Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)

Tartalom

A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVIZJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 77 vannak felsorolva. — így mindenik mérczére nézve a hozzátar­tozó gyűjtőterület geológiai alkotása, annak vizátbocsátó vagy vizáthatlan volta, valamint ezen körülményekből az egyes fel­tűnőbb jelenségek okainak magyarázata, nemkülönben a főfolyó egyes nagyobb feláradásainak magyarázata, a felsőbb folyók összehatásából megjegyzésképen közölve van. — Mindezen jegy­zetek a már többször említett és a Szajna egész hidrológiájának alapját képező felosztásra vonatkozik, mely a vizátbocsátó és vizáthatlan területek és ezzel párhuzamban a torrens és nyu­godt folyók közt tétetik. Az előbbiekben ismertetett vizállási lap a hidrológiáikig egy egészet képező csoportról igen átnézetes és az egyes folyók össz- müködését ábrázoló képet ad. Főleg az áradásokat jelző vizállási csúcsoknak jelentkezése az alsó mérczéken és azoknak mikénti együtthatása igen szépen világlik ki, és ezen grafikonoknak tulajdonképeni czélja is az, hogy általános átnézetes képet adjon a folyó egy évi életműkö­déséről , a minek az a fennemlitett alakjában teljesen meg is felel. A kiadványban közölt vizmérzzék száma: a Yonne medenczére ................... 13 a Felső Szajna medenczére ... _ 13 a Marne « 12 az Aisne és Oise « ........... 10 az Alsó-Szájna « ........... ... 5 összesen: 53 A grafikonok második csoportja a csapadékmérési észlele­teket tünteti elő. Ezeknek kettős czélja van : maguknak a csapadékmennyi­ségeknek és a csapadék s vízállás közti összefüggésnek rajzbeli előtüntetése. — A csapadékok kitüntetésében a főczél lévén: azoknak átnézetes volta és az összetartozóknak egymás mellé való állítása által az összes csapadékviszonyok általános képét nyújtani, főfigyelmet kellett azok miképi csoportosítására he­lyezni. — A következőkben leirt lapból láthatni, hogy ezen czél az összeállítás formája által tökéletesen el is lett érve, mert végig tekintvén egy ily lapon, úgy a kisebb gyűjtőterületeken végbe ment meteorologiai tüneményekről, valamint azok miképeni összehatásáról, az ezen tüneményeket követő vizállási jelensé­gekről, végül az egyes mellékfolyók gyűjtő területeinek csapadék viszonyáról úgy külön, mint azok egymásra való hatásáról, nem különben az egész gyűjtőterületek csapadékviszonyainak össze­függéséről az utolsó szakaszok vízállásaival, egy oly tiszta képet nyerünk, mely az ide vágó sokféle kérdés megoldásához igen be­cses eszközt szolgáltat. A csapadékok adatainak csoportosítása 6, a nagyobb mel­lékfolyók és a főfolyó nagyobb szakaszaihoz tartozó, gyűjtőterü­leti csoportban és pedig felülről lefelé haladva történt. — Ily módon a felső Szajna, Aisne, Oise, Marne stb. medenczékre külön csoportok vannak. Minden ilyen csoportban a csapadékmérő állomások adatai közül csak a legjellegzőbbeké vannak rajzban előállítva, a közölt átlagértékek azonban az összes állomásokból vannak ki­számítva. A csapadék mennyiségek szokás szerint itt is grafikailag fekete lépcsők alakjában, Va mm. = 1 mm. mértékben vannak előtüntetve és pedig azon nap rovatában, melyben azok észlel­tettek. — A feltűnőbb csapadékok magassága még külön szám­mal is ki van tüntetve. Az illető medencze kiterjedése és többé, vagy kevésbé egy­öntetű volta szerint, 2 vagy több jellegző csapadékmérő állomás (rendesen az árvizjelző állomások) adatai vannak közölve. Ezen sorok alatt pedig közvetlenül azon mellékfolyó, vagy a főfolyó azon vizmérczéjének átnézeti kis grafikonja, melyben ezen csapa­dékok lefolyása mutatkozik, tehát az illető medencze gyűjtő folyójának legalsóbb mérczéje. — Ezen csoportosítás lehetővé teszi annak átnézetét, hogy bizonyos évszakban és körülmények közt a leesett csapadéknak hányadrésze és mennyi idő alatt ér­kezik a gyűjtő folyóba. Mindenik gyűjtőterületi csoportra nézve ki van tüntetve az évi középcsapadék és a csapadékos napok középszáma, mind­kettő az összes csapadékmérő állomások eredményeiből szá­mítva. — Mindenik csapadékmérő állomás neve mellett annak tengerszin fölötti magassága áll, valamint azon esetleges meg­jegyzések, melyek a csapadékmérő elhelyezésére és az eredmé­nyek megbízhatóságára vonatkoznak. Mindenik csapadékmérö állomásról a havi összes és évi összes csapadék, valamint csapadékos napok száma külön kimu­tatásban van közölve. Végre az egész lap fején az egész Szajnavölgy 102 észlelési állomásától vett illető évi csapadék-közép és csapadékos napok száma közöltetik. A csapadék-közepek meghatározása mindenütt az illető terület geológiai viszonyainak és kiterjedésének számbavételével (tehát mértani közép számítása által) történt. Ezeken kívül még a levegő és a viz napi hőmérsékletét elő­tüntető grafikon és ugyanezen értékeknek havi legnagyobb, legkisebb és közép értékét feltüntető táblázatok vannak közölve. A fentebbiekben leirt csapadék kimutatásoknak, azon nagy előnyük van, hogy 2 lapon a Szajna és mellékfolyóinak egész gyűjtőterületére vonatkozó összes fontosabb csapadék értékeit igen átnézetesen és czélirányosan mutatja be, mi által minden reá vonatkozó kérdésre átnézetes tájékoztatás van adva. Összehasonlítva az észlelési eredmények ezen feltüntetési módját a csehországi vagy badeni hidrografiai intézetek hason- czélu kimutatásaival (lásd vízrajzi osztály 1886. évi évkönyvét) el kell ugyan ismerni, hogy e kettő, főleg a csehországi intézet, grafikonjai pontosabb és kimerítőbb adatokat nyújtanak ugyan, mint a szajnavölgyi hidrometriai szolgálat, azonban azon czél, melyet a francziaországi kiadványnál szembeötlő, t. i. általános tájékoztató képet nyújtani az illető év hidrológiai viszonyairól, ez utóbbinál tökéletesebben el van érve. — Az illető év hidro­lógiai viszonyainak részleteit a következőkben leirt évi jelen­tés adja: П. A HIDROMETRIAI SZOLGÁLAT ÉVI JELENTÉSEI. A hidrometriai szolgálat évenkint, a közmunkaministerium kiadásában megjelenő, évi jelentést ad ki, mely az illető év hi­drológiai viszonyainak leírását és azok tanulmányozását adja. Ezen «Eesumé des observation centralisées pendantГаппёе...» (Az , , , , évre vonatkozó észlelések eredményei) czim alatt meg­

Next

/
Thumbnails
Contents