Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 17 Az 1889. évi előirányzatból elkészült: 1. Az 1:100,000 mértékű hosszszelvény I. példánya. 2. Az 1 : 7200 mértékű térképnek másod példánya, melybe már csak a keresztszelvények és a szabályozási vonalak írandók be. '3. Az 1:20,000 mértékű térkép Il-od példánya, melybe szintén csak a keresztszelvények és a szabályozási vonalak rajzo- landók. 4. Az 1:100,000 mértékű térkép Il-od példánya kevés hiányokkal. у) Az újvidéki folyanimérnöki hivatal szakaszán teljesített munkák. Az 1888-ik évi munkaprogramm kétféle munkálatot foglalt magában, t. i. az 1887. évből elmaradt és az 1888-ik évre előirányzott munkákat. Az 1887. évi programm elmaradt munkáiból teljesittetett: 1. A Vásárhelyi-féle fixpontok és a régi nagyviz jelek felkeresése és az alapvonallal való összeköttetése: Bukin, Sarengrád, Cséb, Cserevitz és Kamenitznál. 2. A nagyviz fixirozása 1888. évi május 14-én. 3. A mederszabályozási építmények tervezéséhez szükséges felvételek a Sziszek-Ujvidék közti szakaszon. 4. Az 1: 20,000 mértékű térképek teljes elkészítéséből fel- j maradt 5o/o-nyi hátralék pótlása. 5. A fixirozott vizszinnek egy külön hosszszelvényben való felrakása. Az 1888-iki programmban előirányzott munkákból teljesittetett : 1. Az 1 : 7200 és 1 :100,000 mértékű térképekből és 2. az 1: 7 200 és 1 : 20,000 mértékű hosszszelvényekből — 1887. év végével kitüntetett hátralékok feldolgozása. 3. A műépitvények tervezéséhez szükséges felvételek végrehajtása az Újvidék alatti szakaszon. 4. A mederszabályozás végleges vonalának megállapításából és a tervezetek elkészítéséből a tervek elkészültek az előmóret, költségvetés azonban 50%-al, a műleírás pedig 95»/o-al elmaradt. 5. Az emésztési keresztszelvények felvételéből és a vizsebes- ség-mérések folytatásából: a külső munka két helyen, a Tisza torkolata fölött és alatt, már 1887. évben végrehajtatott, a belső munka pedig, vagyis a nyert adatoknak kiszámítása, felrakása és kidolgozása 1888. évben teljesittetett. 6. A kilométer-kövek törzskönyvének elkészítése rövid idő alatt teljesen be lesz fejezve. 7. A 22296/882. sz. rendelethez mellékelt pótutasitásban kívánt kimutatások össze vannak állítva. B) A Tiszán. A fentemlitett 9353. sz. magas rendelet folytán a szolnoki m. kir. folyammérnöki hivatal főnökével egyetértőleg megállapított 1888. évi munkaprogrammból a következő munkák voltak elvégezhetők. 1. A 801, 77n, 771 és részben a 75. sz. átmetszés felvétele. 2. A derzsi-szalóki, roffi és feketevárosi omladozó partok, valamint a «Vése# laposnál mutatkozó töröpart felvétele. 3. Az állandó uj állami vizmérczék ellenőrzéséhez szükséges fixpontoknak 2—2 állami fixpontból való belejtezése. 4. Úgyszintén a sas-csépai tervezések czéljából szükséges felvételi munkák. Ezen felvételi munkák folyama alatt 43480/888. sz. magas rendelettel meghagyatott a szolnoki hivatalnak, hogy a Tisza bal s a Körösök jobb partján, az úghi magas partoktól a szolnok- szentesi vasúti töltésig terjedő töltésekről tervet készítsen, mely munka keretében elvégzendő volt a «gyóvai» sziget környékének felvétele is. G) A Maroson. Az aradi m. kir. folyammérnöki hivatal szakaszán az 1888. évre előirányzott munkák nemcsak hogy mind elkészültek, de még a hullámtér szabadon hagyandó normál-szélességek megállapítása körül is jelentékeny terjedelmű vizmütani felvételek tétettek. A végrehajtott felvételi munkák ugyanis a következők: 1. Az arad-temesvári vasúti hid fölött 600 m.-nél kezdve, 8800 méternyi távolokban felvett 45 keresztszelvény. 2. A lippai szorulat alsó szakaszán 450 méter hosszban 10 keresztszelvény felvétele, s úgy itt, valamint a szorulat felső 600 m. hosszú szakaszán, hol még a múlt évben lettek kereszt- szelvények felvéve, egy 0 alatti vizszin is fixiroztatott. 3. A Maros folyó helyzetrajza Fennlaktól a Tiszáig, a szabadon hagyandó hullámtér kijelölésével 1 : 28,800 mértékben. 4. Ugyan e helyzetrajz Sajténytól, illetve a csanádmegyei határtól a Tiszáig. 5. Ugyan e helyzetrajznakCsanád-Palota és Nagy-Szt-Miklós, valamint Ferenczszállás és Klárafalva községek közti részei, melyek a hullámtér normál szélességére vonatkozólag egyes érdekeltek részéről adandó nyilatkozatok beszerzéséhez szükségesek voltak. 6. A Maros folyó nagy és kis vizeire vonatkozó hosszszelvény, Fennlaktól a Tiszáig 1 : 200,000 hossz- és 1 : 50 magassági mértékben. 7. Ugyan e hosszszelvény 1 :500 hossz- és 1:50 magassági mértékben. 8. A Maros folyó legnagyobb és legkisebb vizeire vonatkozó hosszszelvény, szintén az 1 :200,000 hossz- és 1:50 magassági mértékben. 9. A Maros helyzetrajza Belatineztól Arad városa határáig 1: 25,000 mértékben, végre 10. Arad város térképéből a marosparti részek pantografá- lása, a kataszteri térképekből, 1 : 5000 mértékben. VIII. Az árvizekre vonatkozó statisztikai adatok beszerzése, gyűjtése és feldolgozása iránti javaslat, Miután az árvizek magasságát, tartamát és egyéb tulajdonságait befolyásoló körülmények, részint a természettől függő viszonyok folytonos átalakulása, részint az emberi erő által létesített munkák következtében időről-időre lényeges változásoknak vannak alávetve: szükséges az árvizeket előidéző okok kipuha3 Évkönyv III. 1888.
