Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
78 A FEANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRJELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. jelenő jelentés, mely a hidrometriai szolgálat és a meteorologiai társulat társ viszonyánál fogva utóbbinak évkönyveiben is közzé- tétetik, tartalmánál és szerkezeténél fogva igen figyelemre méltó. Abban különbözik ugyanis a többi hidrografiai intézet szokásos évi jelentéseitől és hason czélu intézetek évkönyveitől, hogy nem szorítkozik egyedül az illető év adatainak közlésére és ösz- szeállitására, hanem minden évi jelentés egy-egy külön hidrológiai tanulmány, mely az illető év viszonyainak leírásával, vagy mint az évkönyv szavai kifejezik, annak «meteorologiai történetével» együtt, minden tünemény alapos fejtegetését, okainak és követelményeinek bő magyarázatát képezi, úgy hogy ezáltal minden évkönyv a szolgálatnak úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból való fejlesztésének hathatós eszközéül szolgál. Az évi jelentések ezen irányzata, mely még Belgrand idejéből származik, annak halála után a szolgálatot jelenleg vezető szakközegek által még inkább fejlesztve lett. Sőt ez irányzatot követve, tartalma nem is fektetett eleintén annyira súlyt az illető évi adatok részletes közlésére és összeállításra, inkább a fent említett leírásra és összehasonlításra, csak az utóbbi évek évi jelentéseiben látható, hogy a hidrometriai szolgálat a leírások és fejtegetések mellett az adat közlésére is figyelmet fordít. A jelentések ezen különleges irányzatának megismertetése czéljából a következőkben ezek szerkezetével bővebben fogunk foglalkozni, alapul véve az 1875. és 1885. évi jelentéseket. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy ezen jelentésekben köz- lött adatok sem vonatkoznak a naptári évre, hanem mint fentebb jeleztetett, május 1-től a legközelebbi év május 1-ig, de ez csak a csapadék-észleletekre vonatkozik, mig a vízállásokra és azok középértékeire a rendes naptári év van alapul véve. A bevezetésben az illető év általános jellegzése és hidrológiai viszonyainak általános leírása közöltetik; e tekintetben a már ismertetett évszak szerinti felosztás a különválasztást igen elősegíti. Ezen évszakok jellegzése, azoknak száraz vagy csapadék- dus voltának leírása és a legfontosabb állomások csapadékainak havi és évszaki összegeinek kitüntetése által éretik el. Az általános leírás foglalkozik egyrészt az egész Szajnavölgy illető évi feltűnő csapadék-jelenségével, azok okaival és következményeivel, másrészt ezzel összefüggésben a vizállási viszonyok általános jellegével és a mutatkozó feltűnő jelenségekkel. Összehasonlítások tétetnek arra nézve, hogy az illető év jellege azt általában a rendes, vagy mily tekintetben rendkívüli évek közé sorozza. Ezen általános jellegzést követi a leírás két fejezete, melynek elseje a csapadék-viszonyokkal, másodika a vízállások- és víztömegekkel részletesen foglalkozik. 1. Л csapadékok. A csapadék-viszonyok részletes leírása azon általánosan elfogadott szempontok alapján történik, melyek a IV. fejezetben meg- emlittettek. Először, tekintettel az illető észlelési állomások magassági fekvésére, az észlelési állomások 4 csoportra osztattak : az igen magasan fekvő hegyvidéki, a közepes magasságban és a síkságban fekvő, végül a tengerhez közel eső vidékekre, az eredmények külön vannak csoportosítva és kimutatva, hogy azok az általános Belgrand-féle törvénynyel mennyiben egyeznek vagy térnek el? Második szempont: az illető állomások helyzeti fekvése uralkodó szélirányhoz, erős szelekhez stb. Az ezekben mutatkozó feltűnő jelenségek külön megmagyaráztatnak. Az illető év hidrológiai viszonyaiban netalán található spe- cziális jellegző tulajdonok külön kiemeltetnek, igy például az 1875. év csapadék-viszonyai általánosan azt mutatják, hogy ez az 1874. év rendkívüli szárazsága és az 1876. év rendkívüli csapadékai közt mintegy az átmenetet képező átlagos jellegű évnek tekinthető. Ez az átlagosság az egész medenczére vonatkozó középértékeknek a 14 évi középértékkel való összehasonlításból tűnik ki legjobban. Az egész évi értékeknél sokkal jobban jellegzik az illető évet az évszaki csapadék-értékek. E czélból az egyes évszakok csapadékviszonyai külön le vannak írva, s azoknak feltűnőbb tulajdonságai kiemelve. A legjellegzöbb állomások évszaki értékei az eddig észlelt feltűnőbb értékekkel összehasonlittatnak. Az egyes évszakok viszonyai külön fejezetekben a legnagyobb részletességgel leiratnak, — igy a téli évszaknak hőmérsékleti, liavazási és olvadási viszonyai, a volt viharok, az előfordult rögtönös olvadások, vagy hőmérsékleti változások. Főleg a hó mennyiségére, annak raktározására és a téli csapadékok viszonyaira a legkimeritőbb adatokat közli a leírás. A tavaszi csapadékviszonyok leírásánál hasonló részletességgel vannak előbb főbb vonásokban az összviszonyok és azután a feltűnőbb jelenségek külön leírva. így például egy-egy viharral és záporral járó 2—3 napig tartó csapadék-tüneményekről legrészletesebben ki van mutatva, hogy e tünemény meddig, mennyi ideig és az egyes helyeken mily intenzitással tartott és mily körülmények közt folyt le. A nyári csapadék és meteorologiai viszonyok leírása hasonló részletességgel halad hónapról-hónapra, kiterjeszkedik a hőmérsékleti viszonyokra, és viharokra, előadja a meteorologiai tüneményeket minden részleteiben, melyek csapadékviszonyok alakulására befolyással bírtak. Maguk a csapadékok pedig napról- napra közölve, a feltűnőbbek külön kiemelve, sőt helyenként óráról-órára vannak feljegyezve; az egyes 'csapadékdus szélirányoknak és nagyobb csapadék-hónak haladása minden részleteiben külön van fejtegetve. Hasonló módon van az őszi évszak tárgyalva. A meteorologiai viszonyok ezen leírása, mely minden hónapra külön, sőt egyes feltűnőbb jelenségeknél minden napra külön kiterjeszkedik, semmiféle erre vonatkozó körülményt figyelmen kívül nem hagy, a legrészletesebb számadatokkal el van látva, igen kimerítő, érdekes és bizonyos esetekben igen fontos adat-anyagot szolgáltat. Természetes, hogy az egyes meteorologiai tényezők leírásánál és az adatok közlésénél főleg azokra van fősuly fektetve, melyek különösen hidrológiai tekintetben bírnak fontossággal. Úgy hogy a hidrologiailag nevezetesebb jelenségek megítélésénél azon gyakran előforduló esetben, midőn a kívánt felvilágosítást egyedül számadatokból nem lehet nyerni, ezen részletes leírások igen becses szolgálatot vannak hivatva tenni. A csapadékviszonyok leírását kiegészítő azon táblák és kimutatások sorozata, melyekben a csapadék illető évi adatai a
