz színének esése is, mind az öt helyen, újból felvétettek, és mindezekből határoztattak meg a másodperczenkint lefolyó víztömegek. A szükséges adatok ilyképen beszereztetvén, ezeknek fel- használásával a Hármas-Körös gyomai szakaszán várható árvíz - magasságok kipuhatolásának tanulmánya befejeztetett; mely egész terjedelmében a vízrajzi osztály évkönyvének II. (1887-ik évi) kötetében már közölve is van. X. A Tiszameder felvétele Szeged városa mentén. A tiszai vizsebesség-mérési munkálatok folyamata alatt már 1887 őszén beállott egy olyan időszak, midőn a Tisza vize huzamosabb ideig kevés változással egy magasságban állott, még pedig olyan vizszinben, melynél a sebességmérés az egész vonalon már mindenütt végre volt hajtva. Az újabb sebességmérésekre alkalmas vízállás bevárása végett az összes felszerelések Szegedre, mint a tanulmány alá vett szakasz központjára, lettek ennélfogva felvontatva, a hol, mint az akkori időjárásból és a vizjelzésekből következtetni lehe- ! tett, legalább két heti vesztegetésre volt kilátás. Leszerelni erre az időre az egész telepet, nem volt ajánlatos, mert kérdésessé vált volna ez által a mérésnek rögtöni folytat- hatása, ha esetleg váratlanul következett volna be egy alkalmas vízállás; irodai munkával pedig eltölteni az időt élő vizen, meglehetős nagyszámú munkás személyzettel, indokolatlan sok költséget okozott volna; miért is czélszerünek tartottam, a volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltó- ságának utólagos helybenhagyásával, a szabad időt egy olyan munkára forditani, mely programmunkban nem volt ugyan felvéve, de oly természetű, melyet a fenforgó viszonyoknál fogva előbb-utóbb különben is szükséges volt megkezdeni. Általánosan ismert dolog ugyanis, hogy Szeged városának IX.
