Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
80 A ERANCZIAORSZÁGI HIDROMETEIAI ÉS ÁRVÍZ JELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. viz tömegére vonatkozó összes számításokra adja az átlag értékeket, a következő szerkezettel bír. A mellék- és főfolyók gyűjtő területe kilencz összetartozó gyűjtő-területi csoportba (medenczékre) van osztva, mindegyik csoport annyi alcsoportra, a hány geologiailag összetartozó for- mácziója van; ezeknek gyűjtő-területei úgy külön, mint együttesen ki vannak mutatva. Minden ily alcsoportra az azon levő csapadékmérő-állomá- sok eredményeinek számtani közepe képezi az évi középcsapadékot. Ezen alcsoportok középcsapadékainak mértani közepe, mely a területek nagysága szerinti hozzájárulás alapján (lásd IV. fejezet) számittatik, képezi a terület-csoport középértékét. Végül: ezen csoport közepekből a területek arányában vett mértani közép képezi az egész Szajnavölgy illető évi középcsapadékát. Az illető év eredményeinek összehasonlítása czéljából az utolsó 24 évre, külön minden évre, van az évi számtani és mértani közép közölve, és ugyancsak ezen évsorozatból vett évszaki közepek, az illető év évszaki közepei mellett, kimutatva. c) A havi csapadékok mennyiségének táblázata, melyben a nagyobb, hidrologiailag összetartozó, geológiai csoportokon választott, egy-egy fontosabb állomásról a havi és évi csapadék-összegek vannak közölve, és pedig: az észlelő évről, az azt megelőző két előbbi évről és az utolsó 20—30 évi középből, ugyanezeknek kis átnézeti grafikonjaival. A legnagyobb havi csapadékmennyiségek külön vannak kitüntetve. d) Az évszaki középcsapadékok összehasonlító táblázata, mely a fent többször említett okokból a Szajnavölgy különleges hidrológiai viszonyainál fogva egyike a legfontosabbaknak. Ezen táblázatban a csapadékmennyiségek hét geologiailag egyöntetű gyűjtő-területi csoport szerint vannak összeállítva, melyek területe külön ki van tüntetve. Minden csoportból egy legjellegzőbb állomás adatai vannak kiválasztva. Ezen állomásra nézve az illető év. az azt megelőző két év és az utolsó 20—30 év közepéből vett következő értékek vannak kimutatva: az évi összes csapadékmennyiség, a három havonkinti időcsoportok szerint összegezett csapadékmennyiség, és ezen mennyiségek viszonya az évi középcsapadékhoz; az évszaki csapadékósszegek a nyári (május-október) és téli (november-április) évszakra külön, és ezek viszonya az évi középcsapadékhoz. Látnivaló, hogy ezen érdekes táblázat czélja kimutatni, hogy az év egyes szakában jelentkezett csapadékok egymáshoz és az évi középcsapadékhoz képest mily arányban vannak elosztva ? hogy ezek alapján a velük korrespondeáló vízállásokkal összevethetők legyenek. e) A napi legkisebb hőmérsékletek táblázata, mely a legmagasabban (Jettons) fekvő állomás és a párisi észlelde napi minimális hőmérsékletét tartalmazza. f) A táblázatok utolsó csoportja a folyók napi vízállásainak táblázata. A vízállások kimutatása az egyes nagyobb folyók és azok mellékfolyóinak medenczéi szerint vannak csoportosítva. A folyók és azok mérczéi egymás melletti rovatokban, a mint azok felülről lefelé következnek, úgy vannak egybeállitva, hogy a folyó két mérczéje közt betorkoló mellékfolyó mérczéinek rovata a táblázatban is a főfolyó illető két mércze-rovata közé van állítva, úgy hogy a fő- vagy mellékfolyón levő árhullám lehaladása, esetleg többek összetalálkozása világosan követhető. A mellékfolyók medenczéinek táblázatában a főfolyó azon legfelsőbb mérczéje van bevéve, melyben az illető mellékfolyó ösz- szes víztömege kifejezést talál. A vízállások minden napról és minden mérczéről közöltetnek, a havi legkisebb és legnagyobb különösen ki van tüntetve és ugyanezen lapon alatta az illető mérczén eddig észlelt legnagyobb és legkisebb viz is meg van jegyezve. VII. FEJEZET. Az észlelések megtétele, kezelése és feldolgozása. A francziaországi folyók hidrometriai szolgálatának pro- grammjában az észleletek rendszeresítése, azok kezelése úgy műszaki, mint adminisztratív tekintetben a leglényegesebb pontok egyike, a miért is ezekre igen nagy gond fordittatik. Már a Garonne medenczéjének hidrometriai szolgálatánál, a szolgálat ezen része igen rendszeres és tökéletes volt, de az ott észlelt csekélyebb hiányok a szajnavölgyi szolgálatnál már pótoltattak, ezen szolgálat rendezésénél az észlelések megtételére és azok kezelésére egy minden tekintetben tökéletes és a viszonyoknak megfelelő rendszer lett alkotva, és az erre vonatkozó utasításokba foglalva. A hidrometriai szolgálat által tett észlelések főleg: a csapadékmennyiségekre, a vízállásokra és a vízmennyiségekre vonatkoznak. I. A CSAPADÉKMENNYISÉGEK ÉSZLELÉSE. A csapadékmennyiségek észlelése a szajnavölgyi hidrometriai szolgálat czéljaira azon csapadékmérő-állomásokon történik, melyek legnagyobb részt ezen szolgálat által szerveztettek és melynek felügyelete és kezelése alatt állanak, annál is inkább, mivel az észlelők rendesen a műszaki szolgálat alsóbb rendű közegei (zsilip-, csatorna- és útfelügyelők stb.). A hidrometriai szolgálat különleges czéljaira szolgáló ezen állomásokon kívül van azonban Francziaország területén számos tisztán meteorológiai szempontból szervezett és a franczia közoktatási ministerium alá tartozó központi meteorologiai intézet (bureaux meteorologi- que central) által kezelt észlelő állomás. Miután ezen két intézet által külön kezelt állomások különleges czéljaikon kívül még az általános klimatológiai adatokat is gyűjtik és hogy a hidrometriai szolgálat állomásai által nyert eredményeket az ország meteorologiai intézete is felhasználhassa és viszont, e czélból a hidrometriai szolgálat és a meteorologiai központi hivatal közt egy officiell, bár csak czimleges, de lényegében társviszony áll fenn. A hidrometriai intézet eredménye az országos meteorologiai intézet által és viszont felhasználtatván, az egyöntetűség czéljából a közmunka minister, az árvizjelzési bizottság elnöke által, az országos meteorologiai hivatal igazgatótanácsában képviseltetik.
