Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANOZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 81 A Szajna hidrometriai szolgálat által eredetileg rendszeresített csapadékmérőállomásoknak hivatása az volt, hogy a rendes és naponkinti észleléseken kívül egy bizonyos napi csapadék maximumon túl postai vagy távirati jelzést küldtek a hidrometriai szolgálat kijelölt közegeinek, melyek azután az árvizjelzés alapjául szolgáltak. А III. szakaszban említett rendeleti gyűjteményei szerint 1885-ben újjá szervezett hidrometriai szolgálatnál a csapadékmérő-állomások két osztályba soroztattak. 1. Az elsőrendű árvizjelzési állomások, melyek az egyes mellékfolyók gyűjtő-területeinek legjellegzőbb pontjain állíttattak fel kevés, de mégis oly számban, hogy azok eredményeiből 1 az illető gyűjtő-területen történt minden nevezetesebb metorolo- giai és a ombrometriai jelenségről következtetést lehessen vonni. Ezek az árvizjelzési szolgálat keretébe bevonattak és rendes napi észleléseiken kívül, melyeket az általános észlelési utasítás nyomán végeznek, minden állomás egy külön rendelettel bir, mely részletesen előírja, hogy az mily utón és módon járul az árviz- jelzéshez. Ezen rendeletek az árvizjelzési szolgálathoz tartozván, az állomások ez iránybani működése а III. fejezetben foglaltatik és itt azoknak, csak mint rendszeres észlelési állomásoknak, szerepéről leend szó. 2. A tanulmányi csapadékmérő-állomások, melyek czélja: eredményeivel azon a többi fejezetekben ismertetett sokoldalú tanulmányokra a szükséges anyagot szolgáltatni, melyek a csapadék-viszonyokra vonatkoznak. A csapadékmérő-állomások száma és elhelyezése. A Szajna völgye hidrológiai viszonyainak azon alapos tanulmányozása, mely а IV. fejezetben ismertetett, csak egy igen bő adat anyag alapján volt lehetséges és hogy az továbbra is fejleszthető legyen, szükséges volt egy igen sürü észlelési hálózatot fentartani. Az állomások számánál és elhelyezésénél követett eljárásnál természetes az volt a főelv: annyi és oly állomást szervezni, hogy a gyüjtő-terület bármely részén leesett, bár csekélyebb mennyiségű, csapadék az észlelési állomások eredményeiben kifejezést találjon, a mig tehát ezen elv az állomások lehető egyenletes elosztását kívánta, a Szajnavölgy specziális hidrológiai viszonyai még más szempontokat tettek szükségessé. Nevezetesen a folyók többé-kevésbé torrens volta és ezekkel kapcsolatban a gyűjtőterületek geológiai alkotása. Miután ugyanis, a mint többször említve volt, az árvizek kulminácziója rendesen a torrens jellegű folyók kisebb, de többszörös feláradása által szokott okoztatni, azért a vizáthatlan gyüjtő-területeken főleg azok magasabb részeire, a honnan ezen torrens áradásokat okozó csapadékok gyorsan lefolynak, igen sürü csapadékmérő-hálózat szükséges, mig a vizátbocsátó gyüjtő-területeken az állomások ritkábban vannak elhelyezve. Továbbá a vízválasztók, a völgyek hosszúkás alakja és esési viszonyai mindmegannyi tényező, mely az állomások elhelyezését befolyásolja. Hogy az állomási hálózat sűrűségéről átnézetet adhassunk, a következő tájékoztató adatokat említjük meg: Jelenleg (az 1885. jelentés szerint) a Szajna mellékfolyóinak egész gyűjtő területén (78650 □ klmtr) 151 csapadékmérő állomás van, tehát átlag 520 □ klmtre esik egy állomás. Évkönyv. A részletekre nézve szolgáljanak a következő adatok: A torrens jellegű Yonne gyűjtőterületében 337 □ klmtrre esik egy észlelő állomás, a kevésbbé torrens felső Szajnán 553 □ klmetrre, a kis esésű Marne gyűjtőterületén 805 □ klmtre egy állomás. A mi az árvizjelzési állomások számát illeti: az egész Szajna völgyében 24 ily főállomás létezik, tehát átlag 3277 □ kimre jut egy árvizjelzési állomás, de ezek közül a Yon- ne-ra mint torrens jellegű folyóra 9 jut (átlag 1237 □ klmtre egy állomás). Az észlelések megtevése és kezelése. Az észlelések megtevése és azok mikénti kezelésére nézve az észlelők részére kidolgozott és rendelet alakjában kiadott utasításból a következőkben ismertetjük meg a fontosabb pontokat: A csapadékmérő állomásokon észlelteinek a csapadék magassága és a szélirány. A csapadék mérése reggel 7 órakor történik és eredménye a I múlt nap rovatába iratik. — A használt eső-mérő háromféle alakú szokott lenni; újabb időben azonban mindenütt az «Asso- I ciation seien tifique» által szerkesztett csapadékmérővel lesznek I pótolva és oly helyeken, hol régibb idő óta más szerkezetű csapadékmérő van, ezen uj csapadékmérő a régivel együtt hosszabb időn keresztül észleltetik és ebből a régibb eredmények átszámítására szolgáló viszonyszám származtatik. Az újabban általán használt csapadékmérő, a hazánkban alkalmazotthoz szerkezetileg hasonló, 4 □ decimeter felületű felfogó edényből és alatta levő gyüttő edényből áll, melyből az összegyűlt csapadék egy beosztott mérő hengerbe öntetik. Hideg időben a gyűjtő edénybe kevés só helyeztetik. A csapadékmérő egy faoszlopra úgy lesz elhelyezve, hogy felső felülete 0*5—06 méterre a földszin felett legyen, a fellálli- tás helyének lehetőleg szabad és fák, házak stb. tárgyaktól legalább 20 méter távolban kell lennie. Ezeken kiviil még használtatni szoktak a Vignon és másféle régibb csapadékmérők, melyek azonban csak szerkezeti részleteikben különböznek az előbbitől, elvük és nagyságuk ugyanaz. A havi csapadékjegyzékben, a napi csapadékmennyiségen kívül, azon idő is beiratik, mely alatt az leesett, ezenkívül még jegyzés alakjában kitétetik, hogy az eső folytonos megszakítással, zápor vagy viharral járt eső volt. Viharral összekötött csapadéknál annak ideje és tartama pontosan bejegyzendő. Nagy záporeső alkalmával, mely óránkintlegalább 10 mm-re tehető, az észlelő a záporeső végén a gyűjtő edényt kiüríti és ezen csapadékot a záporesők rovatába írja, de ettől függetlenül a napi csapadékmennyiségnél is tekintetbe veszi. A hó alakjában leesett csapadékmérésre nézve a következők jegyzendők meg. — Vagy a csapadékmérő edény felületére esett hó megolvasztatik és mint az eső megméretik a mérő-csőben, vagy a mi sokkal helyesebb és a szél által az edényről elvitt hótömeg folytán okozott hibát is elenyészti, a következő eljárás használtatik. Szabadon álló tiszta helyen, mely az erősebb szélnek kitéve nincs, a leesett hóból a csapadékmérő felfogó területével egyenlő 11
