Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
területű henger lesz kivéve, a mire ezen henger maga is szolgálhat és az ezen hómennyiség megolvasztása után nyert viz- mennyiség lesz megmérve. — A megolvasztás és lemérésnél a nálunk is szokásos óvintézkedésekre figyelem fordittatik. Ezeken kívül hozzávetőleges adat képen a jegyzet rovatban a talajt fedő hóréteg vastagsága is közöltetik. A havas napok külön lesznek a havi jegyzékben megjelölve. A csapadékmérő állomásokon a fentebbieken kívül jegyeztetnek, az időjárás, a széliránya a szélvitorla és a felhők vonulási iránya után a szél erőssége. Csak némely állomáson lesz a napi hőmérsék maximuma és minimuma az elpárolgás és légsulymérő is észlelve, mikre nézve külön utasítások vannak. Az észlelési műszerek körül tapasztalható hiányokat az észlelő köteles azonnal bejelenteni. — A műszerek helyzetén vagy szerkezetén a központi hivatal tudta nélkül változtatni nem szabad. Az észlelések feljegyzése a havi csapadék-jegyzéken történik, mely a következőket tartalmazza: Az állomás neve; a departement neve, az óv, hó és nap, az állomás tengerszin feletti magassága, a csapadékmérő felfogóedényének magassága a földszin felett. A táblázat a következő kitöltendő rovatokkal bir: Az észlelés napja, a 24 órai csapadékmennyiség, a csapadék kezdete és vége. Két külön rovat a nagy záporok részére, melynek egyike a zápor idejét és tartamát, a másika annak magasságát adja, az időjárás, szélirány és pedig külön a szélvitorla, külön a felhők vonulási irányából ítélve és a jegyzet rovat, melyben a csapadékok, vagy időjárásra vonatkozó fontosabb rendkívüli megjegyzések foglaltatnak. A napok öt-öt napos csoportokba vannak foglalva. A lap alján a havi csapadókösszeg, továbbá, az esős, havas, zivataros és jégesős napok összes száma és a rendes észlelési órák vannak feljegyezve. Minden észlelési jegyzék hátlapján az észlelési utasítás ki van nyomtatva. A havi jegyzék eredetije az észlelőnél marad és másolata lesz minden hó végével a liidrometriai központi szolgálatnak be- küldve. ügy a hidrometriai szolgálatra felügyelő mérnök, valamint annak alárendelt műszaki közegei, kötelesek hivatalos útjaik alkalmával, valahányszor egy ily állomásra jönnek, a műszereket megvizsgálni és az észlelések rendszeres megtételéről és vezetéséről meggyőződést szerezni. A mi az állomások észlelőit illeti, azok általában műszaki vagy administrativ alsóbb rendű közegek. Zsilipőr, csatornaőr, erdészeti hivatalnok, felügyelő stb., de sok helyen külön felfogadott és fizetett észlelők is vannak. Az állomások felügyelete az illető szakasz hidrometriai szolgálatát vezető szakaszmémök, főmérnök stb. által teljesítetik. II. A VÍZÁLLÁSOK ÉSZLELÉSE. A vízállások rendszeresítése, azok rendes leolvasása és kezelésére a Szajnavölgy hidrometriai szolgálatában kettős súlyt 82 A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI kellett fektetni, mivel azok egyrészt fontos tanulmányi anyagul, másrészt pedig a rendszeresített árvizjelzés alapjául szolgálnak. A szajnavölgyi folyók vizmércze-hálózata egyike a legsűrűbbeknek és fólterjed egészen a hegyek aljáig a kisebb mellékfolyókra. Бу kiterjedt hálózatra tehát az észlelések egyöntetűsége lényeges fontosságú. A vizmércze állomások három osztályba soroztatnak: 1. Elsőrendű vizmércze-állomások, melyek a folyók azon főbb pontjain vannak, hol a folyammérnöki hivatalok vagy szakaszmérnökök székhelye van, a hol az árvíz előrejelzése történik, az illető mérczére, és a honnan az árvizhirek továbbittat- nak, és pedig azon szabályok szerint, melyek а III. fejezetben részletesen vannak megismertetve. 2. Másodrendű vizmórczék, melyek az árvizjelzési szolgálatban az illető szakaszon árvizjelzési szolgálatot teljesítő műszaki közegeknek a kellő adatokat szolgáltatják а III. fejezetben előirt szabályok szerint. 3. Tanulmányi mércze-állomások, melyek az árvíz jelzésénél nem működnek közre, és arra szolgálnak, hogy a folyók vizsziné- nék részletes tanulmányozása lehetségessé váljék, miután az 1. és 2. alatti mérczék csak egész általános fontosságú helyeken egymástól távolabbra vannak, tehát a részletes tanulmányozásra nem elegendők. Az 1. és 2. alatti vizmércze-állomások mindegyike, melyek, lehetőleg távírda-állomásokon vannak, külön rendeleti utasítással bir, hogy a különféle vízállások alkalmával mikép járuljanak az árvizjelzéshez. Ezen szabályok, mintán az árvizjelzéshez tartoznak, a III. fejezetben ismertettek. De ezen főszerepükön kívül minden ilyen állomás, mint rendes vizmércze-állomás is szolgál és kezelésűk e tekintetben az általános utasítás szerint történik, mely a 3. alattiak kezelésére is szolgál és melynek tartalma az alábbiakban közöltetik. Az árvizjelzési mércze-állomások tekintetében, а III. fejezetben mondottakra utalva, itt a következő adatokat közöljük a szajnavölgyi mércze-hálózatra nézve : És ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. Az árvizjelzési szolgálat keretébe tartozó állomások száma Tanulmányi mérczék száma Felső-Szajna medenczéje ................... 6 12 Yonne ... ................... ........... 19 8 Közép-Szajna ................... .................. 7 5 Marne ..................................... 15 16 Ais ne .................. ... ................... 8 5 Oise ..........- — — — ........... 11 8 Alsó-Szajna _ ... ................... 3 3 Kisebb mellékfolyók— — ........... 25 21 94 78 172 mércze A mérczék leolvasása és kezelésére vonatkozó szabályok közül megemlitendők: Az észlelések rendes kisebb vizek alkalmával reggel 7 órakor, nagyobb vizek alkalmával naponkint háromszor : reggel, délben, este, árvízkor ezenkívül még éjfélkor is egyszer tétetnek meg. Az árvizjelzési állomásoknak külön leolvasási szabályzattal bírnak. (Lásd III. fejezet.)
